Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: August, 2012

Rögtönző varroda az újrahasznosítás jegyében Sepsiszentgyörgyön

Augusztus 31-én, pénteken Sepsiszentgyörgyön Huhuu kávézóban, 16.00 órától ismét működik a Rögtönző varroda.

Olvasd el a teljes sztorit

Ismét negatív rekordot döntött a jégtakaró mérete

Megdöntötte az öt évvel ezelőtt mért negatív rekordot az északi-sarkvidéki tengeri jégtakaró mérete, amely a várakozások szerint néhány hétig még tovább csökken – derült ki hétfőn nyilvánosságra hozott amerikai adatokból.

Az északi-sarkvidéki tengeri jégtakaró kiterjedése 4,1 millió négyzetkilométerre zsugorodott, ez 70 ezer négyzetkilométerrel kisebb, mint a műholdas mérések 1979-es kezdete óta mért korábbi legalacsonyabb, 2007-es érték – közölte az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC).
Olvasd el a teljes sztorit

Fiatalon kék, öregen piros: első ízben figyeltek meg egy 3200 méter mélyen élő halfajt

Első ízben figyelték meg egy ritka horgászhalfaj élő példányait saját élőhelyükön amerikai tudósok Kalifornia mélytengeri partjainál. A kaliforniai Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) tudósainak felfedezéséről részletesen a Deep Sea Research Part I: Oceanographic Research Papers folyóirat októberi, megjelenés előtt álló számában számolnak be.

Olvasd el a teljes sztorit

Autómentes napot szerveznek a Túr Menti Védett Területeken

Idén szeptember 22-én is megszervezi az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti a Nemzetközi Autómentes Napot a Túr Menti Védett Területeken. A csatlakozók biciklitúrán vehetnek részt a természetvédelmi területen.

Olvasd el a teljes sztorit

A bevásárolt kaja 40%-át kidobják az USA-ban


Fotó: petrr/flickr.com

Az Egyesült Államokban megvásárolt étel 40%-a szemétbe kerül: az amerikaiak havonta fejenként mintegy 9 kilogramm élelmiszert dobnak ki – derül ki a Nemzeti Erőforrás-védelmi Tanács (National Resources Defense Council) friss jelentéséből.

Az amerikai környezetvédelmi szervezet honlapján közölt adatok szerint az emberek ezzel körülbelül 165 milliárd dollárt dobnak ki évente. A pazarlás ezenkívül – mivel az el nem fogyasztott élelmiszerek többnyire szemétlerakókban rohadva végzik – az Egyesült Államok metánkibocsátásának negyedéért felelős – hívja fel a figyelmet a zöld szervezet. Olvasd el a teljes sztorit

Fotoszintetizáló levéltetűt fedeztek fel

Fotó: Wikimedia Commons

Az aprócska zöldborsó levéltetű egyike annak a kevés állatnak, amelyek a növényekhez hasonlóan képesek a napfényt energiává alakítani – számoltak be róla francia kutatók a Scientific Reports című tudományos folyóiratban.

Az Acyrthosiphon pisum tudományos nevű levéltetű ATP-t (adenozin-trifoszfátot) állít elő a napfényből, azt a vegyületet, amely a biokémiai reakciókhoz az energiát szolgáltatja. Az állatok túlnyomó többségénél a sejtek az élelemből származó energiát alakítják át ATP-vé, a fotoszintézissel való ATP-gyártás a növényekre jellemző.

A levéltetvek egyébként is figyelemre méltó tagjai az állatvilágnak, hiszen saját pigmenteket, karotinoidokat állítanak elő, melyeket szintén általában növények, gombák és mikroorganizmusok gyártanak, állatok csak elvétve. Korábbi kutatások megmutatták, hogy a levéltetvek úgy tettek szert pigmenttermelő képességükre, hogy egykor gombákkal cseréltek géneket. A mostani tanulmány eredménye azt sugallja, hogy éppen az egyébként antioxidáns tulajdonságaik miatt az emberi táplálkozásban fontos karotinoidok húzódhatnak a borsótetű “fotoszintetizáló” képességének a hátterében.

A francia Sophia Agrobiotechnológiai Intézet kutatói úgy találták, hogy az aprócska rovar karotinoidtermelő képessége és ezzel együtt színe a környezet tulajdonságaitól függően változik. Hidegben a levéltetvek sok karotinoidot állítottak elő és élénk zöldek voltak, míg a számukra optimális, melegebb hőmérsékleten narancsszínűvé vált a testük, miközben kevesebb karotinoidot gyártottak. Amikor pedig nagyon korlátozottá váltak erőforrásaik, sokan voltak kevés élelemre, akkor szinte leállt a pigmenttermelésük, és kifehéredtek.

A kutatók megmérték a különböző színű levéltetvek ATP-termelését is, és úgy találták, hogy a zöld rovarok jóval több ATP-t gyártottak, mint a fehérek. A narancsszínű tetvek több ATP-t állítottak elő, amikor fény érte őket, és kevesebbet, amikor sötétbe helyezték át őket – idézte a tanulmányt a LiveScience című ismeretterjesztő portál.

Forrás: MTI

Néhány mítosz a férfi és női szexualitásról

A populáris kultúrában és az evoulcionista elméletekben létezik néhány, szentnek és sérthetetlennek tartott elképzelés a nők és férfiak eltérő viszonyulásáról a szexualitáshoz. A férfiak állítólag többet gondolnak a szexre, mint a nők, többet kívánják a szexuális érintkezést és könnyebben bocsátkoznak egyéjszakás kalandokba. Kevesebbet válogatnak ezek megválasztásában, de úgy általában is.

Azonban azoknak a kutatásoknak a többsége, amelyek igazolták ezeket a sztereotípiákat, az ideálokhoz való viszonyulásra alapoztak, vagyis arra, hogy mit várnának el a szexuális életüktől. A Michigani Egyetem kutatói ezzel szemben azt vizsgálták meg, hogy mi történik a valódi élethelyzetekben.

Igaz-e, hogy a nőknek kevesebb parnerük van, mint a férfiaknak, és ezt így is szeretnék?

Amikor az alanyokat arról kérdezték, hogy szeretnének-e több partnert életük során, több férfi válaszolt igennel, mint nemmel. Amikor ugyanezt a tesztet nem a kívánságokra, hanem a valós élmények elmesélésére hegyezték ki, a különbség jelentősen csökkent. A kutatás minőségének javításához a pszichológusok egy trükkhöz is folyamodtak: egy gépezethez kapcsolták a tesztalanyokat, amelyről azt állították, hogy hazuságvizsgáló. A bogus pipeline néven is ismert technika arra kényszeríti az alanyokat, hogy szigorúbb elvek mentén gondolják át a válaszakiat, amelyeket gyakran befolyásol, hogy mit szeretnének. A hamis hazugságvizsgálós kísérleten kiderült, hogy a partnerek számát illetően a nők és a férfiak szexuális élete közötti különbség elenyésző.

Többet gondolnak-e a férfiak a szexre, mint a nők?

Ennek a sztereotípiának a korábbi vizsgálataiban a kutatás csak és kizárólag a szexualitásra vonatkozott. A kérdést egyszerűen úgy tették fel, hogy hányszor gondolnak a szexre, és ebből azt a következtetést vonták le, hogy a férfiak agya exrémen a szexualitásra összpontosít.

A michigani kutatók másképp közelítették meg a kérdést: nemcsak azt kérdezték meg, hogy milyen gyakran gondolnak a szexre, hanem az ételre és az alvásra is, és az derült ki, hogy a férfiak általában többet foglalkoznak a saját fiziológiai szükségleteikkel, mint a nők, és mindegyikkel nagyjából egyformán gyakran. Ennek nem valami természetes irányultság, hanem inkább a társadalmi berendezkedés lehet az oka: a nőket arra nevelik, hogy jobban figyeljenek oda másokra és kevésbé a saját szükségleteikre, illetve ezek kifejezésére. A következtetés: igen, a férfiak többet gondolnak a szexre, de ez azért van, mert saját magukra is többet gondolnak.

A nők ritkábban élnek meg orgazmust?

Erre a válasz egyértelműen igen, és igencsak nagy mértékben. A valódi kérdés viszont az, hogy ez biológiai meghatározottság miatt történik-e így, vagy a társadalmi kontextus függvényében változhat?
A kutatás azt mutatta ki, hogy a nőknek ritkábban van orgazmusuk az egyéjszakás kalandok során, gyakrabban az ugyanazzal a partnerrel megismételt együttlétekben, a hosszútávú kapcsolatban pedig a különbség a férfiakhoz képest jelentősen csökken, csupán 79%-ra.

A magyarázat nem más, mint hogy a kapcsolatokban a férfi inkább odafigyel a közösülésen kívüli elemekre is, pl. az előjátékra. Az orgazmus elérése tehát nem a biológiai különbségektől, hanem a szexuális praktikáktól függ.

A férfiak könnyebben belemennek kompromisszumok nélküli szexuális kapcsolatokba?

A sztereotípiák és a kutatások azt igazolják, hogy a férfiak inkább belemennek azokba a kapcsolatokba, amelyeket casual sexnek is nevezünk. Amikor ezeket a vizsgálatokat újra elvégezték, olyan formában, hogy a potenciális partnerek szexuális képességeiről is kérdezték az alanyokat, a különbségek eltűntek. A nők is szívesen bocsátkoznak alkalmi szexbe, ha a partner ért a testi szerelemhez. A nők tartózkodásának egy része a társadalmi megbélyegzettségből is adódik, félnek, hogy lenézik őket, ha ilyen jellegű szexuális életet folytatnak.

Válogatósabbak-e a nők, mint a férfiak?

Az evolúcióelmélet azt mondja, hogy a nők jobban odafigyelnek szexuális partnerük megválasztására, mert az utódnemzést is belekalkulálják az együttlétbe. De gondoljunk csak arra, hogy ma hányféle fogamzásgátló eszköz áll a nők rendelkezésére, az emberek pedig nem valamiféle evolúciós mechanizmusok által beprogramozott automaták, hanem dönthetnek ezek ellenében is.

Az olyan helyzetekben, amikor egy nő nagyobb népszerűségnek örvend a férfiak körében, nyilván válogatósabb. A pszichológusok viszont azokat a helyzeteket is elemezték, amikor egy férfit több nő “környékez meg.” Az eredmény várható volt: a férfi jobban válogatott. A nők pedig “csábító üzemmódba” helyezkedtek, többször próbálkoztak többféle férfiakkal, lazább kritériumok alapján. A szelekció tehát nem feltétlenül a biológiától, hanem a társadalmi szereptől is függ.

Ugyanitt tesztelték azt a hipotézist is, amely szerint a nőknek egy férfiban fontosabb a státus, mint a vonzerő. Azokban a tesztekben, ahol a nők óhajait mérték, be is igazolódott, viszont amikor a valóságot nézték, nem. Mind a nők, mind a férfiak vagy a társadalmi pozíció, vagy a vonzerő, vagy mindkettő alapján választottak párt – a valódi életben ezek a kritériumok messze nem szigorúak.

A cikk a TOTB-n megjelent írás fordítása. Az angol nyelvű tanulmány .pdf formátumban ide kattintva tekinthető meg.

Napernyőkkel védik majd a korallzátonyokat?

Fotó: Paul/flickr.com

Hatalmas napernyők védhetik meg a különösen veszélyeztetett korallzátonyokat a jövőben kutatók szerint. Sok korallzátony létét olyan súlyosan veszélyezteti a klímaváltozás, hogy sürgősen új módszerek kidolgozására van szükség.

Az Ausztrália keleti partjánál kétezer kilométer hosszan elterülő Nagy-Korallzátony bizonyos területeit csak az óriási árnyékolók menthetik meg – mondta Ove Hoegh-Guldberg, a brisbane-i Queenslandi Egyetem tengerkutatója. Hozzáfűzte, hogy a napernyők segítségével viszont elkerülhető lehet a korallok kifehéredése és elpusztulása.

“A klímaváltozás mértéke és sebessége nagyobb, mint amihez számos faj képes alkalmazkodni, majd fennmaradni” – írta az ausztrál szakértő amerikai kollégáival a Nature Climate Change című szaklapban.
Olvasd el a teljes sztorit

Műholdon követnék az erdősítéseket Kínában

Pekingben műholdakkal készülnek ellenőrizni az erdősítésre folyósított pénzek felhasználását, mivel az országban elharapóztak a visszaélések, például volt, ahol a támogatás elnyeréséért zöldre festettek hegyoldalakat.

Az öt műholddal az erdők gondozását is nyomon kívánják követni, de mint Teng Naj-ping (Deng Naiping), a fővárosi erdészeti hivatal vezetője hangsúlyozta egy szakmai konferencián, a modern technikától elsősorban azt várják, hogy a hatóságokat nyomra vezetik: hol sikkasztják el az erdősítésekre vagy az erdők karbantartására folyósított pénzeket.

A konferencián elhangzott, voltak már eddig is olyan települések, amelyek a terület fásítására hivatkozva kérték a költségvetési támogatást, miközben igényük nem volt megalapozott. Teng szerint a műholdakkal rendkívül könnyű lesz kideríteni, hogy a támogatásért folyamodók ténylegesen ültettek-e fákat, és ha igen, hová.

A pekingi illetékesek már felvették a kapcsolatot egy másik hivatallal, amely az illegális földhasználatot igyekszik kiszűrni műholdak segítségével 2006-óta. A szakemberek ugyancsak konzultálni készülnek szingapúri kollégáikkal, akik minden centiméter erdőterületről pontos nyilvántartást vezetnek.

Forrás: MTI

Szerdán fogytunk ki az egész évi erőforráskészletünkből

Idén augusztus 22. az ökológiai túllövés napja: az emberiség szerdára felhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes előállítani – derült ki a Global Footprint Network (GFN) nemzetközi szervezet kutatásaiból.

A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség, mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Bár a modern technológia segített növelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Másként fogalmazva: már nem csak a természeti tőke hosszú távon is rendelkezésre álló hozamait használjuk, hanem már a tőkéből is költekezünk.
Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »