Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: May, 2012

Kétmillió aláírást küldenek a brazil elnöknek az esőerdők védelméért

Fotó: CIFOR/flickr.com

A világ minden tájáról származó kétmillió aláírással ellátott petíciót juttattak el környezetvédők Dilma Rousseff brazil elnöknek azt kérve, hogy vétózza meg az erdővédelmi törvény módosítását, amely szerintük veszélyezteti az amazóniai esőerdők irtása elleni harcot.

Lassan lejár a Rousseff számára rendelkezésre álló idő, az elnöknek döntenie kell, hogy megvétózza-e (részben vagy egészben) a vitatott törvényt. A jogszabály sokak megítélése szerint különösen rossz fényt vet Brazíliára a közelgő Rio+20 konferencia előtt. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó nagyszabású tanácskozásra több mint száz állam- és kormányfőt várnak. Az internetes aláírásgyűjtést szervező Avaaz nevű szervezet több tucatnyi országból szerzett aláírásokat.
Olvasd el a teljes sztorit

A tudósbojkott eredménye: szabad hozzáférésűek lesznek a tudományos folyóiratok

Fotó: giulia.forsythe/flickr.com

Szabad hozzáférésűvé kell tenni a tudományos folyóiratokat, ez az egyhangú döntés született a Science Europe brüsszeli közgyűlésén – tájékoztatta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke csütörtökön telefonon az MTI-t.

“A Science Europe jelentős szerepet tölt be az európai kutatási-fejlesztési tervek kialakításában, az európai kutatások koordinálásában, hiszen az uniós tagországok kutatásokat végző és kutatásokat finanszírozó nem kormányzati szervezeteit egyesíti. Ötvenegy tagja között olyan rangos szervezetek találhatók, mint a németországi Max Planck Társaság és a Helmholtz Társaság, a Francia Országos Kutatási Tanács (CNRS), vagy a brit Research Council. Magyarországot az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Magyar Tudományos Akadémia képviseli” – ismertette az MTA elnöke, aki egyben a Science Europe igazgatótanácsának a tagja.

>>Tudósbojkott az Elsevier kiadó ellen: Romániából ketten csatlakoztak

Pálinkás József kitért arra, hogy a tudományos folyóiratok előfizetési díja jelentősen megnőtt, ami ma gondot okoz minden kutatást végző szervezetnek, még a nagyoknak is. “Ezt a problémát kíséreljük meg olyan módon megoldani, hogy szabad hozzáférésűvé tennénk a tudományos folyóiratokat. Finanszírozásukat pedig oly módon oldanánk meg, hogy a cikkek publikálásáért megjelenési díjat fizetnének az intézmények, kutatók, vagy az olyan finanszírozó szervezetek, mint az OTKA. Szabad hozzáférésű lenne például mindenki számára a Nature. Igaz, ennek az lenne az ára, hogy a Nature-ben való publikálásért fizetni kellene, viszont a könyvtáraknak ezek után nem kellene megvenni a folyóiratot. Az előfizetési díj megszűnik, és átalakul publikációs díjjá” – magyarázta Pálinkás József.

Hozzátette, hogy világtendenciáról van szó. A konferencián elhangzott, hogy a Harvard Egyetem is kényszerült néhány folyóiratot lemondani, mert oly magasra nőttek az előfizetési költségek. Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) pedig a szabad hozzáférés témájában összehívta az ötven ország tudományos szervezeteit egyesítő Global Research Council konferenciáját.

“A tudomány képviselőinek elege van abból, hogy miközben ők szerzik meg a kutatások végzéséhez szükséges granteket, ők állítják elő a tudományos eredményeket, ők bírálják a folyóiratokban megjelenő cikkeket, horribilis összegeket fizetnek azért, hogy az általuk létrehozott eredményekről olvashassanak. Ez egy alapvető átalakulás, amely Magyarország számára is nagyon fontos, hogy a tudományos közlés költségei csökkenjenek, ne pedig növekedjenek” -mondta el Pálinkás József.

Ismertetése szerint a közgyűlés döntött arról is, hogy létrehoz hat tudományos bizottságot (mérnöki tudományokban, a fizika, kémia és a matematika tudományában, orvostudományok, élettudományok, társadalomtudományok és a bölcsészettudományok) terén.

“Jó esélyünk van arra, hogy több magyar kutató is bekerüljön ezekbe a bizottságokba, amelyek jelentős mértékben alakítják majd az Európai Kutatási Térséget. A közgyűlésen döntés születet arról is, hogy a Science Europe állást foglal a Horizont 2020 programmal kapcsolatban, amely az Európai Uniónak 2014-ben induló tudományos, fejlesztési és innovációs programja. A Science Europe által tömörített szervezetek meghatározó szerepet játszanak az európai kutatásokban. A Horizont 2020 megvalósíthatósága nagymértékben függ attól, hogy a legjelentősebb európai kutatási szervezetek támogatásukról biztosítják a programot” – összegezte Pálinkás József.

Forrás: MTI

Rekordot döntött tavaly a széndioxid-kibocsátás

Tavaly rekordot döntött a fosszilis tüzelőanyagokból származó, üvegházhatást okozó széndioxid-kibocsátás a világon. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kiadott adatai szerint a kibocsátás 3,2 százalékkal nőtt tavaly az egy évvel korábbihoz képest, és elérte a 31,6 gigatonnát.

A legnagyobb növekedést Kínában mutatta ki a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet, 9,3 százalékot, miközben az Egyesült Államokban 1,7 százalékkal csökkent a kibocsátás annak köszönhetően, hogy a szénről földgázra állnak át az erőművek, és viszonylag enyhe volt a tél.

Az Európai Unióban 1,9 százalékkal esett vissza a kibocsátás, miután a gazdasági növekedés lassulása visszavetette az ipari termelést, az enyhe tél miatt pedig kevesebb fűtőanyagra volt szükség. A szén-dioxid-kibocsátás 45 százaléka szénből, 35 százaléka kőolajból és 20 százaléka földgázból adódott tavaly.

Forrás: MTI/HVG

Avalon: zöldtetős terápiás központ Kolozsváron

Zöld házas sorozatunkban a következő a Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichoterápiai intézetéhez tartozik, és az Avalon nevet viseli. A Majális (Republicii) utcán levő épület elrejtőzik, de mégis szembeötlő, szolid, de mégis kecses – mondja róla Radu Roşca, a QUAD Studio építészeti iroda tagja, aki többedmagával tervezte az épületet.

“Mi a közös vonás a barlangban, a bunkerben, a vegitektúrában (vegetáció+építészet – szerk.), hogy egy közös építészeti elképzelésben helyet kapjanak? Az, hogy diszkrétek, de mégis meglepőek. És ha még nem is tartunk ott, hogy azt reméljük, a projektünk nemcsak utánzata a természetnek, azt reméljük, hogy elég jól utánozza azt, hogy képes lenyűgözni, de ugyanakkor udvarias is” – írják a tervezők a projektjükről az ArhiForum építészeti portálon.
Olvasd el a teljes sztorit

Nem olyan szörnyű a klímaváltozás hatása az alpesi időjárásra

Fotó: domi_riser/flickr.com

Bár a klímaváltozás vitathatatlan, az Alpokban eddig mégsem fokozódtak az időjárási szélsőségek – derítették ki osztrák kutatók. Sőt, az utóbbi évtizedekben csökkent a hőmérsékletingadozás.

A bécsi Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) kutatói annak jártak utána, hogy a klímaváltozás miatt gyakoribbá váltak-e az Alpokban a szélsőséges időjárási események. Bár a hegységben a globális átlagnál nagyobb mértékben nőtt az átlaghőmérséklet, az elmúlt 250 évben évszakonként és éves szinten nem fokozódott a meleg-hideg és száraz-nedves időjárás közti ingadozás mértéke, ráadásul az ember által erősen befolyásolt elmúlt harminc évben mért adatok változatossága sem tér el a korábbiakétól.
Olvasd el a teljes sztorit

Mi következik a 250 millió évvel ezelőtti nagy kihalásokból

>Forrás: Wikimedia Commons

Talán nem annyira közismert, mint a kréta időszakban bekövetkezett pusztulás, amely megölte a dinoszauruszokat, de a jóval korábbi perm időszakban, 252 millió évvel ezelőtt történt kihalás messze a legkatasztrofálisabb volt a Földön bekövetkezett öt nagy fajpusztulás közül. Nem csoda hát, hogy nagy kihalásnak nevezik. A tudósok számítása szerint a tengeri fajok 95 százaléka, és a földieknek is körülbelül ugyanakkora hányada pusztult ki egy földtörténet mértékkel mérve szívdobbanásnyi idő alatt.

MTI-Press

A perm idején bekövetkezett pusztulás oka vagy okai máig sem ismeretesek. A hipotézisek között szerepel egy katasztrófát okozó aszteroidabecsapódás, mint amilyen a kréta időszaki kihalást okozta, de vulkánkitörés és oxigénhiányos víz felszínre kerülése az óceánok mélyéről sem zárható ki. Az abból az időszakból származó fosszíliák alapos vizsgálata azonban más megközelítésre ösztönöz, és egyben meglepő új ismeretekkel szolgál a modern tengeri életről és annak jövőjéről.
Olvasd el a teljes sztorit

Kórokozók pusztítják a fenyveseket: van amit tenni?

Fotó: csaga/flickr.com. A kép csak illusztráció

A fenyőerdőket rejtélyes betegség pusztítja Erdély-szerte, a szakemberek pedig kórokozóra gyanakodnak, de még semmiben sem biztosak. Az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal úgy tudja, valóban kórokozóról van szó.

A Krónika a napokban tudósított arról, hogy a fenyvesek egész foltokban barnulnak, és nem lehet tudni, mi okozza. Megkeresésünkre Balogh Sándor, a Országos Erdőgazdálkodási Hivatal igazgatóhelyettese azt mondta, a hivatal minden hónapban kimutatásokat készít, és a jelenlegi helyzetről is tudomásuk van. Minden bizonnyal kártevőkről van szó, amelyek pusztítását két módszerrel próbálhatnak megakadályozni: kémiai anyagokkal, úgymond „csalikkal”, vagy pedig a beteg fák mielőbbi eltakarításával. Olvasd el a teljes sztorit

Száz botanikus kert fog össze végveszélyben levő élőhelyek megmentéséért

Perui, megmentésre szoruló táj

Húsz évre szóló együttműködési megállapodást írnak alá botanikus kertek szerte a világból, hogy megmentsenek száz végveszélyben lévő ökoszisztémát.

Az Ecological Restoration Alliance nevű szövetséget többek közt kínai, brazil, hawaii, kenyai, mexikói, dél-afrikai és venezuelai botanikus kertek részvételével hívták életre, hogy eleget tegyen az ENSZ felhívásának, amely szerint 2020-ig a károsodott élőhelyek legalább 15 százalékát helyre kell állítani világszerte.
Olvasd el a teljes sztorit

Ki viszi el a Let’s Do It, Romanián összegyűjtött szemetet?

Zsákok a feleki tetőn

Tíz nappal a Let’s Do It, Romania idei, harmadik kiadása után is hevernek még zsákok a természetben; Kolozsvárról több helyszínen, például Feleken és a Bükkben is maradt elhordatlan hulladék. Kié a felelősség?

Megkeresésünkre Ioana Daia, a LDIR országos koordinátora elmondta, hogy tudnak ilyen esetekről országszerte. A csapat általában két hétnyi időt szán a takarítóakció után “türelmi időszakként” arra, hogy a szemeteszsákok eltűnjenek. Ahol volt egyezség a szemétszállító vállalatokkal, ott az ő mulasztásukról lehet szó, ahol pedig nem, az önkénteseknek még nem sikerült minden helyszínt lefedni, de folyamatban van – tette hozzá.


Fotók: Kertész Melinda

A kolozsvári esetekkel kapcsolatban Marius Dobârzan helyi koordinátor is hangsúlyozta, hogy az önkéntesek a hétvégén is kimentek összeszedni az ott maradt zsákokat. Emellett mindenkit arra kérnek, hogy ha hasonlót tapasztalnak, e-mailben jelezzék nekik a helyszíneket (elérhetőségek ide kattintva).

Véget ért az idei Zöldiskola. A statisztikákon túl


Zöldiskolások faültetésen (fotó: Bakk-Dávid Tímea)

A verseny lényeges része a szelektív hulladékgyűjtés; a három hónap alatt az iskolák összesen 11.791 kg újrahasznosítható hulladékot adtak le. A zöldiskolások igazodtak a Székelyföld törekvéseihez: megbeszélték a vidékfejlesztési tervet, az „Egyél helyit” mozgalmat, a piknik-törvényt, a kóborkutya-problémát, és kidolgozták a maguk kis hulladék-megelőzési stratégiáját.

Mit érünk vele, ha megfeszített munkával mindent megadunk gyermekeinknek, csak egy élhető bolygót nem kapnak tőlünk? És miközben tanítunk, nem bűntudatot kell ébreszteni, hanem felelősségérzetet kelteni! (Antal Miklós: Környezeti kommunikáció)

Van, aki az adatokra kíváncsi. A TRE-F Egyesület ZÖLDISKOLA néven hármadik éve szervez környezetvédelmi versenyt általános iskolásoknak. A Zöldiskola – önkéntes köri tevékenység Hargita megye közel 50 általános iskolájában. A szakköröket tanárok irányították. Az idén mind a két félévre kiterjedt a verseny, közel 700 diák aktív részvételével. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »