Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: July, 2012

“Az SUV-d nem cukisággal működik”: hoaxszal ment neki a Greenpeace a Shellnek

Amióta a Shell bejelentette, hogy az Északi-sarkvidéken, az alaszkai partoknál kezd olajfúrásokba, a Greenpeace masszív kampányba kezdett ez ellen. Az aláírásgyűjtés, a térség védetté nyilvánításának követelése és a tüntetések mellett azonban egy unortodox módszerhez is folyamodtak, amely egy időre sok embert átvert.

“Becslések szerint az Északi-sarkvidék a Föld felfedezetlen gáztartalékainak 30%, a kőolajnak pedig 13%-át tartalmazza. (…) A sarkvidék fejlesztése elemi lehet a jövő energiatartalékainak bebiztosítására, de ehhez egyensúlyba kell helyezni a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi változásokat” – írja az olajóriás honlapján. A Shell kilenc sarkvidéki vagy a közeli helyszínen folytat vagy tervez fúrásokat, a legutóbbi terveikben a Csukcs- és a Beaufort-tenger szerepel.
Olvasd el a teljes sztorit

Új bogárfajt fedeztek fel Arizonában

Fotó: Our Amazing Planet

Hosszú csápjaival tájékozódik az örök sötétségben, karcsú végtagjai segítségével tapogatja ki az utat az a bogárfaj, amelyet egy amerikai barlangban, Arizona állam északnyugati részén fedeztek fel.

Jut Wynne, az Észak-Arizonai Egyetem kutatója, aki felfedezte az új fajt, több éve tanulmányozza a Grand Canyon barlangjait. A most leírt faj a felfedező neve után az Eleodes wynnei nevet kapta, mint kiderült, csupán Arizona északnyugati részén, valamint Utah állam délnyugati részén honos – olvasható az egyetem honlapján.

Jut Wynne kollégáival 2005 óta a barlangokban élő ízeltlábúak (Arthropoda) három új nemét és húsz új faját fedezte fel a Grand Canyon térségében. Ezt megelőzően a tudós öt új ízeltlábúfajt talált a Húsvét-szigeteken, s további ötöt Új-Mexikóban.

“A barlangok bolygónk legsérülékenyebb élőhelyei. Tanulmányoznunk és óvnunk kell azokat az élőlényeket, amelyek a barlangokat választották otthonukul” – emelte ki Jut Wynne.

Forrás: MTI

Súlyos aszályoknak nézhetünk elébe

Fotó:thoughtquotient.com/flickr.com

Az Észak-Amerika nyugati vidékeit 2000 és 2004 között sújtó aszály a legsúlyosabb volt az utóbbi 800 évben – mutatták ki kanadai és amerikai tudósok, akik azt jósolják, hogy a XXI. század hátralévő részében tovább fog súlyosbodni az aszály.

A Nature Geoscience című tudományos folyóirat internetes kiadásában közzétett tanulmányukban az Arizonai, a Massachusetts-i, a Coloradói, valamint a Brit-Kolumbiai Egyetem szakemberei arról írtak, hogy a 2000 és 2004 közötti aszály jellemzővé válik ebben az évszázadban. Modellezések alapján arra jutottak, hogy az ilyen aszályok mind időtartamukat, mind mértéküket tekintve gyakorivá lesznek a század végéig.
Olvasd el a teljes sztorit

Peking és Moszkva megállapodott az illegális halászat kezeléséről

A fotó csak illusztráció. Forrás: Coast Guard News/flickr.com

Kína és Oroszország megállapodásra jutott az orosz területen illegálisan halászó kínaiak ügyében, és a hasonló eseteket megelőző lépésekre készül – tudatta hétfői sajtóközleményében a kínai külügyminisztérium.

Peking és Moszkva diplomatái “baráti konzultációkon” megállapodtak abban, hogy egyrészt mielőbb elhárítják az akadályokat a korábban elfogott kínai halászhajók és legénységük hazatérése elől, másrészt megegyezésre jutottak a hasonló helyzetek kezeléséről. Eszerint Kína és Oroszország konzultációkat kezd, amelyeken egyebek mellett Oroszország várhatóan halászati kvótákat ajánl fel Kína számára, amiért cserébe Kína “megfelelő mértékű kompenzációt biztosít”.

A két fél ugyancsak elfogadta, hogy egy olyan tengeri rendészetet szolgáló biztonsági együttműködési mechanizmust hoznak létre, amely meggátolja az eddigiekhez hasonló illegális halászati tevékenységet.

Az orosz parti őrség július közepén a Japán tenger orosz felségvizein két tilosban halászó hajót fogott el; az egyiket csak figyelmeztető, majd célzott lövésekkel tudták csak megállítani. A hajókon tartózkodó 36, Shandong (Santung) tartománybeli halászt őrizetbe vették.

Kína külügyminiszter-helyettese később a külügyminisztériumba kérette az ideiglenes orosz ügyvivőt és felháborodását fejezte ki az orosz hatóságok eljárása miatt, amelynek során egy halász eltűnt.

