Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: August, 2010

Ruhák szemétből. Make art, not trash!

Jolis Paons fiatal divattervező kézzel készül, kizárólag telefonkönyvek lapjait felhasználó balerinaruhája

Mire jó a régi újság vagy telefonkönyv? Az újrahasznosítás egy kevéssé ismert módja, ha a papírhulladékból ruhát vagy kiegészítőket készítünk. A Trendhunter.com több olyan kollekciót is bemutat, amelyet fiatal divattervezők alkottak meg – ebből szemelgettünk.

Olvasd el a teljes sztorit

Hét mítosz a románokról és Romániáról

Fotó: nrares/flickr.com

Minden népnek vannak önmagáról alkotott képzetei, valamiben mindig jobb másoknál, egyes dolgokban ő a “leg” az egész világon. Románia sincs ezzel másképp. Ki ne hallotta volna, még akár az iskolában is, hogy mi látjuk el gabonával egész Európát, vagy hogy a román nőket külföldön is fel lehet ismerni a tömegben, mivel ők a legszebbek? A Business Magazin augusztus 23-i számában hét, Romániáról és a románokról szóló mítoszt dolgozott fel – cikkünkben ezeket szemléztük.

1. Románia, mint Európa magtára

A Business Magazin megkérdezettjei szerint ennek a mítosznak kettős eredete van. Egyrészt egy év véletlen eseményéből fakad: 1938-ban világszerte gabonaválság állt be, és Románia búzaexportja történelmi rekordmennyiségre nőtt; több, mint hárommillió tonna búzát szállítottak a határokon kívülre. Viszont rögtön jelentkezett ennek a hátulütője is: Románia így minden tartalékát kihasználta, és az ország szenvedett a gabona hiányától. Olvasd el a teljes sztorit

Zero Race: világ körüli autóverseny kibocsátás nélkül

A mezőny kicsi, csak négyen indultak: nem is csoda, hiszen elektromos autókról van szó. Augusztus 16-án indultak Genfből, és 80 nap alatt akarják megkerülni a Földet. A cél: nullához közelíteni az üvegházhatású gázak kibocsátását. Ez még Phileas Foggnak sem sikerült!

A verseny célja felhívni a közvélemény figyelmét a környezetszennyezésre, illetve inspirálni és segíteni a világ országainak kormányait és az embereket, hogy cselekedjenek a fenntartható jövőért – áll a honlapon. A nyertest a gépkocsik megbízhatósága, sebessége, energiahatékonysága és más kritériumok alapján választják majd ki.

A versenyt Louis Palmer svájci professzor szervezte, aki két évvel ezelőtt napenergia hajtotta taxival 18 hónapon át utazott a világban. „Meg akarjuk mutatni, hogy a világ jövőbeli 7 milliárd lakójának megújuló energiára van szüksége, hogy szennyezőanyag-kibocsátás nélkül közlekedhessen” – fejtette ki Palmer a start előtt.

Miután a résztvevők áthajtottak Európán, Oroszországon, Kínán, Kanadán és az Egyesült Államokon, megállnak az ENSZ november 29-től december 10-ig tartandó következő klímakonferenciáján, a mexikói Cancúnban. 16 országon keresztül vezet az út, 30 ezer km-t tesznek meg a résztvevők, akik a tervek szerint január 22-én érkeznek vissza Genfbe.

Az autók 250 kilométert képesek megtenni akkumulátorukkal, a megállóknál pedig csak olyan helyen „tankolhatnak”, ahol megújuló energiaforrások állítják elő az áramot. A mezőny jelenleg Németországon keresztül vonul, most éppen Berlinben tartózkodnak. Útjuk állomásairól blogbejegyzésekben számolnak be.

Forrás: www.zero-race.com, Bloomberg, mti/afp

The Borat Project: A szenzációhajhász újságíró átka. Alkalmazkodás ahhoz, hogy a rendőrség nem kér csúszópénzt

Mindössze két nap Aralszkban elég volt ahhoz, hogy rájöjjünk, nem a dokumentumfilmeknek, hanem a helyieknek van igaza: itt nincs semmi látnivaló. Legalábbis olyan, amit ne tudnánk két, maximum három nap alatt megnézni. Minden, amit különlegesként, másként akarnak eladni, a sok hajó és a tüneményes tájképek csak a “feljavított” riportok eredményei. Aralszkban mindössze egy múzeum van, egy rossz hotel, helyiek, akik megszokták a pénzes, hülye, “a semmit” látni érkező turistát, borsos árak és vagy három hajó, amit az itteniek még nem daraboltak fel mindenfélének.

