Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: May, 2011

Mi történik a fölösleges kajával Romániában?


Fotók: Bakk-Dávid Tímea

Az Európai Unióban évente 70 millió tonna élelem végzi a szemétben. A világon megtermelt élelem mintegy harmada, 1,3 milliárd tonna kárba vész. Eközben minden hetedik ember éhesen fekszik le, és az élelmiszerárak emelkednek.

A gazdag országok évente közel annyi élelmet pazarolnak el, amennyit a Szubszaharai Afrika országaiban összesen előállítanak: 222 millió tonnát. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint Európában és Észak-Amerikában egy ember évente mintegy 115 kilogramm élelmiszert pazarol el, míg a szegényebb régiókban, pl. Délkelet-Ázsiában vagy Afrikában ez a mennyiség átlag 11 kilogramm. Nem meglepő módon elsősorban a zöldség- és a gyümölcsfélék romlanak el fogyasztás előtt, és kerülnek kidobásra. Olvasd el a teljes sztorit

Egy hamburger kémiája

Vajon mitől jobb a sült burger (darált marhahús), mint a főtt? Vagy miért bomlik le a ketchup vagy a mustár könnyebben, mint a majonéz? Az NBC Learn videósorozatban mutatja meg a hamburger egyes összetevőinek kémiáját.

Amerikában 14 milliárd hamburger fogy el évente; ez az étel a 20. század elején jelent meg, és a ’40-es évekre – a német, főleg a hamburgi bevándorlóknak köszönhetően – egyik kedvenccé vált. A burger vörös marhahúsból készül és bővelkedik fehérjékben, zsiradékban és vízben. Az egyik fő összetevője a miohemoglobin nevű fehérje, ettől vörös a nyers hús, és nem a vértől. Olvasd el a teljes sztorit

Kertészkedés a nagyvárosban: a polgármester ingyen osztogat palántákat

Fotó: capitalgrowth.org

Paradicsompalántákat osztogatott ingyen London polgármestere a város szívében: százezer kis növény lelhetett gazdára. Mindez a Capital Growth projekt keretében, amely arra próbálja ösztönözni a londoniakat, hogy termesszenek otthon gyümölcsöt és zöldséget. A cél, hogy 2012 végére 2012 új, közhasználatú növénytermesztési területet hozzanak létre a városban.

A Capital Growth a London Food Link (egy termelőket, szakácsokat, catering-cégeket, stb. összekötő szervezet), London önkormányzata és a helyi termékalap közötti együttműködés eredménye. A növénytermesztésre való buzdításon túl gyakorlati tanácsadással, képzésekkel és támogatással is foglalkoznak. A projekt elsősorban városban indítványozza a “földművelést”, illetve közösségi együttműködést szorgalmaz.

Egy csapat önkéntes, egy kertészeti iskola tanulóival együtt már létrehozott a Regent’s Parkban egy kertet gyakorlatilag a semmiből. Az ország más részein farmokkal, üvegházakkal működnek együtt, vagy képzéseket, bemutatókat tartanak. A szervezet versenyeket is futtat, például havonta odaítélik a “legzöldebb utcasarok Londonban” díjat.
Fotó: Tree Hugger

A jelenlegi paradicsomos kezdeményezéshez egy olyan cég ajánlotta fel a palántákat, amely tavaly összesen ötször ennyi magot és palántát adott el, így a paradicsomuk nagyon népszerű Angliában. A cég maga is otthoni kertészkedésre buzdító politikát folytat.

Hasonló nagyszabású kezdeményezés az Egyesült Államokban is létezik. A Planting justice, azaz “ültessünk igazságot”-program városi kertészkedéssel akar egészséges, tápláló, és sokak számára hozzáférhető élelmet biztosítani, amely egyúttal be is bizonyítja, hogy nagyvárosban is ki lehet használni a földet mezőgazdaságra. A megművelt területek egyúttal szemléltetésre is kiválóan megfelelnek: a közösség számára közelebb hozzák a technológiákat, eljárásokat, a kertészkedők pedig jobban megismerik a zöldség- és gyümölcsfajtákat.

Kis délutáni testmozgásnak álcázott tüntetés a Vasutasok parkjában

Fotók: Sebők Botond

“Visszahódítási piknik” – ezt a címet adták akciójuknak a kolozsvári építészhallgatók, akik vasárnap némi szendviccsel, tollasütőkkel és rögbilabdával felszerelve egyáltalán nem tüntetőknek néztek ki. Igazából nem is tüntettek, csak úgy viselkedtek, amint egy közparkban megszokottnak kéne lennie, a Vasutasok parkjában ez mégis kirívónak számít.

Rácz Tímea

Az eseményt eredetileg nem mostanra, hanem a május elején megtartott Építészeti napokra tervezték, amikor a várost egy mobilparkkal, azaz dobozokba helyezett kartonfákkal járták körbe. “Az elfeledett park keresése” című program zárásaként akartak volna piknikezni, de akkor az esős idő miatt elmaradt. Most újra összegyűltek a kezdeményezők, és a megyei rögbicsapat néhány tagját is elhívták, hogy megtanítsák őket a rögbi néhány szabályára. Olvasd el a teljes sztorit

Hogy állunk az erdők felől? Ültessünk minél többet, vagy inkább jobb lenne, ha nem vágnánk ki?

Fotók: Szász Péter

Összesen 4 milliárd hektár erdőnk van még a Földön. 2000 és 2010 között évi 5,2 millió hektár erdő tűnt el a föld színéről. Évről évre csökken globálisan az erdős területek aránya, ezen belül az őserdők területe, ezt a csökkenést pedig az ültetett, telepített vagy újratelepített erdők aránya kompenzálja valamennyire.

Latin-Amerika, Közép-Amerika, Mexikó és a karibi térség területén fekszik a világ őserdőinek egynegyede. A biodiverzitás megőrzésében fontos szerepet játszó, összesen 366 millió hektárnyi hasonló típusú erdő 26 százaléka található ezekben a térségekben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági szervezete (FAO) közleménye szerint. Olvasd el a teljes sztorit

A modern EU-mezőgazdaság a biológiai sokféleséget veszélyezteti az új tagállamokban


Hagyományos mezőgazdaság Erdélyben kis méretű szántóföldekkel, legelőkkel és őshonos vegetációval (fotó: Hartel Tibor)

Romániai, németországi és hollandiai kutatók, köztünk a TOTB egyik szerzője, Hartel Tibor ökológus nemrég megjelent közös tanulmánya amellett érvel, a hagyományos mezőgazdaság fenntartása kulcsfontosságú tényező lehetne egyes állatfajok védelmére. Kelet-Európa ne ismételje meg azokat a hibákat, amelyeket a Nyugat elkövetett a modern mezőgazdaság bevezetésével – érvelnek.

A mezőgazdaság hagyományos formái nagy mértékben hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség fenntartásához az Európai Unióhoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban. Ezzel ellentétben, az útépítések és a mezőgazdaság olyan módú intenzívebbé tétele, mint ahogy azt az EU-agrárszubvenciók pillanatnyilag támogatják, veszélyt jelentenek a kétéltűek számára. Veszélyeztetett lett az a természeti gazdagság, ami sok EU-hoz csatlakozott országban még jelen van – vélik a szakemberek a Biological Conservation szaklapban megjelent tanulmányukban. Olvasd el a teljes sztorit

Keresd meg városodat az európai légszennyezés-térképen!

A légszennyezés olyan diffúz (szórt) forrásokból is származik, mint a közúti közlekedés, szállítás, repülés, a lakások fűtése, mezőgazdaság és vállalkozások. Minél többen laknak egy városban és minél több gépkocsi közlekedik az utakon, az annál nagyobb hatású szennyezőforrást jelent.

Ilyen európai légszennyezés-forrásokat lehet beazonosítani azokon az online térképeken, amely az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tett közzé egy erre a célra kifejlesztett weboldalon. Olvasd el a teljes sztorit

Kié és mire való a zöldövezet?

Első kép. Dús lombú, magas fák, bokrok, virágok, mondjuk egy bentlakáskomplexum vagy blokknegyed kertjében, vagy az egyik városi parkban. Nem, ne tessék drága, cserépből kiültetett, mértani szabályossággal körülhatárolható ágyásokra, mindennapos gondozást igénylő virágokra gondolni: csak arra, amit és ahogyan a természet adta. Pitypang, elvadult kéknefelejcs, esetleg mezei boglárka. A park dombos, vannak napos részek, árnyékos helyek, ahogy kell. Pokrócokon, fűben heverésző, olvasó, szunyókáló emberekkel. Akik békésen megosztják a teret másokkal is: sündisznókkal, macskákkal, énekesmadarakkal.

Bakk-Dávid Tímea

Második kép. Megnyírt, megformázott fák, bokrok, gonddal karban tartott tulipán-, rózsa-, árvácskasorok, színpompás ágyások, művészetté emelt kertészeti szakmunka és hozzáértés nyoma mindenhol. Ültetett, egyenesre nyírt pázsit, esetenként alacsony – elsősorban pszichológiai gátként funkcionáló – kerítéssel, hogy érezd: a fűre lépni tilos. Nem a tied, csak távolról csodálhatod, és eszedbe se jusson leheveredni rá. A padra ülhetsz, persze, és csodálhatod az ember által kordába terelt „természet” szépségeit.

Hol szeretnél eltölteni egy nyári délutánt a városban? Az első vagy a második helyszínen? Olvasd el a teljes sztorit

Korond ezentúl nemcsak a köcsögökről híres

A csapat egy része a geoház előtt. Fotó: Kerestély Zsolt

A Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság nemrégiben három természetvédelmi terület gondnokságát nyerte el; a környezetvédelmi minisztérium megbízásából 5 éven keresztül kell ellátnia az ezekkel kapcsolatos adminisztratív és konkrét teendőket. A minisztérium viszont semmire nem ad automatikus támogatást, így a május 22-én felavatott, ám teljes egészében csak június 15-től működő korondi természetvédelmi kiállítás a Polgár-társ Alapítvány és a MOL Románia közös támogatásával, illetve a GEF Small Grants Programme segítségével jött létre. .

A kiállítást harmincnál is több önkéntes segítségével hozták létre Korondon. Az önkéntesek többsége a BBTE Földrajz karának hallgatója, de tanárok, geológusok és helybéliek is besegítettek – meséli Pál Zoltán tanársegéd, a gondnokság igazgatója. Az egész mintegy 40 négyzetméteren, a gondnoksági ház udvarán található, ezért a kis területet igyekeztek a maximumig kihasználni. Olvasd el a teljes sztorit

A Szénafüvek 24 arca – megvannak a nyertesek!

Köszönjük a sok szavazatot! Ezennel lezárult a Biodiverzitás napja alkalmából hirdetett fotópályázatunk közönségszavazata, a kialakult mezőny szerint a TOTB szakaszának díjazottjai Erdélyi Zsolt, Sugár Szilárd és Vremir Magdolna!

A harmadik helyen holtverseny alakult ki, de mivel Erdélyi Zsolt egyben az első helyezett is, így csak Vremir Magdolnának ítéljük oda a harmadik díjat. Erdélyi Zsolt bronzérmes fotóját kezdőképnek használtuk fel.

Gratulálunk a nyerteseknek! A nyereményeik – egy-egy National Geographic Guide – átvételének módjáról a napokban értesítjük őket. Olvasd el a teljes sztorit

előző »