A kínai külügyi szóvivő napokkal ezelőtt megerősítette, hogy Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében további két kínai halászhajót fogott el az orosz parti őrség.

Forrás: MTI

Így kerül a szén-dioxid az óceánok mélyére

Brit és ausztrál kutatók szerint a szél, az örvények és az áramlatok juttatják a mélybe a szén-dioxidot a Déli-óceánban, ahol hosszú ideig megreked. A folyamatot azonban veszélyeztetheti az általános felmelegedés – tették hozzá a kutatók a Nature Geoscience című brit tudományos folyóiratban vasárnap megjelent tanulmányukban.

A Földön az emberi tevékenységek révén keletkezett szén-dioxid mintegy egynegyedét nyeli el az óceán, ennek 40 százalékát pedig az Antarktiszt övező Déli-óceán. A tengerben ezerméteres mélységben a szén-dioxid akár több százezer évig is tárolódhat, de azt a jelenséget, amely révén ilyen mélybe lejut, miután feloldódott a felszínen, a tudósok eddig nem ismerték. Korábban azt feltételezték, hogy a szél mint a legfőbb erő juttatja el a szén-dioxidot megkötő vizet a trópusi konvergencia zónába, majd tenger mélyére.

Robotokkal végzett mélytengeri kísérletek eredményeképpen a kutatók felfedezték, hogy a szélen kívül az örvények és az áramlatok is szerepet játszottak ebben az óriási, átlagosan száz kilométer átmérőjű jakuzziban. „Ha összeadjuk az örvények, a szél és a Déli-óceánban meghatározó áramlatok hatását, ezer méter széles légaknák keletkeznek, amelyek a felszínről a mélybe vezetik a szén-dioxidot” – magyarázta Jean-Baptiste Sallée, a tanulmány szerzője.

Sallée és csapata az 1990 óta hajókon összegyűjtött hőmérsékleti, sótartalom- és víznyomási adatokat is figyelembe vette. „A Déli-óceánban öt ilyen légaknát találtunk” – tette hozzá. Az örvények néha ellensúlyozzák a szél ellentétes hatását, így nagyon viharos tenger esetén szén-dioxid-kibocsátás történik. A kutató elismerte, hogy nem ismert, milyen hatása van az örvényekre az általános felmelegedésnek, intenzívebbé teszi-e őket, vagy éppen ellenkezőleg, megszünteti azokat.

A klímaváltozás elméletileg megváltoztathatja Déli-óceán vízfelszínén az áramlást és az örvényeket, erősítheti a szeleket és erős hőmérsékletingadozást idézhet elő. Sallée szerint bár az örvénylés jelenleg nem szerepel az éghajlat-változási modellekben, a jövőben ezeket is számításba kell majd venni. A tanulmány azokkal a szén-dioxidot elnyelő mikroorganizmusokkal nem foglalkozott, amelyek a pusztulásuk után a tenger mélyére süllyedve magukkal viszik az elnyelt üvegházhatású gázt.

Forrás: MTI

Gyerekekkel térképezi fel a városi élővilágot a Zöld SzékelyFöld

A Zöld SzékelyFöld Egyesület a Zöldsáv program keretében egyrészt célul tűzte ki leromlott állapotú közterületek felújítását, de ugyanakkor fontos szerepet kap a környezeti nevelés is, amelynek segítségével a gyerekek fontos információkat kaphatnak a zöldövezetek hasznosságáról, a városban levő növény-, és állatvilágról.

Olvasd el a teljes sztorit

Mediterrán földigiliszta honosodott meg Írországban a globális felmelegedés miatt

A globális felmelegedés miatt honosodhatott meg Írországban egy mediterrán földigiliszta, amelynek nagy populációját a University College Dublin biológusai fedezték fel. A felfedezésről a Biology Letters legújabb számában jelent meg tanulmány.

A Prosellodrilus amplisetosus kizárólag Franciaország délnyugati részén, az Aquitaine-régióban honos. A tudósok feltételezése szerint az emberi tevékenységnek köszönhetően “települhetett át” ezer kilométerre eredeti élőhelyétől. Nagy valószínűséggel facsemetékkel, csalikukacokkal “importálhatták” Írországba – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

“Csupán néhány esetben észlelték a Prosellodrilus amplisetosus felbukkanását eredeti élőhelyén kívül” – hangsúlyozta Olaf Schmidt, a tanulmány társszerzője.

A mediterrán földigiliszta populációját egy dublini városi farmon fedezték fel, ahol a talaj hőmérséklete magasabb, mint vidéken. Vélhetően ez segíthette megtelepedését Írországban, ahol az átlaghőmérséklet 3 Celsius fokkal alacsonyabb, mint a Prosellodrilus amplisetosus “szülőföldjén”.

Mint a dublini kutatók rámutatnak, a mediterrán földigiliszta nem egy invazív faj, azaz nem versenyez az élelemforrásokért az őshonos fajokkal.

“Összehasonlítva a giliszták vegyi összetételét, azt tapasztaltuk, hogy a jövevények azokkal a szerves maradványokkal táplálkoznak, amelyeket nem hasznosít a kéttucatnyi őshonos faj” – mutatott rá Carol Melody, a tanulmány társszerzője.

Ugyanakkor, ha a Prosellodrilus amplisetosus kiterjeszti élőhelyeit, megnövekszik a talajból felszabaduló szén-dioxid mennyisége, amely az őshonos fajok számára “élvezhetetlen” szerves anyagokba volt “bezárva”.

Forrás: MTI

Projekt Baltica: így lehet jó buli is egy környezetvédelmi akció

Fotó: Marcin Zajda via Facebook

Mi késztet néhány frissen érettségizett diákot arra, hogy pillepalack-tutajt készítsenek és 860 kilométert hajózzanak vele a Visztulán, ahol a víz szennyezettsége igencsak magas? Lengyel fiatalok jó bulinak és környezetvédelmi akciónak egyaránt bevált útra indultak, Projekt Baltica néven.

Rácz Tímea

Hazaérkezésük előtt néhány nappal hírt adtunk arról, hogy a krakkói diákok újrahasznosítható hulladékból építették fel tutajukat, mert szokatlan vízi túrájukkal a környezetvédelem szükségességére kívánják felhívni a lengyelek figyelmét. A diákok nemcsak utaztak, hanem víztisztasági méréseket is végeztek, partokat takarítottak és az út egyes állomásain előadásokat tartottak a céljaikról.

A környezetvédelmi akció Zuzanna Lukasik, a tutaj kapitányának ötlete volt – hazaérkezésük után őt kérdeztük az expedícióról.

Az utóbbi időben többen indultak útnak különféle hajókon, hogy a környezetvédelem fontosságára felhívják a figyelmet (pl. a Plastiki-expedíció vagy a Turanor). A ti projektetek beilleszkedik-e tudatosan ezek közé, vagy spontán ötlet volt?

A mi utazásunk fő ihletője Mike Horn és a Pangea Fiatal Felfedezők Program négyéves expedíciója volt. Tavaly nyáron én is részt vettem benne, és azon szerencsések közé kerültem, akik felfedezhették a kanadai Nunavut vidékét. A Pangea hajót 100%-ban újrahasznosított alumíniumból építették. Az expedíció alatt sokat tanulhattam a természetről, az ökoszisztémák egymásra utaltságáról és úgy éreztem, okosan kell felhasználnom ezt a tudást a környezet javára. Úgy gondolom, egy szokatlan hajóút nagyon jó módszer az emberek figyelmének felkeltésére, ugyanakkor nagyszerű lehetőség annak a területnek a felfedezésére, amelyet védeni akarunk.
Olvasd el a teljes sztorit

Kell-e ernyő a zöldeknek?

Romániai magyar környezetvédelmi szervezeteket tömörítő ernyőszervezet alakításának gondolatát vetette fel moderátorként Bardócz Csaba ikafalvi lelkész, az EMNT székelyföldi régióelnöke szerdán a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, Tusnádfürdőn. A meghívott zöldek azonban nem támogatták egyöntetűen az ötletet.

B.D.T.

A környezettudatosságra nevelés lehetőségeiről, illetve a zöld szervezetek közti együttműködési formákról beszélgettek többek közt szerda délelőtt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kós Károly sátrában környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek, aktivisták.

Egy napi aktualitású téma is szóba került a beszélgetésen: a medvék jelenléte a településeken. Riogatunk a médiában is, hogy a medvetámadások milyen gyakoriak – ám közben elfelejtjük, mi, emberek mennyire zavarjuk a medvéket élőhelyükön – vetette fel Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos elnöke. Olvasd el a teljes sztorit

Pászkány az Adevărulnak: “lemondok a parkról, csináljanak vele, amit akarnak”

“Miért kínlódjak, ha mások jönnek és ellenzik? Nekem nincs szükségem arra a parkra. Jöjjenek ők és tegyenek valamit, ültessen mindenki amit akar. Vitatkozzanak, akivel akarnak, engem nem érdekel” – mondta Pászkány Árpád, a CFR klub tulajdonosa a tegnapi civil bejelentésre reagálva az Adevărul napilapnak.

Az üzletember azt is elmondta, hogy a park rendbetétele nem is az ő kezdeményezése volt, hanem a vasúttársaságot felszólította a városháza, hogy kezdjenek valamit a parkkal, ők pedig a klubhoz fordultak, hogy “csináljatok ti ott egy sportközpontot”.

A műfüves futballpálya lelakatolását Pászkány azzal magyarázta, hogy megkísérelték felgyújtani. “Az az egyetlen lezárt terület, terület, azonkívül szabadon látogatható, pedig nem egy közpark, hanem a CFR alkalmazottainak és a szakszervezeteknek fenntartott park” – mondta. Állítása szerint 60 tonna hulladékot szállítottak el a parkból, építkezési törmelékektől a környező vállalatok szemetéig.
Olvasd el a teljes sztorit

előző »