Írta: Csibi Magor, fotók: Mircea Struteanu

Két nap után Mircea megkérdezte, mit csinálunk tovább. Mert fotótéma már nem maradt semmi. Jegyünk a visszaútra pedig 27-re szól, tehát ennyi idő alatt nemcsak a várost, de az összes lakosát is felfedezhetnénk. Nem igazán jutott időnk töprengeni ezeken a gondokon, tekintve, hogy nem jelentkeztünk ki a hotelból, nem terveztünk el körutat és a tartózkodási engedélyt sem vettük fel. Így sorra kellett venni a problémákat. Olvasd el a teljes sztorit

Elsüllyesztett falu a Mócvidék szívében

Fotók: Sebők Botond

Roşia Poieni, azaz Veresvölgy olyan hely, ahová nem jutna eszünkbe csak úgy ellátogatni. Miközben Verespatak állandó téma, alig esik szó a néhány kilométerre fekvő rézbányáról és zagytározóról. Akik a verespataki és környékbeli turizmusról vitázunk, mintha elfeledkeznénk a közelében elterülő “ökológiai bombáról”. Amikor a FânFesten jártunk, úgy döntöttünk, hogy egyúttal megnézzük a Roşia Poieni-i fejtést és ülepítőtavat is.

Fülöp Noémi, Rácz Tímea

A bánya és a tó tavaly nyáron került a lapokba azzal, hogy a kitermelés működtetője, a Cupru Min vállalat pénzügyi gondok miatt nem tudja már semlegesíteni a vegyi anyagokat tartalmazó zagytározót, és egy kiadósabb esőzés következtében bármikor az Aranyosba, majd a Marosba és a Tiszába juthat a szennyezés. A semlegesítéshez napi 50-60 tonna mészre van szükség, és erre a vállalatnak nincs pénze. Olvasd el a teljes sztorit

Nagy szelektív hulladékgyűjtés a Félszigeten

A Félsziget Fesztivál idén is tekintettel szeretne lenni a környezetre. Ezért a szervezők az EcoRom Ambalajeval karöltve és a rendezvény támogatói (Coca-Cola, Heineken) segítségével 2010-ben is díjazzák azokat, akik részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben az ország legnagyobb fesztiválján.

A Zöld PONT-nál a söröspoharakat és PET-palackokat Coca-Cola termékekre, Ciuc sörre, pólóra, frisbeere, karkötőre és gulyásra lehet cserélni. Ráadásul nem csak azokat jutalmazzák, akik a Zöld PONT-hoz viszik a hulladékot, hanem azokat is, akik a fesztivál területén felállított szelektív hulladékgyűjtő pontok bármelyikét használják: köztük 2000 karkötőt osztanak szét.

A Félsziget Fesztiválra augusztus 26-29. között kerül sor Marosvásárhelyen. A fesztiválon fellép többek közt a Korn, az Omega, a Europe és a Phoenix, Tricky, a Gorillaz Sound System, Dub FX, illetve a lemezlovasok krémje (Fedde Le Grand, az Above and Beyond, Mark Knight és Hernan Cattaneo).

A Félsziget Fesztivállal kapcsolatos információk a www.felsziget.ro oldalon olvashatóak. A fesztiválra az Eventim jegyterjesztő hálózatában, a www.eventim.ro oldalon, illetve a www.felsziget.ro oldalon feltüntetett jegyterjesztő helyeken lehet jegyet váltani.

(Sajtóközlemény)

Milyen megújuló energiaforrások honosak Háromszéken?

Hőközpontok és ültetvények helyszíni szemléjén a Háromszéken meghonosított megújuló energia-hasznosítási formákról lehet tájékozódni csütörtökön Kézdivásárhelyen. Fenntartható gazdaság és természetvédelem témájában ugyanis Zöld Napokat szervez augusztus 26-29. között az ASIMCOV Kovászna megyei vállalkozószövetség. Lesz termékkiállítás és –vásár, konferencia (megújuló energia, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, erdő- és vadgazdálkodás, természetvédelem témákban), valamint gasztronómiai verseny is.

Olvasd el a teljes sztorit

The Borat Project: Új barátok, italozás, és egy majdnem megtörtént állatáldozat meséje

Első napunk az Aral-tónál a beilleszkedésről szólt, és jól sült el. Életünkben először láthattuk az egykori tenger lesújtó szemétmaradványát, megismerkedtünk néhány turistával, akik közül az egyik kifejezetten érdekesnek bizonyult, megijedtünk a turistáknak szánt áraktól, találkoztunk a helyiekkel és megtettük az első sétát a vidéken. Felfedeztük, hogy van internet, még ha nem is működik állandóan, néhány kedves kazah meghívott sörözni és frissen vágott bárányt sütöttek nekünk.

Írta: Csibi Magor, fotók: Mircea Struteanu

Kazahsztán az ellentmondások országa. A hihetetlen gazdagság mélyszegénységgel párosul, a modernség a fejlődés hiányával, a vendégszeretet a turisták átverésével, a nagyon alacsony, helyieknek szánt árak a túlzottan magas turistaárakkal. Olvasd el a teljes sztorit

Zöld szervezetek Erdélyben: Amőba

Tudni szeretnéd, hogy az erdélyi környezetvédelmi szervezetek miben tevékenykednek éppen, és hogyan találhatod meg őket? Esetleg jelentkeznél önkéntesnek? Körkép-sorozatunk ebben szeretne segítséget nyújtani. Ebben a bejegyzésben Bajkó Ildikó beszélt a gyergyói Amőba Öko Központról.

Amőba Öko Központ
Gyergyószentmiklós, Gyilkostó sugárút 17
www.amoeba.5mp.eu

Hol, milyen tevékenységekben lehet leginkább az Amoebára számítani?

Fő tevékenységi körünk a környezeti nevelés, a Gyergyói-medence számos iskolájával dolgozunk együtt lassan 15 éve. Ezenkívül alapító tagja vagyunk a romániai Klímavédelmi Akció Hálózatnak, amelynek keretében számos olyan programot szerveztünk, amelynek célja felhívni a figyelmet a klímaváltozásra, a széndioxid-kibocsájtás csökkentésére, a klímaváltozás következményeinek megelőzésére.

Mi a jelenlegi legfontosabb projektjük?

Részt veszünk a “Napenergiával az oktatásért” programban valamint a Tiszta Romániáért Szövetség keretében a hulladékgazdálkodásra vonatkozó európai irányelvek hazai törvényekben való foglalását, valamint ezen törvények gyakorlatba ültetését térképezzük fel. Ezen kívül egy tanösvény létrehozásán dolgozunk a Kis-Cohárdon.

Mi a legnagyobb (környezetvédelmi) probléma, amellyel tevékenységük során szembesült?

A városi zöld övezetek hiányát, a meglévő fák kivágását vagy indoklás nélküli megcsonkítását nevezném meg.

Mit nevezne meg az egyesület legnagyobb sikerének?

Egyre több pedagógus és gyerek kapcsolódik be programjainkba; valamint elértük, hogy benne vagyunk a városban lévő zöld övezeteket felügyelő bizottságban.

Fogad-e az egyesület önkénteseket?

Igen, szívesen vesszük az önkéntesek segítségét a különböző programokban.

>>Zöld szervezetek Erdélyben: Rhododendron>>
>>Zöld szervezetek Erdélyben: Fókusz Öko Központ>>
>>Zöld szervezetek Erdélyben: EKE Nagyvárad>>

kérdezett: Rácz Tímea

Farkasok – a híradók negatív hősei


Fotó: Kerekes István

Imitt-amott a tajtékzó Bisztra moraja kiszűrődött a jég alól. Kopasz égerfák takarásában idős asszony férjével mintha ruhát sulykolnának a jégen. Még néhány lépés és kezeikben kirajzolódik a sulykolónak vélt balta.
– Farkasok? – kérdeztem a fiatal szarvastehén tetemét szemlélve.
– Farkasok, igen – felelte a férfi. – A hollók árulták el. Sok a farkas errefelé. Nézze! Szegény pára vemhes volt – mondta a vastagbél bugyraira bökve.
– Kár volt érte – sajnálkozott az asszony és zsákjába dobta a feldarabolt húst.
– Mit csinálnak vele? – kérdeztem.
– A kutyának visszük – magyarázta az asszony, és az alig 100 méterre fekvő házak irányába nézett.
Kor és kondíció meghatározás végett elkértem a fejet és egy combcsontot, majd a farkasnyomokon távozva magam mögött hagytam a Bisztra halkuló robaját.

Kecskés Attila

Habár sok szó nem esik róluk, azért napjainkban is előfordul a farkasjárta vidékeken ez a múltba illő kép. Ettől azonban még nem válik kedvenccé erdeink ordasa. Nem is csoda, hiszen számtalan sajtócikk jelenik meg kártételeikről, vérengző fenevadként festve le őket. Így aztán a végkövetkeztetés mindig az, hogy túl sok a farkas. Sőt mi több, buzgó riporterek gyerekekre leselkedő láthatatlan veszélyt sejtetnek ott, ahol tudomásuk szerint farkasok jelennek meg, a mesék, regények világába süllyesztve az ismeretterjesztő filmek, olvasmányok információit.

Leggyakoribb farkasokkal kapcsolatos kérdés az, hogy hány farkas van, és hogy mit lehet tenni ellenük. Nos, vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről a kérdést. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »