Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: May, 2011

Létezik-e időzónaváltás-szindróma?

A jetlag márpedig létezik – foglalhatnánk össze röviden annak a kételkedőnek, akinek kijelentése nyomán születik ez a cikk. Az igazolandó hipotézis ezúttal nem az volt, hogy a köztudatunkba egy nem létező jelenség vagy esemény valósként épült be, hanem ellenkezőleg: az a városi legenda, hogy az időzónaváltás-szindróma városi legenda.

Rácz Tímea

Az általános meghatározás szerint a jetlag, vagy időzónaváltás-szindróma az ember cirkadián (kb. egy napos, azaz 24 órás) ritmusának, az alvást szabályozó belső biológiai órájának felborulása, amelyet több időzóna átlépése vált ki. A jelenség elsősorban a kelet–nyugat irányú utazásoknál lép fel, ugyanis így a napunk „hosszabb” lesz: például reggel indulunk, és ugyanaznap reggel érkezünk meg; a belső óránk szerint már lefeküdnénk, de kint még fényes nappal van. A nyugat–kelet irányú repülés szintén megviseli az embert, viszont ebben az esetben a nap rövidebb lesz, így könnyebb kiheverni a jetlaget, mondják az orvosok.

A jelenség tünetei elsősorban a fáradékonyság, aluszékonyság és alvászavarok. A feltételezés szerint, amelyből kiindultunk, a fáradékonyságot és rossz közérzetet nem az időzónák, csak a repülő természetellenes légköre, és az utazás önmagában is fárasztó mivolta okozza. A gépben valóban az ember számára szokatlan (550-600 Hgmm-es) nyomás uralkodik, ez azonban nem hosszútávon okoz panaszokat.

Mit mondanak az utazók? Azok a megkérdezett személyek, akik egyszer utaztak Amerikába, azt mondják, nehéz megítélni, mi a jetlag és mi az új élmények hatása. Amikor az embert ennyi új inger éri egyszerre, az izgalom vagy esetenként a bizonytalanság is hatással lehet a közérzetre, bioritmusra (pl. valaki nehezebben alszik el az új környezetben).

Az észak–dél irányba, Romániából Dél-Afrikába repülő utas megerősítette, hogy nem lehet szó pusztán a repülés kényelmetlenségeiről. A két ország ugyanabba az időzónába esik, és bár hosszú utat kell megtenni (légvonalban mintegy 8000 kilométer a távolság Kolozsvár és Johannesburg között), az utazó semmilyen kényelmetlenséget nem tapasztalt leszállás után. A szokatlan környezet persze itt is hatással volt rá, de ezúttal pozitívan: télből a nyárba érkezett.

Általában azt mondják, egy-két időzóna átlépése még nem okoz panaszokat – ezt megcáfolhatja az az utazó, akit még egyetlen óra eltérés is megvisel: korábban ébred és korábban álmosodik el, ezt számtalan magyarországi út alkalmával megtapasztalta. Valószínű azonban, hogy ez nem elterjedt jelenség; a 4-5 óránál nagyobb eltérés inkább kiváltja a jetlag jellemző tüneteit. Ugyanez a megkérdezett egy hosszú és kényelmetlen repülőutat tett meg északnyugati irányba, egy, a romániaitól szintén csak egy órával korábbi időzónába, és másnap semmivel sem tapasztalt több kellemetlenséget, mint egy Magyarországra való buszozás alatt/után. A repülés ténye tehát nem valószínű, hogy önmagában problémát jelentene.

Mit tegyünk a jetlag ellen? A cirkadián ritmust a hipotalamusz, valamint a „sötétség-hormonnak” is nevezett melatonin hormon befolyásolja. Éppen ezért a jetlag leküzdése ellen melatonin-alapú készítményeket is javasolnak, bár léteznek ennek hatásosságát megkérdőjelező kutatások is. Leginkább sok folyadék, kevés étel és zéró alkohol bevitelét ajánlják, valamint megérkezés után a minél több természetes fényben való tartózkodást.

Tour de Túr: kerékpáros tájékozódási verseny a Túrmentén


Ismerd meg kerékpározva a természetvédelmi területet! (Fotó: a 2010-es verseny fotógalériájából)

Az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmárnémeti szervezete május 28-án, szombaton rendezi meg hatodik alkalommal hagyományos kerékpáros tájékozódási versenyét, a Tour de Túr-t. A verseny útvonala a Túrmenti Természetvédelmi Területeken halad, és célja a Túrmente természeti értékeinek, valamint a Túr Zöld Útjának népszerűsítése.

A rendezvény helyszíne, a sárerdei üdülőövezet lesz ugyanakkor az első állomása annak az információs karavánnak, amelynek célja megismertetni a helyi közösségeket a védett területek természeti értékeivel. Olvasd el a teljes sztorit

Készül a csíkszentléleki hárshoz vezető turistaút

Saját „útja” lesz a csíkszentléleki hársnak, amely az Év Fája verseny romániai és európai szakaszán egyaránt elnyerte az első helyezést. Az Európa Fája címmel járó díjat csütörtökön adja át Brüsszelben, a rendezvény fővédnöke, Janez Potcnik, az EU környezetvédelmi főbiztosa a Zöld SzékelyFöld Egyesület képviselőjének.

Az Év Fája Romániában címmel együtt 3000 lejt is felajánlottak a szervezők, melyet a benevező szervezet a fával kapcsolatos tevékenységekre fordíthat. Ez konkrétan egy turistaútvonal kiépítése lesz, amely a Hárs útja nevet kapja. A megvalósítást a csíkszentléleki polgármesteri hivatal, a “Suta” közbirtokosság, és a csíkmindszenti közbirtokosság is támogatja. Olvasd el a teljes sztorit

TeSzedd: civilek a tisztább Feketeügyért

Szemétszedő akciót hirdet a Kézdivásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Nyújtódi Fiatalok Egyesülete (NYUFIK) a Feketeügy megtisztítására. Az akcióra május 29-én, vasárnap kerül sor.

Két csapat is elindul a folyó mentén takarítani, egyik Nyújtódról, másik Szászfaluból – tudtuk meg Jakabos Borbála főszervezőtől. Ideális esetben a csapatok összetalálkoznak a nap végén, de olyan sok a szemét, hogy sötétedésig nem valószínű, hogy sikerül az egész partmentét kitakarítani. Jakabos Borbála azt is elmondta, hogy a szemetet bármilyen gépesített eszköz felhasználása nélkül gyűjtik, egyedül traktorokkal szállítják majd el.

A nyújtódi indulás időpontja és helyszíne: 2011. május 29., 10:30, a 191. házszám elől. További információkért a jakibori[kukac]yahoo[pont]com e-mai címen lehet érdeklődni.

Trópusi lepkék színesítik a székelyudvarhelyi múzeumot

Május elején afrikai, közép- és dél-amerikai és ázsiai lepkék sokasága költözött Székelyudvarhelyre. A Haáz Rezső Múzeumban felállított trópusi mikroklímájú terembe lepkefarmokról, bábok formájában érkeznek a lepkék, majd egy különleges keltetőben bújnak ki a bábból.

A Trópusi Lepkeház érdekessége, hogy egy viszonylag fiatal, két éve létező földrajzegyesület hozta létre. Kilyén Barnát, a Vulticulus Földrajzi Társaság elnökét kérdeztük az egyesületről, a kiállításról és egyéb tevékenységükről. Olvasd el a teljes sztorit

Megmenekülnek a Letea erdőben befogott vadlovak

Megakadályozta a rendőrség, hogy a vágóhídra szállítsák a Letea erdőben befogott vadlovakat. A Duna-deltai erdőben befogott 71 vadlovat a lakosok azért küldték volna vágóhídra, mert pénzt kaptak volna értük.

Az állatvédők kérésére a rendőrség leállította a teherautót, amely Tulceára szállította volna őket. Az állatrendőrség igazgatója, Emilian Prodan szerint egyelőre egy brăilai farmra viszik az állatokat, de az már biztos, hogy nem mennek a vágóhídra. Az állatvédők tiltakoznak az ellen, hogy hogyan próbálták elszállítani a lovakat. A 71 ló ugyanis egy kamionban volt összezsúfolva több órán keresztül, és kettő közülük el is pusztult. Olvasd el a teljes sztorit

1800 sportoló a 10. KSE Napokon

Csütörtöktől vasárnapig minden a sportról szól Kézdivásárhelyen: megkezdődött a 10. KSE Napok (május 19–22.)

1800 sportoló jött el a Kézdivásárhelyi Sportegyesület (KSE) által rendezett sportnapokra, vasárnapig, ha az idő szép marad, mintegy 20-30 ezer résztvevőre számítanak a szervezők – tudtuk meg Kocsis Zoltán sportiroda-vezetőtől péntek délelőtt. Tegnap már lejárt öt verseny, a szervező szerint jónak mondható a részvétel; a mai első rendezvényre, a fogyatékkal élők futóversenyére ugyan csak 12-en neveztek be, de ennél jóval többen szurkoltak a résztvevőknek. Olvasd el a teljes sztorit

Felvegyük-e a férjünk nevét házasságkor?

Fotó: kalligrafiaklub.hu

Új élettel járó új funkció felvételét jelenti a névcsere a feleség számára? Vagy a névfeladás egyszerre bizonyos értelemben önfeladás is? A nők magánügye, mit kezdenek saját nevükkel. Hogyan állnak a problémához a férfiak?

Rácz Tímea

A törvények adta lehetőségek országonként változnak, de csak egy-egy névváltozat az, amely adott esetben nem választható. Könnyebb felsorolni azt, hogy mit nem lehet, mint az engedélyezetteket: ha az általános példákban szereplő Kis Mária – Nagy János nevekkel mutatjuk be a lehetőségeket, nálunk a Nagy Kis Mária-forma nem lehetséges, amennyiben a férj Nagy János marad. Magyarországon ezt is megengedik, azzal a feltétellel, hogy kötőjelet tesznek a két családnév közé. Olvasd el a teljes sztorit

“Ijesztő körülmények” között tartották, majd vágóhídra szállították a nemrégiben befogott Duna-deltai vadlovakat

Fotók: Kuki Bărbuceanu

Tíz nappal ezelőtt 50 vadon élő lovat és 20 csikót fogtak be és zártak ólakba a Tulcea megyei Leteán, a Vier Pfoten alapítvány szerint “ijesztő körülmények között”. A helyszínen tartózkodó Kuki Bărbuceanu, a Vier Pfoten képviselője szerint a lovakat ma, május 19-én déli egy óra tájban teherautókra terelték, hogy elszállítsák őket a vágóhídra. Ugyanez a sors várhat a többi 1500 vadon élő lóra is a környéken. Az oka: a termelőszövetkezetek megszűnése után a tulajdonosok szélnek eresztették az állatokat, mivel nem volt amivel etetniük őket, viszont időnként visszaigényelik ezeket. A Vier Pfoten meg akarja állítani ezeket az eljárásokat, mivel a vadlovak az ökoszisztéma részévé váltak, és Európában egyedülálló jelenségnek számítanak.

Szerzők: Ionuț Dulămiță és Andra Matzal, fordította Rácz Tímea

A lovakat megvizsgálták, nehogy fertőző kevésvérűségben szenvedjenek, amelyet a lovak AIDS-ének is neveznek. Kuki Bărbuceanu szerint ha a lovak betegek, vagy elaltatják őket, vagy speciális körülmények között kerülnek a vágóhídra. Az állatvédő szervezet jelenlegi információi szerint egyik most befogott példány sem szenved kevésvérűségben, bár a vérelemzések eredményeire még várni kell. Olvasd el a teljes sztorit

Egy szekérnyi szemetet gyűjtött össze az ikafalvi Szemétkommandó


Az ikafalvi szemétkommandó tagjai (fotók: Bardócz Csaba)

Május 18-án az ikafalvi cserkészek Bardócz Csaba lelkipásztor vezetésével egy szekér szemetet szedtek össze a Felsőcsernáton és Ikafalva közötti út mentéről.

“Sok felnőtt fejében – sajnos – az a kérdés is megfordul, hogy miért kell ilyen piszkos munkával foglalkozni. Nekünk, ikafalvi cserkészeknek erre a kérdésre is megvan a válaszunk. Hisszük és tudjuk, hogy egy közösség műveltségi szintje azzal mérhető le leginkább, hogy hogyan kezeli a szemét problémáját. Mi azt szeretnénk, hogy minden ember, aki ebben a szép kis felsőháromszéki faluba ellátogat, azt lássa, hogy itt művelt, értelmes emberek laknak, akik megértették azt, hogy ha a különféle hulladékot szétszórjuk magunk körül, azzal magunkat mérgezzük meg” – írta Bardócz Csaba az akció után a sajtónak kiküldött közleményben. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »