Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: July, 2011

Zöld ház 300 dollár alatt?

Joseph Sandy hibridház-tervét nemrégiben díjazták a Harvard Business Review blog “300 dolláros ház” című versenyén. Sandy újrahasznosított, olcsó anyagokból hozná létre ezt az egyszerű és hatékony lakóhelyet.

Az építőanyagok között számos olyan található, amelyeket a hirtelen összetákolt házakban is felhasználnak: deszka, föld és hullámvaslemez. A falakat könnyű faszerkezet köré építenék, préselt földtéglákból. Olvasd el a teljes sztorit

Környezetvédők szerint zéró tolerancia a megoldás a magyarországi génmódosított vetőmagos esetekre


Több civil szervezet közös állásfoglalása szerint a magyarországi génszennyezés ügyében a zéró tolerancia és a vetőmag-önrendelkezés a megoldás. A környezetvédő szervezetek úgy vélik: a napvilágra került génszennyezési esetek ismételten igazolják azt, hogy a genetikailag módosított vetőmagot és hagyományos vetőmagot is előállító óriáscégek képtelenek ellenőrzésük alatt tartani az általuk kifejlesztett technológiát. Nem tudják a vetőmagokat százszázalékosan külön kezelni egymástól, és amennyiben olyan országokból hoznak be vetőmagot, ahol génmódosított növényeket is termesztenek, a génszennyezéssel számolni kell.

Ezért alapvető fontosságúnak tartják a szigorú hatósági, kormányzati fellépést. Úgy ítélik meg, hogy továbbra is fenn kell tartani a zéró tolerancia alkalmazását. Így minden olyan esetben, ahol kimutatható genetikai szennyezés, a vetőmag illetve az elvetett növény haladéktalan megsemmisítésére van szükség. Szigorú és jelentős mennyiségű ellenőrzést kell végezni, ehhez pedig rendszeresen fejleszteni, modernizálni kell a laboratóriumi hátteret – teszik hozzá.

Fontosnak tartják: a “szennyező fizet!” elv alkalmazását a jelenlegi és az esetleges későbbi génszennyezési ügyekben is. Ellenkező esetben – a civil szervezetek szerint – a génmódosítást végző cégek áthárítják a génmódosítás-mentesség fenntartásának költségeit a hagyományos és ökológiai vetőmagokkal gazdálkodni szándékozókra vagy a társadalomra.

A mostani génszennyezések külföldi eredete rávilágít arra, mennyire kiszolgáltatottá vált a magyar mezőgazdaság azáltal, hogy a vetőmagtermesztés és -forgalmazás nemzetek feletti cégek ellenőrzése alá került. Mindezek fényében közép- és hosszú távon elengedhetetlennek tartják a környezetvédők, hogy a vetőmag-előállítás terén is – ugyanúgy mint élelmiszerek esetében – az önrendelkezés irányába történjenek lépések Magyarországon. Ezért szorgalmazzák egy nemzeti vetőmagprogram elindítását magyar nemesítők és gazdálkodók bevonásával, amelynek célja a minőségi, génmódosítás-mentes hazai vetőmag biztosítása lenne.

Utalnak arra, hogy a haszonállatok jelenleg is import génmódosított szójatakarmányon élnek, így a tej- és húsipari termékekbe közvetve bekerülnek. Álláspontjuk szerint ez nem lehet hivatkozási alap a génszennyezés elfogadtatására, hanem az új vidékstratégiában szereplő fehérje-program fontosságát, szükségességét igazolja. Így azt várják a kormánytól, hogy a vidékstratégia alapján ez év őszére dolgozza ki a fehérje-program alapkoncepcióját, hogy a következő évektől a génszennyezett import vetőmag mellett az import génmódosított takarmány is teljesen eltűnjön a Kárpát-medencéből.

Emellett Magyarországnak az unióban is határozottabban kell fellépnie annak érdekében, hogy a génszennyezés problémáját mérsékelni lehessen – tartalmazza az állásfoglalás, amely emlékeztet, hogy emiatt több, mint egymilliárd forintnyi kár érte a magyar gazdákat. A közelmúltban történt génszennyezés miatt várhatóan több mint 5.000 hektáron kellett, illetve kell majd megsemmisíteni az ilyen magból kikelt kultúrákat.

Forrás: MTI

Madárgyűrűző tábor a Túrmentén: jégmadarat és gébicset is sikerült befogni

Fotók: Szabó D. Zoltán

Madártani felmérésre került sor a Túrmenti Természetvédelmi Területen. A kéthetes gyűrűző tábor alakalmával 775 – 39 különböző fajhoz tartozó – madarat sikerült befognia és megjelölnie az ornitológusoknak. A táborközös programként jött létre a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia Kara, a Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti és a marosvásárhelyi Milvus Csoport között.

Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület, ügyvezető igazgatója elmondta, az elmúlt évtizedek „divatos” folyószabályozásai ellenére, a Túr a mai napig többé kevésbé egy természetközeli mederben kanyarog, a kialakult holtágak, mocsaras-lápos területek változatos madárpopulációnak adnak otthont. A madarak olyan élőlény-csoportot alkotnak, amely a legkisebb környezeti változásra is érzékenyen reagál. Épp ezért vizsgálatuk lehetővé teszi a természeti környezet állapotának megismerését, a rendszeres felmérésekkel pedig nyomon lehet követni ennek változásait. E változások ismeretében a természetvédelmi kezelők olyan intézkedéseket hozhatnak, amelyek által megállíthatóak a nem kívánatos folyamatok, illetve megőrizhető a terület kedvező természeti állapota. Olvasd el a teljes sztorit

Klímaszakértő: amit nem tudunk elhárítani, azt meg kell tanulnunk eltűrni

Láng István akadémikus szerint buta dolog megkérdezni, zajlik-e a klímaváltozás: az éghajlat mindig is változott, és változni is fog – a kérdés a mérték. Európa ma 0,7 Celsius-fokkal melegebb, mint körülbelül száz éve, Magyarország viszont már egy fokkal. A legaggasztóbb éghajlati tendencia a Kárpát-medencében mégsem a hőmérséklet emelkedése, hanem a csapadékmennyiség szélsőséges kilengései. A klímaszakértő úgy véli, hogy fel kell készülnünk a klímaváltozás hatásaira, amit pedig nem tudunk elhárítani, azt meg kell tanulnunk eltűrni.

Az interjút Borda Máté készítette az MTI számára.

Hogyan érinti Magyarország éghajlatát a globális klímaváltozás?

Világviszonylatban lassú felmelegedés zajlik, amelynek hatására eltolódnak az időjárási zónák határai. A Kárpát-medencét ez úgy érinti, hogy fokozatosan felhúzódik felé a mediterrán éghajlat. Ettől még persze élhetünk jól és boldogan, elvégre az olaszok, a spanyolok is így tesznek, csakhogy ehhez más életmód, más berendezkedés kell, amit viszont nem lehet gyorsan megváltoztatni. Egy város épületszerkezetét nem lehet egy-két év alatt átrendezni. Évtizedekben, száz évben kell gondolkodni. Olvasd el a teljes sztorit

Újabb atomerőmű vált turisztikai célponttá

Atomenergia-ellenes tüntetők a Fülöp-szigeteken. Fotó: sulekha.com

Idegenforgalmi látványosság lett a Manilától pár órányira északra fekvő Bataan atomerőműből, amely közel három évtizede álldogál kihasználatlanul a tengerparton.

A Fülöp-szigetek egyetlen atomerőműve több mint kétmilliárd dollárból épült a hetvenes-nyolcvanas években, ám sohasem működött. A létesítmény vezetése arra gondolt, beengedi a látogatókat az erőműbe, hogy megismertesse őket a nukleáris energiával, és újrakezdje a párbeszédet az erőmű esetleges működtetéséről. Olvasd el a teljes sztorit

Wetropolis: az úszó város, amely túléli az árvizet

Bangkok folyamatosan süllyed, az ENSZ becslései szerint 2050-re már csak mocsár lesz a város helyén. Ezért egy thaiföldi építészcsoport azzal a javaslattal állt elő, hogy építsenek úszó várost, összhangban a természettel.

A várost 300 évvel ezelőtt mocsarakra építették. Bangkok láthatóan erodálódik. Az utóbbi években a zsúfoltság miatt kiapadt a talajvíz és az árvíz károk jelentősen megnőttek. A bangkoki építészcsoport célja, hogy megtervezzék a szebb a jövőt a Wetropolis nevű városnak. A terv alapja, hogy a természet és az épített környezet harmóniába kerüljön egymással. Ehhez mangrove fákat használnának, amelyek természetesen megtisztítják a vizet, miközben oxigént és a levegő hűtését is biztosítják. A víz tisztításával megnyílna a lehetőség a garnélarák-halászat előtt is, amely a városnak manapság sok probléma forrása. A tervek szerint, a város lakossága a vízfelszín fölött élne házak, utcák és nyilvános terek hálózatában.

Olvasd el a teljes sztorit

Mozifilm készül Captain Planetről

Öt kamasz a világ minden tájáról együttműködik azért, hogy az emberek környezettudatosabbá váljanak. Mindegyikük egy mágikus erővel felruházott gyűrűt visel, amelyek egyesítése életre kelti az öko-szuperhőst, Captain Planetet. Minden részben valami más szennyezés vagy káros elem ellen harcolnak, a végén pedig megfogalmazódik egy-egy üzenet. Olvasd el a teljes sztorit

Környezettudatosságra figyelmeztet a rekordméretű palackkamion

Fotó: vezess.hu

A világ leghosszabb és legnagyobb, mintegy 39 ezer műanyag flakonokból álló kamionját készítették el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagycserkeszen vasárnap; a rekordkísérletben részt vevő száz helyi fiatal egy teljes napon keresztül építette a hatalmas palackjárművet.

A nem hivatalosan Guinness-rekordnak számító kamion 64,5 méter hosszú lett, legmagasabb pontja pedig eléri a három métert – mondta Bruszel Dóra, a Nagycserkeszi Ifjúsági Egyesület alapító tagja, főszervező vasárnap az MTI-nek. A szombaton délután kezdődött kísérletben mintegy száz önkéntes vett részt: a résztvevők kisebb csoportokban ragasztották és kötögették össze a kamion alapanyagát, a PET-palacokat, amelyeket a helyi háztartásokból gyűjtögettek össze. Szombat éjjel négy órán keresztül esett az eső, ezért az éjszakai műszakban kevesebb önkéntes dolgozott, de időben be tudtuk fejezni – tette hozzá Bruszel Dóra. Olvasd el a teljes sztorit

Virálissá válik egy környezetvédelmi aktivizmust népszerűsítő videó

Lenyűgöző, kiváló minőségű jelenetekben mutatja be egy környezetvédelmi aktivista mindazt, amiért érdemes lenne megóvni a földet. A vágás is nagyszerű, egymást váltják a vadonról, a fogyasztásról és az ökológiai “mártírokról” szóló részek.

Olvasd el a teljes sztorit

A Duna-delta, repülőből

A Duna-Delta – hatalmas terület a folyó torkolatánál – nemzetközi szinten kiváló természeti értékként elismert hely. Felemelkedni és felülről nézni, látni a roppant nádast, amelyet füzessel szegélyezett, csillogó vízfolyások, patakok és deltaágak szelnek át… látni az iszapos tavakat és a többi állóvizet még járatlan szigeteikkel… látni a tengerparti homokot, vagy a vízen áttetsző üledéket… mi lehet érdekesebb egy természetbúvár számára?

Lengyel Péter

Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »