Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: August, 2012

Világméretű éhínségre figyelmeztet a Világbank

Az idei extrém száraz nyár arra kényszerítette a Világbankot, hogy a 2011-es maximum felé emelje az élelmiszerek árindexét. A kukorica ára 25%-kal, a szójáé pedig 17%-kal emelkedett az utóbbi hónapban, amiért a Világbank az amerikai szárazságot okolja, a szintén 25%-kos búzaár-emelkedésért pedig az oroszországi, ukrajnai és kazahsztáni aszályt.

“Az élelmiszerek ismét megdrágultak, és ez milliók egészségét és létét veszélyezteti” – mondta Jim Yong Kim Világbank-elnök. “Afrika és a Közel-Kelet a legveszélyeztetettebb régió, de mindenhol gond van, ahol a gabonaárak megemelkedtek” – tette hozzá.

A Világbank szerint az élelmiszerárak átlagosan 10%-kal emelkedtek június és július között. A nemzetközi pénzügyi intézet idén 9 milliárd dollárt költ a mezőgazdaság támogatására, és ígéretet tett, hogy segíteni fogja a drágulás miatt még nehezebb helyzetbe került szegény országokat.

Forrás: The Guardian

Zöld energia vs. biodiverzitás. Leállíthatják a törpe vízierőművek építését a Fogarasban

A csövek már 2009 óta a fogarasi táj részét képezik, viszont csak most érkezett meg az Európai Bizottság levele, amely a törpe vízierőművek építőit a munkálatok leállításával fenyegeti. Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter személyesen látogatott el a Capra, Buda és Otic folyókhoz, és közölte a cégek képviselőivel, hogy amennyiben szeptember 16-ig nem lesz rendben minden engedély és dokumenutm, leállítja az építkezéseket.

A környezetvédők azt állítják – és videófelvételekkel igazolják –, hogy az exkavátorok beállnak a mederbe is, ami tilos. Dan Bărbulescu, a Mentsük meg a Dunát és a Deltát Egyesület elnöke azt mondta, hogy a folyó természetes folyásába való beavatkozás akkora mértékű, hogy a szárazabb nyarakon teljesen kiszáradhatnak a hegyi vizek, amelyekre törpe vízierőműveket építettek. Hozzátette, hogy a vízierőművek a biodiverzitásra nézve is veszélyt jelentenek, és különösen fenyegetnek egy bizonyos halfajtát.
Olvasd el a teljes sztorit

Visszaesett a delfinvadászat Japánban

Fotó: oysterguy/flickr.com

Erősen visszaesett a delfinvadászat mértéke Japánban a Pro Wildlife fajtavédelmi szervezet szerint. Míg az 1997-98-as szezonban 20 007 delfint és kisebb bálnát öltek meg, 2009-2010-ben 11 161 állatot.

“A 44 százalékos visszaesés nem jelent okot a riadó lefújására, de bátorító változás” – mondta el a számadatokat kommentálva Sandra Altherr, a Pro Wildlife biológusa. Japánban szombaton kezdődik a bírálatok kereszttüzében álló vadászidény.

A visszaesés hátterében Altherr szerint több ok állhat: egyrészt csökkent a tengeri emlősök káros anyagokkal terhelt húsa iránti kereslet, másrészt a kegyetlen gyilkolás elleni nemzetközi tiltakozás is kifejtette hatását.
Olvasd el a teljes sztorit

Több száz milliárd tonna szerves szén lehet az antarktiszi jég alatt


Fotó: anselm23/flickr.com

Hatalmas metántartalékok rejtőzhetnek a déli-sarkvidék jégtakarói alatt – derült ki egy új tanulmányból. A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerint a jégdzsungelek visszahúzódása nyomán ez a hatalmas mennyiségű metángáz a légkörbe kerülhet, tovább erősítve a globális felmelegedést.

A nemzetközi kutatócsoport eredményei arra utalnak, hogy az ősi szerves anyag-készleteket valószínűleg a jég alatti mikrobák alakítják metánná – adta hírül a BBC brit közszolgálati tartalomszolgáltató internetes oldala.

“Óriási mennyiségű szerves szénről van szó, több mint tízszer akkoráról, mint amennyit az állandóan fagyott talajú északi régiók rejtenek” – mutatott rá a tanulmányt vezető Jemima Wadham, a Bristoli Egyetem munkatársa. – A laboratóriumi vizsgálataink tanúsága szerint ezek a jég alatti környezetek biológiailag is aktívak, ami azt jelenti, hogy ezt a szerves szenet feltehetőleg szén-dioxiddá és metángázzá alakítják a mikrobák”. Olvasd el a teljes sztorit

Tovább teremnek a gombák az éghajlatváltozás miatt


Fotó: Alber86/flickr.com

Számos európai országban több idő áll a jövőben a gombagyűjtők rendelkezésére, az éghajlatváltozás miatt ugyanis meghosszabbodott a termőtestek növekedési ideje, és sok esetben kitolódott az év vége felé – derült ki 746 297 gombaadat kiértékeléséből.

Olvasd el a teljes sztorit

Négy tonnányi szelektíven gyűjtött szemét a Félszigeten

A Félsziget fesztivál nem csak a jó zenéről és a felhőtlen szórakozásról, hanem a környezettudatosságról is szól. A négy nap alatt a 79 ezer résztvevő az EcoRom Ambalaje által biztosított 14 szelektív hulladékgyűjtő pontot használhatta a fesztiválon.

Augusztus 23-26. között a félszigetezők 4044 kg csomagolóanyagot gyűjtöttek szelektíven – ebből 2944 kg műanyag, 620 kg papír és karton, 480 kg fém. Söröspoharakból 150 méternyi gyűlt össze.
Olvasd el a teljes sztorit

Tovább épülhet a duzzasztógát az Amazonason

Folytatódhat a Belo Monte duzzasztógát építése az Amazonason, miután a brazíliai Legfelsőbb Bíróság semmisnek nyilvánított egy korábbi döntést az építkezés leállításáról.

Olvasd el a teljes sztorit

Mind vegetáriánusok leszünk a vízhiány miatt?

Fotó: One Drop Foundation/flickr.com

A vízszűke miatt egyre súlyosbodó élelmiszerellátási problémák miatt az emberiségnek radikális változtatásokkal, egyebek között a majdnem teljes vegetarianizmusra való áttéréssel kell számolnia a jövőben, hogy a 2050-re várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének legyen mit az asztalra tennie.

A világ vezető vízkutatói által ez idáig közzétett egyik legkomolyabb figyelmeztetés szerint a katasztrofális élelmiszerhiány elkerülése érdekében a bolygó lakosságának majdnem teljesen át kellene állnia a vegetáriánus étrendre a következő negyven évben. Az emberek jelenleg állati eredetű termékekből nyerik fehérjeszükségletük nagyjából 20 százalékát, ám ezt az arányt körülbelül 5 százalékra kellene csökkenteni, hogy elegendő táplálék jusson a 2050-ig várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének – idézte a Stockholmi Nemzetközi Vízintézet (SIWI) szakembereinek jelentését a The Guardian című brit napilap.
Olvasd el a teljes sztorit

Afrikában és Indiában fészkelő madárfajt figyeltek meg Magyaroszágon

Négyszázhatra emelkedett a Magyarországon megfigyelt madárfajok száma, miután egy kuhit figyeltek meg múlt héten a Zámolyi-medencében, a vértesi natúrparkban.

A kuhi (Elanus caeruleus) a vágómadárfélék családjába tartozó, vércse méretű, kicsit széles, de hegyesedő szárnyú világosszürkés színezetű ragadozó madár – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján.

A madár Afrikában a Szaharától délre általánosan elterjedt, de Indiában, Hátsó-Indiában és az egész indonéz szigetvilágban is fészkel. Élőhelyei a nyílt gyepes, ligetesen fákkal tarkított területek. Elsődlegesen kisemlősöket, rágcsálókat zsákmányol, a vércsénél erősebb testalkata és gyors mozgása miatt madarak is szerepelnek az étlapján. Olvasd el a teljes sztorit

Elszámolták az élővilág össztömegét: egyharmaddal kisebb


Az élővilág össztömege egyharmaddal kisebb a Földön, mint eddig feltételezték – derítették ki német kutatók, akik vizsgálataik eredményeit az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) online kiadásában tették közzé.

A korábbi számítások szerint az élő szervezetek körülbelül 1 billió tonna szenet tartalmaznak, ennek 30 százalékát a tengerfenéken élő egysejtűek “birtokolják”, 55 százalékát pedig a szárazföldi növények – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
Olvasd el a teljes sztorit

előző »