Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: June, 2012

Folytatódik Kézdin a kutyamenhely-kaláka

Június 30-án folytatja a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal által kutyamenhely építésére kijelölt terület bekerítését a Benji Állatvédő Egyesület. A múlt szombati kalákán mintegy 40 résztvevő volt, a 600 méter kerítés feléhez már beásták és beállították az oszlopokat.

Június 30-án a már felállított sasokra dróthálót feszítenek, és a sasok felállítását is folytatják, remélhetőleg be is fejezik. A találkozó június 30-án, szombaton 9 órakor, Kézdivásárhely Szentkatolna felé eső kijáratánál lesz. A résztvevőket kérik, hozzanak tányért, evőeszközt, poharat. A Nők Egyesülete pityókatokányt főz, melléje fortyogói borvizet lehet inni. Olvasd el a teljes sztorit

Kihalás fenyegeti a kaliforniai kondorkeselyűt

Fotó: Wikimedia Commons

Ólommérgezés veszélyezteti Észak-Amerika legnagyobb madara, a kondorkeselyű fennmaradását Kalifornia államban: a dögevők ugyanis a vadászok által lelőtt állatokkal táplálkozva lenyelik a söréteket is.

Miután 1982-ben majdnem kihalt, a kaliforniai kondorkeselyű-populáció 22-ről mintegy 400 egyedre nőtt a különböző intézkedéseknek köszönhetően: fogságban tenyésztették őket, gondosan felügyelték és állatorvosi ellátásában részesítették a szabadon engedett példányokat.
Olvasd el a teljes sztorit

LED-es köztéri világítással a kibocsátás-csökkentésért


A LED-es közvilágítás alkalmazásával a jelenleg világításra felhasznált energia 85 százalékát lehetne megtakarítani a LightSaver elnevezésű, a fenntartható fejlődésről szóló tanulmány szerint, amelyet a Rio+20 tanácskozáson is ismertettek.

A The Climate Group által a Philips támogatásával készített jelentés azt állítja, hogy a hagyományos égők energiatakarékos LED-es világításra cserélésével a városokban évente 670 millió tonnával csökkenne világszerte a legfőbb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid kibocsátása.
Olvasd el a teljes sztorit

Színes Város Mozgalom: Vasarely után, falfirka helyett

Sopron

Több mint tízezer négyzetméternyi falfelület színesedett ki az utóbbi három évben Budapesten és más magyarországi városokban. A „tettesek” a Színes Város Csoport tagjai, akik amellett, hogy színt visznek a szürke falakra, a firkálgatás és rongálás alternatívájaként is működnek, hiszen céljuk a legális, művészi értékű alkotások megjelenítése.

Az ihlető nem más, mint Victor Vasarely, aki Színes Város című könyvében már megálmodta, hogy a művészetek a városban, a köztereken mutatkozzanak meg, és ne kizárólag a kiállítóterekbe szoruljanak. A Színes Város Csoport ennek nyomdokán, számos művésszel együttműködve fest a falakra, és nemsokára Erdélyben is bemutatkoznak.
Olvasd el a teljes sztorit

Meghalt “Magányos George”, utolsó a galápagosi teknősök egyik alfajából

Fotó: A.Davey/flickr.com

Holtan találták vasárnap Magányos George-ot, a Galápagos-szigeteki óriásteknőst, amely az eltűnő fajok jelképévé vált, miután meghiúsult a szaporítására irányuló minden erőfeszítés – jelentették be a Galápagosi Nemzeti Park illetékesei.

Magányos George (Lonesome George) a galápagosi óriásteknős tizenegy alfajából a Geochelone nigra abingdoni nevűbe tartozott. Valószínűleg alfajának utolsó példánya volt. A park szóvivője szerint a teknőst felboncolják, hogy halála okát megállapítsák. A százéves teknős a kutatók több évtizednyi próbálkozása után sem vált apává. A szakemberek azt remélték, hogy a teknősmatuzsálem életéből még évtizedek lehetnek hátra, ezért 1993-tól több alfajhoz tartozó nősténnyel párosították, ám mindvégig sikertelenül. Olvasd el a teljes sztorit

Itt a második Verespatak-kampányfilm

Dragos Bucur színművész szerepel a második, verespataki bányakitermelés elleni kampányfilmben, amelyet tegnap töltöttek fel a készítők a YouTube-ra. A filmecskét máris 11 ezren tekintették meg.

A videóban Bucur kihúzza az aranyfogát, és azt is felajánlja, csak ne induljon be a kitermelés.

A korábbi, Maia Morgenstern szereplésével készült videót már több mint 400 ezren nézték meg a YouTube-on.

>>A Transindexet is kiborította a Verespatak-reklám

Növekedik a tengerszint, süllyed az USA

Az 1968-as Majmok bolygója c. film ikonikus jelenete

Az Egyesült Államok atlanti partvidékén (például New York és Boston körzetében) a tenger szintje négyszer gyorsabban emelkedik, mint a világátlag – állítja egy tanulmány, amely a Nature Climate Change című folyóiratban jelent meg.

Ez az éghajlatváltozással kapcsolatos jelenség árvízzel fenyegeti a legsűrűbben lakott part menti övezeteket, és veszélyezteti a nedves övezetek biológiai változatosságát az USGS amerikai földtani kutató intézet tanulmánya szerint.

A következtetéseket azután hozták nyilvánosságra, hogy az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács szakértői pénteken közzétették becslésüket, amely szerint az általános felmelegedés kiváltotta tengerszint-emelkedés kétszer vagy háromszor nagyobb lehet, mint amit az évszázad elején feltételeztek.

1990 óta a Nature Climat Change által megfigyelt ezer kilométeres amerikai atlanti partvidéken a tenger szintje 2-3,7 milliméterrel emelkedett évente. A világban az emelkedés átlagosan 0,6 és 1 milliméter között mozog az árapály-adatokra alapozó tanulmány szerint. Ha a felmelegedés folytatódik, a tenger szintje ezen a szakaszon 2100-ra a tudósok által a világra előre jelzett átlagos 1 méteren túl még 30 centiméterrel emelkedhet.

Ennek a partszakasznak a különlegessége egy sajátos éghajlati modellnek köszönhető – magyarázta Kara Doran oceanográfus. Amikor a grönlandi jégtakaró olvadásából származó hideg víz behatol az Atlanti-óceánba, megzavarja az áramlatokat, amelyek lelassulnak. A Golf-áramlat lassulása miatt megemelkedik a víz szintje a part hosszában. A jelenség különösen erőteljesen figyelhető meg ott, ahol az áramlat visszafordul az óceán belseje felé.

A vízszint rendkívül magas megemelkedése, ami évente egy-két alkalommal jelentkezik, télen, illetve a trópusi viharok érkezésekor, egyre gyakoribbá válik – tette hozzá Doran, aki szerint ennek a tengerpart fokozottabb eróziója és további árvizek a következményei.

2007-ben az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC – klímaváltozással foglalkozó szakértői testület) 2100-ra az óceánok vízszintjének 59 centiméteres növekedésével számolt. Ez önmagában is jelentős veszélyt jelent a kis szigetállamokra. Azóta a különböző tanulmányokban már 1 méterre emelték a várható vízszintemelkedés mértékét az Északi-sarkvidék jégrétegének fokozottabb olvadása miatt.

A Nature Climate Change-ben megjelent másik tanulmány szerint az európai kutatók 2100-nél messzebbre tekintenek: számításaik szerint 2 Celsius-fokos emelkedés esetén 2300-ra a jelenlegi szinthez viszonyítva 2,7 méteres vízszintemelkedés következne be. A felmelegedés 1,5 Celsius-fokkal való csökkentése révén viszont a vízszintnövekedés nem haladná meg a másfél métert.

Forrás: MTI

Mágneses emulzióval tisztíthatják meg az olajszennyezéseket

Mágneses emulziót képes létrehozni egy új anyag, amelyet brit kutatók fejlesztettek ki, és amely forradalmasíthatja a kémiai ipart, egyebek között eltüntethetik vele az olajszennyezéseket – közölte a BBC hírportálja.

Az emulgeálószerként működő molekula azzal a képességgel bír, hogy bevonja az olajos anyagokat, így segíti, hogy elegyedjenek a vízzel. A létrejött emulzióban kevert állapotban van két, normálisan nem elegyedő folyadék, például a víz és az olaj. Eközben egy másik tulajdonsággal is rendelkezik az új molekula, nevezetesen azzal, hogy kiválóan reagál a mágneses mezőre, ezért olajszennyezések eltüntetésére is alkalmas lehet.
Olvasd el a teljes sztorit

4-5 fokkal lehet melegebb a szibériai klíma a következő évszázadokban

A NASA műholdfelvétele az Elgigitgin-tóról

Az elmúlt 2,8 millió évben többször volt szélsőségesen meleg az északi-sarki területeken. Ezekben az időszakokban a hőmérséklet akár 4-5 fokkal is felülmúlta a normálisnak számító értékeket, ráadásul sokkal nedvesebb volt a levegő. Ilyen értékeket az Északi-sarkvidék esetében korábban elképzelhetetlennek tartottak – írta Martin Melles, a Kölni Egyetem munkatársa kollégáival a Science című tudományos szaklapban.

A nemzetközi kutatócsoport egy 318 méter mélységből, a szibériai Elgigitgin-tóból származó kőzetmagot analizált. Összetételéből a szakértők arra következtetnek, hogy az elmúlt 2,8 millió évben összesen nyolc szélsőségesen meleg időszak lehetett.
Olvasd el a teljes sztorit

24 milliárd nejlonzacskót spórolt meg Kína


Fotó: Marc van der Chijs/flickr.com

Kína 4,8 millió tonna kőolajat, vagy ennek megfelelő 6,8 millió tonna szenet takarított meg a négy éve bevezetett nejlonszatyor-tilalom révén. Azzal, hogy megtiltották az ingyenes zacskók osztogatását a vásárlóknak, 800 ezer tonna műanyaggal, illetve több mint 24 milliárd darab műanyag zacskóval kevesebb került forgalomba az elmúlt négy évben.

Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »