Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: March, 2011

Hétvégi programok a Zöld SzékelyFöld háza táján

A Zöld SzékelyFöld egyesület ötéves születésnapját ünnepli, a világ pedig a Föld Óráját. Ezekből az alkalmakból szombaton Csíkszeredában több program is várja a környezetvédelem iránt elkötelezetteket.

A születésnapi rendezvényre március 26-án, szombaton 14 és 16 óra között kerül sor a Hargita Megyei Kulturális Központ székhelyén, a Temesvári sugárút 4. szám alatt. Csonta László elnök elárulta: az öt év, valamint a 2010-es év tevékenységi beszámolóján kívül egy új – egyelőre még titkos – program meghirdetésére és szülinapi tortás állófogadásra is számíthatnak a résztvevők. Olvasd el a teljes sztorit

Roll Dance: akik szavak nélkül beszélnek a tánc nyelvén

Először a Jobb velünk a világ! rendezvényen találkoztam a Roll Dance tánccsoporttal. Egy ilyen esten, amely kimondottan az elfogadásról szól, nem számított különlegességnek, hogy a színpadra egyszer csak begördül néhány kerekesszékes fiatal, hogy járó párjukkal együtt bemutassanak egy táncos produkciót. Műsorszámuk végén azonban minden táncosról sugárzott a boldogság, és ekkor már sejteni lehetett, hogy ezek az emberek a zene, a tánc szeretete miatt lépnek itt fel.

Rácz Tímea

A táncegyüttes alapító tagjai Ványi Tibor és Zákány Katalin, akik először egy németországi videokazettán látták, hogyan is működik ez a “kombitánc”, vagyis a kerekesszékes és a járó párosok együttese. Ugyan azelőtt is táncoltak kedvtelésből, ünnepségek, bulik alkalmával, de ez a felvétel ihlette őket arra, hogy a szórakozásból fellépés legyen – mesélt a kezdetekről 2008-ban Zákány Katalin a zene.hu oldalnak. Arról is beszámolt, hogy a bajnokságok, versenyek hangulata nem tudta megragadni őket, így maradtak a fellépések, a fesztiválok, és természetesen a tánc önmagáért való művelése. Olvasd el a teljes sztorit

Olajgyűjtés, Föld Órája: ismét Tavaszi Zöld Napok Kézdin

Fotó: Bakk-Dávid Tímea

A Zöld Nap Egyesület és a kézdivásárhelyi sportiroda idén március 25-27 között ismét megszervezi a Tavaszi Zöld Napokat. A háromnapos rendezvénysorozaton bekapcsolódnak a Föld Órájába, előadásokat, konferenciát tartanak, lesz gombfoci és kerékpár ügyességi versenyek is.

Az esemény pénteken 11 órakor olaj-, elem-, cd/dvd- és lejártgyógyszer-gyűjtéssel rajtol három helyszínen: a Millenium parknál, a sportcsarnok előtt és a Nagy Mózes Líceumban. Olvasd el a teljes sztorit

Megszállott civilek missziója a madárvédelem Romániában

Megmentett ölyv a marosvásárhelyi Milvus menhelyén. Fotó: milvus.ro

A madarak – főleg ritka, nagytestű ragadozómadaraink – könnyen megsérülhetnek az olyan ember alkotta akadályok miatt, mint amilyenek például a magasfeszültségű vezetékek. Romániában nincs átgondolt, megszervezett, államilag bármilyen szinten is támogatott madárvédelmi rendszer, nincsenek menhelyek, ahová a sérült vagy beteg madarakat jószándékú megtalálóik bevihetnék. Csupán néhány egyesület és magánszemély – talán legismertebb köztük a sáromberki Gólyafalu programot is működtető Milvus csoport – foglalkozik a madarak ilyenfajta gondozásával, rehabilitálásával, állandó anyagi gondokkal küszködve. Pedig a csontörést, áramütést, lőtt sebet vagy akár mérgezést elszenvedett állatok mintegy fele megmenthető lenne, ha időben szakszerű segítséget kap.

Bakk-Dávid Tímea

Ezért is különösen jó hírnek számít, hogy májusban a Román Madártani Egyesület vadmadarak befogadására alkalmas állatkórházat nyit a Bukaresti Falumúzeumban. Azok a fővárosiak, akik sebesült vagy beteg madarakat, elárvult fiókákat találnak, idehozhatják; a kórházban az állatokat meggyógyítják, majd visszaintegrálják őket a természetbe. Olvasd el a teljes sztorit

Atomerőművek: valós opció vagy állandó veszélyforrás?

Tüntetők Németországban. Fotó: cephir/flickr.com

A világ szeme Japánon: a szigetországnak a március 11-i földrengés után bőven kijutott a katasztrófákból. A cunami, az utórengések sorozata, és a fukusimai atomerőmű több rendbéli sérülései napról napra több emberi és anyagi veszteséget okoznak.

Rácz Tímea

Az atomenergia és atomerőművek ellenzői példaértékűnek tekintik Japán katasztrófáját: Németországban már szombaton élőlánccal tüntettek az erőművek bezárásáért, az Európai Zöldek is legalább húsz atomerőmű azonnali bezárását javasolták. Több országban kormányszinten reagáltak a fukusimai robbanások után. Az Egyesült Államokban a biztonsági szabályok felülvizsgálását rendelték el, Venezuelában pedig ideiglenesen felfüggesztették az atomprogramot. A cernavodai erőművet működtető állami cég is közleményt adott ki arról, hogy Romániát egy 8-as erősségű földrengés esetén sem fenyegetné nukleáris veszély. Olvasd el a teljes sztorit

Megalkottuk az új szupersztárt: itt a nemzeti szélsőséges alakja

Fotó: Shockadelic/flickr.com

Képesek lennénk-e zálogba adni a jövőnk egy kis szeletét egy hét nézettségért cserébe? Természetesen igen. Végülis Júdás is eladta néhány ezüstért a megváltót, akiben hitt. Mi, a román sajtó „felelősségteljes értelmiségi” szereplői pedig megalkottuk a legújabb helyi szuperhőst, azt a figurát, amelyről úgy tűnt, hogy már kihalt: a szélsőséges nacionalistát.

Csibi Magor

Az utóbbi napokban kitüntetett figyelemmel követtem a sajtót. Ha csak megláttam egy hírt a neten vagy a tévében arról, ami március 14-én Csíkszeredában történt, nem kattintottam, vagy azonnal elkapcsoltam más adóra. Egy pillanatig sem akartam részese lenni az új sikerember-modell születésének; mert a romániai magyar és román fiatalok azt tanulhatták az utóbbi napokban, hogy ha eléggé támadóan viszonyulnak a körülöttük élőkhöz, nagy eséllyel sztárok lehetnek.

Lélegzetvisszafojtva figyeltem minden sikermodellt, amelyet a média alkotott az elmúlt években egy olyan Romániában, ahol a többség minden cselekedete egy idő után normálissá válik. Így jutottunk oda, hogy számos fiatal lány álma egy sikeres, de minél inkább mediatizált házasság, majd esetleg egy válás is, ami még jobb. Ugyancsak mi, a sajtó mutattuk meg, hogy a rút kiskacsák is hattyúk és dívák lehetnek Romániában, ha van valamicske pénzük és a klinikán is elvégezték az apróbb simításokat rajtuk. A kenőpénz természetes lett, és ahhoz a hírhez is hozzászoktattunk, hogy mindenki megszabadulhat a vádak alól, mivel a témák iránti figyelmünk és a türelmünk egyszerre csökken a nézettséggel.

Olyan sajtót kínálunk, amelyben egy válás, egy tévéadás vagy egy tehetséges ember, aki kellően hangosat tud szellenteni, ugyanakkora teret kap, mint Japán tragédiája, egy közelgő háborúja vagy egy román sportoló sikere. És ennyi sikermodell után az elmúlt napokban ismét egy nagy lépést tettünk előre: megalkottuk a szélsőséges szupersztár modelljét. Elég volt egyetlen ember a 22 millióból, és ennek egyetlen szomorú tette ahhoz, hogy jó néhány napig kenyerünk és nézettségünk legyen. A részletek már nem is számítanak.

Kinek fontos, hogy Csíkszereda legforgalmasabb utcáján senki sem állt a „hősünk” mellé? Kinek fontos, hogy nagyon sokan tesznek erőfeszítéseket a békés együttélés érdekében Románia egyes vidékein? Kinek fontos, hogy ennek a nehezen minősíthető tettnek a mediatizálása feszültségeket, súlyos szavakat és talán néha egy-egy pofont is eredményez olyan emberek között, akiknek eddig semmi bajuk nem volt egymással?

Dehogy számít. A médiának az „igazságot” kell közvetítenie, és nem építő szándékot. És nem a mi hibánk, hogy igazságunk egyszerre a nézettség is. Ezért mindenkinek megmutatjuk, hogy Románia a határtalan lehetőségek országa, és kis kitartással mindenkiből lehet szupersztár. Teret adunk a szélsőségeknek, bármennyire is ártalmasak, addig erőlködünk, amíg a szélsőséges lesz a normális, és minden normális viselkedést figyelmen kívül hagyunk, mert ennek nincs hírértéke, ergo nézettsége sincs.

Az átlagembert nem kérdezzük meg, mi a véleménye a történtekről. Nem kérdezzük meg az egyszerű románokat és magyarokat, akinek nincsenek politikai érdekeik, és híréhségben sem szenvednek, hogy hogyan fogják fel a helyzetet, és hogyan változik az életük ezen profi tájékoztatások nyomán.

Miért is tennénk?

Ahhoz, hogy beszúrhassuk a címekbe kedvenc szavainkat, mint „szenzációs”, „exkluzív” vagy „hihetetlen”, fenn is kell tartanunk a szenzáció légkörét. Ezért teret adunk a szélsőséges véleményeknek, hadd nyilatkozzanak naponta különféle témákban; csak olyan embereket keresünk meg, akinek van okuk a sértődöttségre, és ha lehet, a terv sikeressége érdekében még a szájukba is adunk egy-két kifejezést.

A baj csak ott kezdődik, hogy Romániában minden csoda hét napig tart. Ennyi kell, hogy megszokjuk: Japánban emberek halnak meg, és ebben semmi különleges nincs, ennyi kell, hogy már ne féljünk a csernavodai erőműtől, vagy elfogadjuk, hogy a benzin megint egy lejjel drágult.

A hétnapos nézettség után azonban megmarad néhány örökség.

Maradnak a gyerekek (de néhány felnőtt is), akik elhiszik, hogy negyedóra „celebség” minden kockázatot megér. Látták, hogy nagyon könnyű ezt elérni, csupán valami annyira különlegeset kell tenni, hogy hét napig rávethessük magunkat. És egy hétnyi főműsoridő nagyon kecsegtető tud lenni minden egyhangúságba beleunt ember számára.

Marad a keserű szájíz is. Annak ellenére, hogy tudjuk, minden társadalomban eltérő nézetek vannak, köztük szélsőségesek is, soha nem esik jól érezni ezeknek a jelenlétét. És normális esetekben nem is éreznénk.

Feszültségek is maradnak, mivel a médiából nem egyetlen ember tette szűrődik le, hanem azt hisszük, etnikai konfliktus áll fenn. Kevés ember olvas a sorok között is, vagy kezd el gondolkozni és értelmezni az általunk tálalt „valóságot”. Emellett könnyebb észrevenni a különbségeket, mint hasonlóságokat keresni az egyes emberek között.

Dan Diaconescu ismét röhöghet a markába. Igen. Az OTV-nek már nincs akkora nézettsége, mint régebben volt. De ennek a sajtóorgánumnak a szelleme mindenütt jelen van, és legyen szó egy hétnyi nézettségről vagy ezüstpénzecskékről, készek vagyunk ma zálogba adni a holnapi napot.

A szöveg először román nyelven jelent meg itt.

Víz világnapja: több, mint egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez

Fotó: Márton Szilárd/flickr.com

A víz világnapján az ENSZ ismét figyelmeztet: Világszerte immár 828 millió ember él nyomornegyedekben vagy a nagyvárosok peremkerületeinek illegális telepein: számukra a legégetőbb probléma a tiszta víz és az alapvető egészségügyi ellátások biztosítása.

Több mint egymilliárd ember nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente kétmillió idő előtti elhalálozás a szennyezett vízre vezethető vissza.

Az ENSZ előrejelzései szerint 2025-ben már harminc ország – köztük 18 közel-keleti és észak-afrikai – küzdhet vízhiánnyal, míg 1990-ben még csak húsz ország volt fenyegetett. A újonnan veszélyeztetett államok közé tartozik többek között Egyiptom és Líbia. Olvasd el a teljes sztorit

Élő Könyvtár Sepsiszentgyörgyön: kölcsönözz ki egy politikust, romát vagy emót!


Élő Könyvtár Koppenhágában. Fotó: The Human Library Organization & Frederik Høyer-Christensen

Bevándorló, művész, politikus, szőke, zsidó, drogfogyasztó, tanár, pap, vegetáriánus, roma, sportoló, emó, feminista, újságíró, rendőr, szociális asszisztens, jegyellenőr, hallás-, mozgás-, látássérült, színész, fegyenc, női sofőr. Olyan társadalmi csoportok ezek, amelyekkel kapcsolatban jól berögzült sztereotípiáink vannak.

Még ha tudatában is vagyunk annak, hogy nem lehet a csoport minden egyes tagjára általánosan érvényes megállapításokat tenni, akkor is rávetítjük előítéleteinket egy olyan személyre, akivel akkor találkoztunk először, pusztán azért, mert „ő is olyan”. Pedig gyakran nem tudjuk beleképzelni magunkat a helyzetébe, nem ismerjük a problémáit – tartunk vagy egyenesen félünk tőle, vagy éppen kinevetjük. Ezen a viszonyuláson próbál változtatni az Élő Könyvtár módszer, amelynek lényege, hogy a többségi előítélettel szembesülő csoportok képviselőit „kikölcsönözve” az „olvasók” személyes kapcsolatba kerülnek esetleges előítéleteik tárgyával, kérdéseket tehetnek fel nekik, elbeszélgethetnek velük. Olvasd el a teljes sztorit

Erdeink fontosságára figyelmeztet az ENSZ az Erdők Világnapján

Március 21-e az Erdők Világnapja, ezenkívül idén az erdők nemzetközi évét hirdette meg a Természetvédelmi Világalap (WWF). Ezért most ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy nemcsak az állatvilág, hanem az emberek számára is létfontosságú az erdők megőrzése és védelme.

Az adatok azt mutatják, hogy évente világszerte átlagosan 130 ezer négyzetkilométernyi erdőt vágnak ki, 1960 óta 645 millió hektár trópusi erdő semmisült meg. Eközben a veszélyeztetett emlős- és madárfajok 80%-a kerül veszélybe a fakitermelés miatt, és hatvanmillió ember függ közvetlenül az erdőktől. Az ENSZ adatai szerint 160 millió hektár erdő van az Európai Unióban, ez területének 42 százaléka. Olvasd el a teljes sztorit

Műanyag szörny Ljubljana utcáin

Fotó: artnak.net

Polipkarjai végigkígyóznak Ljubljana utcáin a barokk épületek között. Arra figyelmeztet, hogy minden felelőtlen cselekedettel tovább növekszik. Ő a Plastic Bag Monster, azaz a Műanyagzacskó-szörny.

Az Ekologi Brez Meja (Határtalan Környezetvédők) csoporttal közreműködve alkotta meg The Miha Artnak művész a Műanyagzacskó-szörnyet. 40 ezer zacskót és 7 500 poharat gyűjtöttek össze iskolákból, hivatalokból és mintegy 500 magánszemélytől, amelyekből a művész néhány segítőtársával együtt egy hét alatt megformázta a szörnyet. Hiányos fogai és guvadt szemei a poharakból készültek, karjai pedig több, mint száz méteren kígyózva hirdetik műanyagfüggőségünket. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »