Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: September, 2011

Zöld sarok – az én iskolámban címmel indul országos szelektív hulladékgyűjtési kampány

Fotó: coltverde.ro

A bukaresti 70-es számú Általános Iskolában, Borbély László környezetvédelmi miniszter részvételével tartották a „Zöld sarok – az én iskolámban” című kampány megnyitóját szeptember 27-én.

A 2011-2012-es tanévre érvényes országos szelektív elektronikai hulladékbegyűjtési kampány két részre oszlik. Az első szakaszban (2011. szeptember 27. – november 4.) a tanulók részt vesznek a „zöld sarkok” elkészítésében; a hulladékbegyűjtési pontok kialakítása után 2011. november 11. – 2012. június 15. között kerül sor az iskolák közötti vetélkedőre. Olvasd el a teljes sztorit

Húsz év múlva kihalhat a mókus Angliában

Fotó: Wikimedia Commons

Az elmúlt évtized törekvései ellenére is tovább csökken Nagy-Britanniában a mókus, sün, törpeegér és skót vadmacska populációja. Bár globálisan egyik faj sem, vagy csak kevéssé veszélyeztetett, az országban mindegyik végelmét prioritásként kezelik; ennek ellenére sem jók a kilátások.

Az európai mókus például 20 év múlva kihalhat, a sündisznók populációja 1,5 millió az 1950-es években megállapított 30 millióhoz képest. A mogyorós pele vagy a havasi nyúl is veszélybe került. Olvasd el a teljes sztorit

Út az Amazonason át: az indiánok haladékot nyertek


Fotó: AP/Juan Karita

Evo Morales bolíviai elnök a helyiek tüntetései nyomán felfüggesztette az Amazonason keresztül tervezett út építési munkálatait. Az őserdőn átvágó út tervezői szerint fejlődést, a helyiek szerint bevándorlók invázióját és környezetrombolást hozna a térségbe.

Az országos méretűvé duzzadt tiltakozások során a rendőrség könnygázzal és egyéb erőszakos eszközökkel oszlatta a tömeget, ám a hatósági megtorlóakciók csak újabb tiltakozási hullámot indítottak el.


Szeretjük Tipnist! Az őserdőért, őseik földjéért tüntettek a bolíviai indiánok (fotó: AP/Juan Karita) Olvasd el a teljes sztorit

Hobbitház a valóságban, 3500 euróból

Négy hónap alatt épült mindössze 3000 angol fontból, és úgy néz ki, mint egy hobbitház a Gyűrűk urából. A nagy-britanniai Simon Dale megelégelte a jelzálogok fizetését, és saját házat épített, környezetbarát módon.

Dale-nek nincs tapasztalata sem az építészetben, sem az asztalosságban, mégis sikerült fenntartható lakást építenie hulladékfából és összeguberált építőanyagokból, a vizet pedig egy közeli forrásból vezette be a házba. A munkálatok alatt felesége és két gyermeke sátorban lakott. Olvasd el a teljes sztorit

Saját magvait “elültető” növényt fedeztek fel Brazíliában

Új növényfajt fedeztek fel Brazíliában: a Spigelia genuflexa névre keresztelt növény lehajol és “elülteti” a magvait. A növényt Alex Popovkin amatőr botanikus figyelte meg. Popovkin már több mint 800 fajt azonosított és fényképezett le a brazil Bahia államban elterülő birtokán.

A növény sajátos magültetéséi stratégiáját több okból fejleszthette ki. Legvalószínűbb, hogy rövid, pár hónapos élettartama és szórványos előfordulása miatt akkor a legsikeresebb a szaporodás, ha közvetlenül maga mellé ülteti el magvait, és nem szórja szét kevésbé alkalmatlan élőhelyekre. Mivel csak pár hónapig él, következő évben kikelő utódaival nem kerül versenyhelyzetbe. Más, sziklapárkányokon növő növények is ugyanezt a stratégiát fejlesztették ki, hogy biztosítsák utódaik túlélését. Olvasd el a teljes sztorit

250 ezer önkéntes és majdnem 400 ezer zsák szemét a Let’s Do It, Romanián

Az első, hivatalosan közölt eredmények szerint biztosan meghaladta a 250 ezret az országos szemétszedő akcióban résztvevő önkéntesek száma. A Let’s Do It, Romania második kiadása a legnagyobb tömegeket megmozgató önkéntesprogramnak bizonyult.

A megyei ideiglenes összesítések alapján Máramaros bizonyult a legaktívabbnak 28 ezer önkéntessel. A második helyen Brassó áll 16500, a harmadikon pedig Prahova 13000 résztvevővel. Dobogóközeli helyen “végzett” még Arges és Botosani megye is, 12 ezer, illetve 10 200 önkéntest sikerült megmozgatniuk. Regionális szinten az északkeleti régióban volt a legmagasabb a részvétel: 65 ezer személy takarította önként a folyókat, erdőket, mezőket. Olvasd el a teljes sztorit

Utoljára rendeztek bikaviadalt Barcelonában

Fotó: flydime/flickr.com

Vasárnap rendezték meg Barcelonában az utolsó bikaviadalt, ezután életbe lép a már korábban megszavazott tiltás. Az állatvédők örvendenek a döntésnek, mivel Katalónia az első spanyolországi tartomány, ahol állatkínzásnak nyilvánították, így betiltották az évszázados hagyományokkal rendelkező szórakozást.

Annak ellenére, hogy sokan a spanyol és katalán kultúra szerves részének tekintik a bikaviadalt, a regionális kormány megszavazta a tilalmat, miután 180 ezer aláírás gyűlt össze ennek támogatására. Van, aki szerint azonban nem is állatjóléti, hanem politikai döntésről van szó, amely által a Spanyolország többi részétől eltérő nézeteket valló katalánokat meg akarnak fosztani egy “élvezeti cikktől”. Olvasd el a teljes sztorit

200 ezernél többen takaríthattak ma Romániában

Folyik a takarítás Szászfenesen. Fotók: Balázsi-Pál Előd

Félmillió önkéntes részvételében bíznak a szervezők az országos nagytakarításon – ma 8 és 15 óra között zajlott a Let’s Do It, Romania második kiadása. Országszerte iskolák, közhivatalok és magáncégek szerveződtek „takarítóbrigádba”, hogy egy nap alatt kitakarítsák az erdőkben, mezőkön, vízpartokon és a városszéleken összegyűlt szemetet. Hogy összejött-e vagy sem az optimista létszám, csak jövő héten derül ki teljes bizonyossággal, amikor sikerül minden település, megye, régió adatait összesíteni.

Maros megyében előzetes becslések alapján – félórával az akció lejárta előtt – 2920 önkéntesről és 2500 zsák szemétről tudtak. Csergő Ottó, Hargita megye koordinátora megyei szintű adatokat még nem tudott közölni, viszont Gyergyószentmiklóson, Balánbányán és Csomafalván, ahonnan már megkapta a visszajelzést, összesen közel 350 önkéntes több mint ezer zsák szemetet gyűjtött össze. A gyergyóiak a város végétől a Gyilkos-tóig, 23-24 kilométeres szakaszt tisztítottak meg, és a koordinátor elmondása szerint a tavalyi nagytakarítás éreztette hatását, mivel kevesebb szemét hevert szanaszét, mint korábban. Olvasd el a teljes sztorit

Kiskert az étterem mellett: nyugaton hódít, nálunk csak elszórtan

Fotó: New Brunswick Tourism/flickr.com

Minden étterem szereti magát azzal reklámozni, hogy friss alapanyagokból készíti az ételeit. Az új trend azonban a „nagyonfriss” alapanyag – vagyis amiért a szakács szinte szó szerint kimegy az udvarra. A vendéglő mellett ott a konyhakert, ahol megtermesztik az ételekhez való zöldségeket, vagy akár a saját farmon tenyésztett állatoktól származó termékeket szolgálják fel.

Rácz Tímea

Nyugaton, főleg Amerikában a “hiperlokálisnak” nevezett, vagy éppen a slow food mozgalom jegyében már három-négy éve léteznek ilyen éttermek. Neves, egy-két Michelin-csillaggal díjazott séfek is főznek így, például a francia Jean-Luc Rabanel, aki 2007-ben az év szakácsa díjat is kiérdemelte saját, 3 hektáros kertjében termesztett alapanyagokból készített finomságaival. Olvasd el a teljes sztorit

Turulmadarunk, a kerecsensólyom

Öreg hím kerecsensólyom. Fotó: Prommer Mátyás

Turulmadarakról hallva legtöbbünknek a magyar eredetmondák világa jut eszünkbe. Kevesen gondolnak arra, hogy e természetfeletti erőkkel rendelkező mitológiai jelképnek a valóságban is létezik egy kecses megjelenésű, „turul” névhez méltó megfelelője a természetben. A legtöbb történész a magyarok turulmadarát egy nagytestű sólyomfajjal, a kerecsensólyommal azonosítja.

Fülöp Attila

A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray, 1834) a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó, nagytestű sólyomfaj. Egyöntetűen barna színezetű, termete nagyjából az egerészölyvvel megegyező, azonban karcsúbb testalkata miatt annál kisebbnek tűnik. Testhossza 45-55 cm, szárnyfesztávolsága 105-130 cm. A hímek súlya 730-990g, a tojóké 970-1300g között változik. A ragadozó madarakra jellemzően, e faj esetében is a tojók nagyobbak a hímeknél, ez a különbség legtöbb esetben kifejezett és jól észrevehető. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »