Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: October, 2012

Pandaközpont nyílt Szecsuanban

Fotó: George Lu/flickr.com

Tizennyolc óriáspanda lett az első lakója annak a pandaközpontnak, amelyet kedden nyitottak meg a délnyugat-kínai Szecsuan tartományban – jelentette a kínai központi televízió kedden.

A 2008. májusi, a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengés okozta károk miatt a tartományban lévő Wolong Természetvédelmi Területről 32 pandát szállítottak el az ország különböző parkjaiban kialakított, átmenetinek szánt menedékhelyekre. További harminc egy másik szecsuani bázisra került.
Olvasd el a teljes sztorit

Több tízezer denevér telel a lengyelországi náci bunkerekben


Barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus) az egyik bunker falán. Fotó: lpk.ovh.org

Várhatóan több mint 30 ezer denevér telel idén is a németek által a második világháború idején felépített nyugat-lengyelországi bunkerekben. Szakértők szerint a Pniew környéki erődítményekben található Közép-Európa legnagyobb telelője. Az 1980-ban létrehozott denevérrezervátumban tavaly több mint 35 ezer kisemlős vészelte át a telet.

A Rzeczpospolita lap szerint a fagyos idő beálltával már idén is megjelentek az első denevérek. Ahogy hűlni fog a levegő, egyre beljebb költöznek. Olvasd el a teljes sztorit

Medvetámadások: már nem vagyunk hajlandóak vámot fizetni a természetnek

A focihoz, a mezőgazdasághoz és a medvéhez mindenki ért Romániában, ez bebizonyosodott a szeptemberi medvetámadások kapcsán is – véli Domokos Csaba, a Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, aki a Maros megyei medvemonitorizálási Life projektben is részt vesz. Domokos a kolozsvári BBTE Biológia és geológia karán tartotta meg annak az előadássorozatnak az első állomását, amelynek keretében szakembereket hívnak el, hogy különféle ökológiai témákról kezdeményezzenek beszélgetést.

A természetvédő megerősítette: továbbra sem tudjuk, pontosan hány medve él Romániában, és a számukat nagyon nehezen fogjuk a közeljövőben megállapítani. A különféle becslések átlagolása 6000 példányt eredményez, ez is a hivatalos szám, viszont ez nem más, mint az Unióba való belépéskor leadott jelentés, amellyel ugyanakkor azt is vállalta Románia, hogy ennyi medvét képes megóvni is.
Olvasd el a teljes sztorit

Újragondolt billentyűzet: műanyag helyett fát, mohát tapintunk


Forrás: robbietilton.com

Robbie Tilton dizájner megelégelte a sorozatgyártott billentyűzetek mesterséges, „hideg”, „élettelen” jellegét, és egy műhelygyakorlatra mohából és fából készített magának egy puhább, természetesebb tapintású klaviatúrát.

„Mi lenne, ha a technológiáink élnének, lélegeznének? Ha esténként meg kellene locsolnunk őket, hogy virágozzanak? Ha vizuálisan és tapintással is stimulálnának, megváltoznának-e a felhasználói interakciók, megváltozna-e a felhasználók tárgyhoz való viszonya?” – tette fel a kérdést Tilton. Olvasd el a teljes sztorit

Jack Wolfskin, The North Face és társaik: mérgező szabadidőruhák?

A környezetbarátnak tűnő szabadidőruha-márkák sem állnak annyira közel a természethez, mint azt a reklámokban sugallják – ha kicsit megpiszkáljuk a felszínt. A Greenpeace felmérése szerint a nők és gyermekek számára gyártott outdoor ruhák a mai napig veszélyes vegyi anyagokkal vannak átitatva.

A német Greenpeace október 29-én bemutatott “Chemistry for any weather” (Vegyszerek minden időjárásra) jelentése szerint a Jack Wolfskin, a The North Face, a Patagonia, a Kaikkialla és a Marmot ruházati termékekben veszélyes perfluórozott anyagok (PFC-k) és más veszélyes vegyi anyagok találhatóak. Olvasd el a teljes sztorit

Angry Birds? Pont ellenkezőleg!


Fotók: Thomas Dambo

Mitől lehetnének boldogok a városi madarak? Egy street art művész különböző hulladékanyagokból készít színes madáretetőket a világ nagyvárosaiban, a Happy City Birds nevű projekt keretében.

Thomas “Dambo” Winther szerint a madarak egyébként is remek újrahasznosítók, csak tanulhatunk tőlük: rengetegféle városi szemetet felhasználnak fészkeik elkészítéséhez, megeszik és eltakarítják az ételmaradékokat.

A projekt célja egyrészt az, hogy elgondolkoztassa az embereket, miért is bélyegzik meg szemétnek az amúgy még hasznosítható alapanyagokat, illetve hogy felhívja a figyelmet arra, milyen kevés teret hagyunk városainkban a madaraknak. Olvasd el a teljes sztorit

Kinek kell a romániai szemét? A svédek pénzt is adnak érte

Svédországban annyira magas hatásfokkal működik a hulladék-újrahasznosítás, hogy a szemétnek csupán 1%-a kerül a lerakókba. Ez az 1% sem vesz kárba, mert erőműveket működtetnek vele. Ám a svédek lassan ”kifogynak” a szemétből, ezért olyan országoktól vásárolnának hulladékot, amelyek nehézkesen boldogulnak a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével.

800 ezer tonna szemetet importálnának az energiaszükségleteik kielégítésére. A képbe olyan országok kerültek, mint Bulgária, Románia, a balti államok vagy Olaszország, mivel ezekben az államokban nem igazán léteznek válogató és újrahasznosító központok, és amúgyis szükségük van külső megoldásra a hulladékkezelés jobbá tétele érdekében. Olvasd el a teljes sztorit

Csökkent tavaly az irodai papírfelhasználás, de még így is rengeteg

Fotó via ehow.com

A digitális irodai eszközök által felhasznált papírmennyiség egy százalékkal, 3,09 ezer milliárd fénymásoló lapra csökkent 2011-ben az előző évihez képest – írja az International Data Corporation (IDC) piackutató vállalat tanulmánya.

A fejlett országokban az irodai papírfelhasználás 5,0 százalékkal csökkent 2011-ben, a fejlődő világban viszont 7,5 százalékkal emelkedett.

Az Európát, Közel-Keletet és Afrikát (EMEA) felölelő térségben a globális trendet tükröző módon, vegyesen alakult az irodai papírfelhasználás. Miközben Nyugat-Európában 3 százalékkal, Közép- és Kelet-Európában pedig 0,4 százalékkal csökkent a papírfelhasználás, a Közel-Keleten és Afrikában együttesen több mint öt százalékkal emelkedett. Nyugat-Európa a csökkenés után is még 63 százalékát adja az EMEA térség papírfelhasználásának.

Nyugat-Európában az üzembe helyezett fénymásoló készülékek számának tavalyi növekedése ellenére az egy készülékre jutó átlagos nyomtatási szám csökkenésének köszönhetően mérséklődhetett az összes felhasznált papírmennyiség.

“Az EMEA térségben percenként kétmillió oldalt nyomtattak. A tavaly felhasznált papírmennyiség szállításához 200 ezer teljesen megrakott 28 tonnás kamionra lenne szükség” – mutatott rá Ilona Stankeova, az IDC fénymásoló- és irodai dokumentációs megoldásokkal foglalkozó kutatási igazgatója.

Forrás: MTI

Új gyíkfajra bukkantak Ausztráliában, de máris veszélyben van

Fotó: Brad Maryan

Új gyíkfajról közölt fotókat az Australian National University, a hat centiméteres, Ctenotus ora rendszertani nevet viselő állatokra Perth homokdűnéin bukkantak.

“Az új fajok felfedezése mindig fontos alkalom a tudományban. Az, hogy találunk valami újat az ország egyik legnagyobb városában, jól mutatja, milyen keveset tudunk még a természetről” – idézi az Index.hu Geoffrey Kayt, a gyíkfajt felfedező ökológust.

A kutató szerint az újonnan felfedezett faj máris veszélyben van, a populáció ugyanis nagyon kevés egyedből áll.

Forrás: Index.hu

Védett területen van a földem, mit tehetek? Informáló karaván a Túrmentén

Véget ért az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti augusztusban kezdődött informáló karavánja a Túr Menti Védett Területek településein. A fő cél a helyi közösségek informálása volt a védett területekkel kapcsolatosan. A földtulajdonosokat legjobban izgató kérdés a védett területeken lévő földjeik után járó kompenzáció és adókedvezmény volt.

Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti ügyvezető igazgatója elmondta, az adókedvezményre minden földtulajdonosnak joga és lehetősége adódik. A tulajdonos egy kérvényt kell leadjon az EKE – Szatmárnémeti irodájában, és a tulajdonjogot igazoló okirat másolatát. A gondnokok megvizsgálják a kérést, ellenőrizve, hogy a tulajdonos a szabályoknak megfelelően gondozza, tartja karban az adott területet vagy sem. Ha mindent rendben találnak, akkor a kérelmező igazolást kap, amelyet el kell juttasson az adott település polgármesteri hivatalába – tájékoztatta az érdeklődőket Márk-Nagy János.

A kompenzációkkal azonban más a helyzet. A hatályos törvények értelmében a tulajdonosoknak lehetőségük van arra, hogy abból adódó veszteségeikért, hogy a földtulajdonaikat nem vagy csak bizonyos megszorításokkal használhatják, kárpótlást kapjanak – gyakorlatilag azonban nem kapják kézhez a pénzt. Olvasd el a teljes sztorit

előző »