Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: November, 2012

Olcsó napelem: a szilíciumot emberi hajjal helyettesítette egy nepáli tinédzser

Emberi hajjal helyettesítette a napelemek szilícium-összetevőjét egy nepáli tinédzser. Az így kialakított napelem-panelek darabja 9 volt áramot termel, és előállítása csupán darabonként 38 dollárba kerül Nepálban.

A témáról időközben kiderült, hogy egy 2009-es, nagy valószínűséggel átverés újra felbukkant változata. Köszönjük olvasónk jelzését, a tévedésért elnézést kérünk.

A 18 éves, Katmanduban tanuló Milan Karki rájött, hogy a hajszálak fényérzékeny melanin-tartalma energiakonverterként működik. Négy iskolatársával olyan panelt tervezett, amely képes feltölteni egy mobiltelefont, illetve egy estére elegendő világításhoz szükséges áramot tud termelni. Olvasd el a teljes sztorit

Gyerekjáték? Aknakereső Afganisztánból, újrahasznosított anyagokból


Fotó © Massoud Hassani

Mine Kafon néven újrahasznosított anyagokból tervezett bombakereső szerkezetet Massoud Hassani afganisztáni származású dizájner. A fiatal tervezőt gyerekkori emlékei ihlették, amikor testvérével az aknásított területeken játszottak. Saját maguk készítették játékaikat hulladékokból, kedvence egy „szélenergiával működő, gördülő objektum” volt, amely – ahogy a hegyekből érkezett a szél – magától gurult előre, és néha elérte az aknás részeket is, ahová már nem mehettek utána.

20 évvel később a dizájner visszatért szülőfalujába, és újra elkészítette a játékokat – ez volt a záróprojektje az Eindhoveni Design Akadémián. A gördülő játékot hússzoros méretben alkotta újra, így a Mine Kafon névre keresztelt, szél hajtotta tárgy a saját súlyával képes felrobbantani az aknákat, ha “rájuk lép”. Olvasd el a teljes sztorit

Hogy kapja el a valaha élt legnagyobb állat apró zsákmányát? Pörög rendesen a kék bálna


Fotó: brianorca/flickr.com

A világ legnagyobb állata, a kél bálna (Balaenoptera musculus) valóságos akrobatamutatványokkal fokozza zsákmányszerzése hatékonyságát – derítették ki amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Royal Society Biology Letters című folyóiratában tették közzé.

A kék bálna 30 méteres hosszával és 180 tonnás vagy ennél is nagyobb testtömegével a valaha létezett legnagyobb ismert állat. Szája a megnyúlt barázdákkal együtt képes 90 tonna táplálékot és vizet befogadni, ennek ellenére szűk torka miatt az állat képtelen labda méretű élőlénynél nagyobb “falatot” lenyelni. A kék bálna kizárólag lebegő világítórákokkal (krillekkel) táplálkozik: egy kifejlett egyed naponta 40 millió krillt fogyaszthat, ami körülbelül 3600 kilogramm táplálékot jelent. Olvasd el a teljes sztorit

A genetikai diverzitás elképesztő mértékben csökkent a múltbeli klímaváltozások miatt


Fotó: quikelopez/flickr.com

Az apró rágcsálók, az örvös lemmingek (Dicrostonyx) több hullámban pusztultak ki a legutóbbi jégkorszak alatt Nyugat-Európában, és minden kihalást követően élőhelyeiket genetikailag különböző lemmingfajok népesítették be – derítette ki a Londoni Egyetem tudósainak irányításával dolgozó nemzetközi kutatócsoport.

A lemmingek a rágcsálók rendjébe, a hörcsögfélék családjába sorolt nem. A szubarktikus és arktikus területeken élnek, testük nyomott, farkuk és fülük alig látszik, zápfogaik életük végéig nőnek. Hosszuk 10-15 centiméter, testtömegük 40-130 gramm, a hóbaglyok fő táplálékául szolgálnak. Olvasd el a teljes sztorit

100 négyzetméter zöld tető elláthat árammal egy egész háztartást

Hogy a növények fotoszintéziskor áramot termelnek, nem újkeletű felfedezés, LED-es lámpákat, órákat vagy más kisebb szerkezeteket már sikerült növények által termelt energiával működtetni. Most azonban a Wageningeni Egyetem kutatói létrehozták a növényi és mikrobiális üzemanyagcellát (plant-microbial fuel cell), amely nagyobb hatékonysággal és nagyobb mennyiségben képes a növények által termelt elektromos áramot hasznosítani.

Olvasd el a teljes sztorit

Icipici hatlábúakat fedeztek fel Spanyolországban


Pygmarrhopalites maestrazgoensis

Három új ízeltlábúfajt fedeztek fel Spanyolországban az Ibériai-hegységben található Maestrazgo-barlangokban a Navarrai Egyetem és a katalán barlangászszövetség kutatói, akik tanulmányukat a Zootaxa című folyóiratban tették közzé.

A barlangok az Ibériai-hegység azon részén helyezkednek el, amelynek élővilágát kevéssé ismeri a tudomány. Egy meglehetősen elszigetelt, 1550-2000 méteres magasságban lévő területről van szó, amelynek éghajlatát “majdnem extrémnek” nevezik a szerzők, magukban a barlangokban viszont egyenletes, 5-11 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon .

“A parányi ízeltlábúak a legősibb szárazföldi állatok, az ugróvillások (Collembola) osztályába tartoznak, és nagy valószínűséggel évezredek óta élnek elszigetelve fajtársaiktól” – magyarázta Enrique Baquero, a Navarrai Egyetem kutatója. Hozzátette: a múlt egyfajta “ereklyéiként” tekinthetők, hiszen túlélték az éghajlatváltozásokat, amelyek “kinti” rokonaikat tizedelték. Ezért oly fontos megismerni, hogy e fajok miként alkalmazkodtak a barlangokban uralkodó viszonyokhoz. Más barlanglakó állatokhoz hasonlatosan az ugróvillásoknak is például fokozott “vegyi” szenzibilitást kellett kifejleszteniük, hiszen a koromsötétben élve visszafejlődött a látásuk.

Az ugróvillások a hatlábúakhoz tartoznak, bár előbbiek elkülönült fejlődési irányt képviselnek: szárnyatlanok, különbözik a szájszervük szerkezete, és úgynevezett ugróvillával (furca) rendelkeznek. Ez a potroh 4. haslemezén ered, és nyugalmi helyzetben előrefelé a testhez simul. Amikor erős izomzata összehúzódik, a villa hátrafelé kivágódik, és ettől a test előrelendül.

Az ugróvillások három most felfedezett faja – Pygmarrhopalites maestrazgoensis, Pygmarrhopalites cantavetulae és Oncopodura fadriquei – filogenetikailag (törzsfejlődéstanilag) különböző csoportokhoz tartoznak. A kutatók öt másik olyan faj egyedeit is felfedezték, amelyeket a szomszédos barlangokban már dokumentáltak.

Forrás: MTI

Verselés bilincsben, parfüm nélkül

Sohasem jártam még börtönben, ezért maximálisan alkalmazkodom a szabályokhoz: nem viselek szűk nadrágot, felkötöm a hajam és parfümöt sem használok. A rahovai börtönbe vezető úton megismerkedem a többiekkel, nagyrészük szintén először jár börtönben, ahol most egy színpadon mondják el a verseiket az elítéltekkel. A Slam Poetry harmadik kiadásáról van szó, amelyet Alice Klein hozott el Romániába, aki egy nagyobb szabású projektet készít elő az elítéltekkel közösen.

Szerző: Andra Matzal, ford. R. T.

Borongós, betonszürke napon szállunk ki a mikrobuszból a börtön előtt. Az ajtó nyikorogva nyílik, mint egy vidéki állomás bejárata, majd sorra lépünk be ellenőrzésre. A folyosó kicsi és szűk, faburkolattal és néhány virágcseréppel, amitől nyolcvanas évek moteljének hangulatát árasztja. “ Bátorság, elvégre a dutyiban vagyunk” – vidámkodik egy egyenruhás férfi, aki átvilágítja a táskáinkat, és elhadarja, mit vegyünk ki a zsebünkből: írószert, öngyújtót, érméket, rágógumit. A mobiltelefonokat és a személyi igazolványt a bejáratnál hagyjuk, akárcsak a telefontöltőt és a laptopokat. Ha létezik olyan hely, ahol a szabályokat automatikusan betartjuk, ahol újoncként kiszolgáltatottnak érzed magad, és hagyod, hogy minden lépésedet vezessék a hatóság emberei, a börtön a leginkább ilyen, ahol eddig jártam.
Olvasd el a teljes sztorit

Durvább lehet az éghajlatváltozás, mint vártuk


Globális felmelegedés a világon. Az MTI illusztrációi

Az éghajlatváltozás hatásai számos térségben a jósoltnál is erőteljesebben mutatkoznak meg, a Világbank (WB) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) éppen ezért cselekvésre szólították fel a hétfőn kezdődött dohai éghajlati csúcson részt vevő államokat. Szakértők azonban úgy vélik, egyre távolabbi célnak tűnik annak megakadályozása, hogy a Föld felmelegedésének mértéke ne lépje át a még elfogadható két Celsius-fokos küszöböt.

Olvasd el a teljes sztorit

“Mit jelent számomra az erdő?” EU-s rajzverseny gyerekeknek

“Mit jelent számomra az erdő?” címmel az Európai Bizottság rajzversenyt hirdet 6-10 éves, az EU tagállamaiban élő és iskolába járó gyerekeknek.

Olvasd el a teljes sztorit

Veszélyes lehet a grapefruit egyes gyógyszerekkel fogyasztva

A grapefruit és egyes gyógyszerek közötti, esetlegesen veszélyessé váló kölcsönhatásra hívják fel a figyelmet kanadai kutatók a Canadian Medical Association Journal című orvosi folyóiratban. A grapefruitlé nagyobb mennyiségű fogyasztása egyes gyógyszerek túladagolását okozhatja, mert gátolja a gyógyszerek lebontásában elsőrendűen fontos folyamatokat a bélrendszerben és a májban.

A kanadai Lawson Egészségügyi Kutatóintézet munkatársai – akik elsőként azonosították a kapcsolatot a grapefruitlé és egyes gyógyszerek hatása között – arra hívják fel a figyelmet, hogy míg 2008-ban 17 gyógyszerről volt ismert a kölcsönhatás, addig ma már 43 szerről tudják ezt. Olvasd el a teljes sztorit

előző »