Think Outside The Box

Transindex rovatok


Kategória: «Bözsike akcióban»

Új főtér születik Sepsiszentgyörgyön. De miért nem tudhatunk a részletekről szinte semmit?

Szánalmas az egész ügy, nagyon szánalmas. Nagyon nehezen gyűlt össze ehhez a cikkhez az anyag, többször gondoltam úgy, hogy ami nem megy, azt kár kínozni. Ez a cikk nem mestermű, amatőr munka, amatőr bizony, mint csodás városunkban a tájékoztatás mikéntje.

Bözsike akcióban

Az sem túl felemelő, hogy két civil kezdeményezésen túl, semmilyen fórumon nem kaphattak választ kérdéseikre a park felújítása iránt érdeklődők. A polgármesteri hivatalból senki sem gondolta úgy, hogy a 2011-ben megtartott közmeghallgatás után („Sepsiszentgyörgy Központ Övezeti Városrendezési Terve”), 2015-ben nem ártana feleleveníteni az emlékeket, mert rohanó világban élünk és minden változik.

Új főtér születik

Mert úgy kell egy újabb főtér, mint egy falat kenyér.

Felújítják a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkot, és ez a téma meglehetősen sok vitát szül.
Félrevezető ez a megfogalmazás is, hiszen nemcsak a parkot újítják föl. Az alábbi térképen beszíneztük azokat a részeket, ahol jelenleg munkálatok zajlanak, vagy a közeljövőben munkálatokat terveznek.

terkepsarkany2
munkálatok térképe, köszönet Toró Attilának a színezésért

Ez a cikk a Bazársortól a Szent György-szoborig tartó területen megkezdett munkálatokról szól (piros szín), és nem lesz szó benne a színház előtt és a Mikó utcában később ütemezett munkálatokról (kék szín), egyszerűen azért nem, mert alig tudok róla valamit. Ugyancsak nem lesz szó a városmagban (a Sugás vendéglő, posta, tömbházak, és Bene-ház által körülhatárolt terület) tervezett munkálatokról sem.

A zöld színnel jelölt sárkánydombot külön projektként kell kezelni, a sárkánydombra még nincs engedély. A sárkánydomb feje a térkép bal felső sarkában keresendő. Így összesen három kisebb tervről beszélhetünk: piros és kék zóna, sárkánydomb és városmag (nincs a térképen). Ezt nem egyszerű átlátni, de remélem mégiscsak sikerül.

Közös kincsünk az Erzsébet park címmel május 26-án beszélgetést szerveztünk, ahová meghívtuk Szentgyörgy városmenedzserét és a sárkánydomb tervezőjét. Meglepetésünkre utolsó percben a polgármester is megtisztelt jelenlétével, így izgalmas kétórás beszélgetésben vehettünk részt, de egyetlen kérdést sem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Ezen a beszélgetésen nem vett részt a látványterv készítője. Azt vártam, hogy meggyőzzenek arról, hogy erre a sok átalakításra a város polgáraként nekem is szükségem van, és csodás dolgokkal gazdagodunk. Szerettem volna, ha elkápráztatnak, vagy legalább megpróbálnak elkápráztatni.

Sokan kritizálták Szentgyörgy népét, hogy csak akkor kezdett törődni a parkfelújítással, amikor már zöld hálóval körbekerítették a 48-as emlékműtől a Bazársorig terjedő részt. Ez a körbekerítés erős jel volt, nehéz lett volna nem észrevenni.

Szentgyörgy népe már sok nagyszerű tervről hallott, a nagy álmoknak felénk hagyományai vannak, de annak is hagyománya van, hogy az álmok csak álmok maradnak. Terveztek már két hidat is az Oltra, repülőteret Szépmezőre, de még egy füvészkert alapkövét is letették a Kolcza-gödörben, az alapkő még megvan. A tizedik nagyszerű, de dugába dőlt terv után már csak legyint a nagyérdemű.

Nagyon egyszerű azt mondani, hogy egy téma senkit sem érdekel, mert a közmeghallgatáson csak pár érdeklődő jelent meg. Ez a kritika az idei, a városmag rendezési tervéről tartott közmeghallgatás kapcsán is megfogalmazódott, mert alig tíz érdeklődőt vonzott.

Érdemes pár dolgot leírni: a közmeghallgatásokat nem szívbéli jóságból, vagy túlcsorduló tájékoztatási vágyból tartják, hanem mert törvény írja elő. A közmeghallgatások meghirdetése megtörténik ugyan, de mintha a meghirdetők sem lelkesednének különösebben az ötletért. Meggyőződésem, hogy ha egy hivatal tájékoztatni szeretne, akkor megtalálja a módját, hogy megfelelően tájékoztasson. A legutóbbi közmeghallgatás értesítője így szól:

SEPSISZENTGYÖRGY POLGÁRMESTERI HIVATALA
köztudomásra hozza,
hogy 2015. március 16-án, 12 órai kezdettel közmeghallgatást tart (2701/2010 sz. rendelet, 28-as cikkely, b. pontja alapján) Sepsiszentgyörgy központjának övezeti városrendezési tervének (PUZ) módosítási javaslatával kapcsolatosan.
A közmeghallgatás helyszíne: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának 29-es terme.
A javasolt tervről további információk a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati, Tájékoztatási és Iktató Irodájában találhatóak (1918. December 1. utca, 2. szám, 1-es iroda). Ugyanitt az érdekelt személyek írásban közölhetik észrevételeiket 2015. március 13-ig.
 (http://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/index.php?pid=2364)

A szakzsargonban nem jártas lakosnak ez nem sokat mond, nem érzi magát érintettnek és nem gondolja úgy, hogy neki részt kellene venni a közmeghallgatáson. Szerencsésebb lett volna ezt az információt egy városrendezésről szóló cikkben is megírni. Gondoljunk arra, hogy kampány idején a pártok mennyire összekapják magukat, akkor minden eszközt megtalálnak ahhoz, hogy elérjék szavazóikat, például, ha akarnánk, sem tudnánk megugrani a postaládákba gyúrt szórólapok elől. Kampányon kívül az összes eszközről és módszerről megfeledkeznek.

Mondhatjuk, hogy a városrendezési terv egy álom, de igencsak körülményes álomnak tekinteni egy engedélyeztetett parkfelújítási tervet, aminek egy részére már közbeszerzési pályázatot is kiírtak, és már nyertese is van, mi több, már a munkálatokat is elkezdték. Ez már nem álom, ez már a rögvalóság.

Megpróbáltuk kideríteni, milyen munkálatokat terveznek. A terveket nem sikerült megnézni, mert a tervek megtekintése nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. A tervezett beszélgetés előtt ketten próbálták megtekinteni, egyiküknek sem sikerült. Van ez így, az érdeklődő polgárnak legyen sok ideje és türelme, ha úrrá lesz rajta a kíváncsiság.

Szegény ember vízzel főz, a napilapok cikkeire támaszkodtunk, meg a városban fellelhető látványterv-részletekre és a park felújításának térképére. Ez így elég sovány anyag volt, de csak ennyi állt rendelkezésünkre.

A beszélgetést megelőző héten a látványterv pár részlete már kikerült a zöld kerítésre, ugyanakkor a polgármesteri hivatal honlapján is közzétették.

http://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/index.php?page=&pid=2414

Itt már látható, hogy hová épül majd az új szökőkút és a kőszínpad, de sehol nem látható a vizes körönd és a különleges pihenő.

A zöld hálóra rögzített látványterv térben elhelyezve így mutat. Aki több információt szeretne, az a park felújításának térképén keresgélhet. Érdemes megfigyelni, hol bújik meg a térkép.

Pár érdeklődővel guggolva tanulmányoztuk a térképet, próbáltuk megfejteni. De nem csak a térkép elhelyezése problémás. Nehezen olvasható, és senkinek nem jutott eszébe magyarul is leírni a jelmagyarázatot. Aki érti, az örüljön, aki meg nem érti, az nem érti, nem kell mindent érteni. Furcsa érzés, hogy egy székely városban fel kell hívni a figyelmet a kétnyelvűség hiányára. Maga a térkép is megérdemelt volna egy külön táblát, hogy ne kelljen lehajolni a szent humuszig.

Parkfelújítás a víz jegyében. Mit tudunk egyáltalán a parkfelújításról?

Nem sokat, és a helyzet a beszélgetés után sem sokat változott. Míg a beszélgetésre készültem, kijegyzeteltem az addig megjelent cikkeket, elolvastam a cikkek alatt megjelenő kommenteket és a közösségi oldal kommentjeit is átbolhásztam.

A parkfelújítás kapcsán két téma borzolta a kedélyeket, egyik a parkban kivágott fák száma, a másik pedig a sárkánydomb.

A park fáiért aggódókat megvigasztalták, hogy 40%-kal több lesz a zöld terület, mint a park átalakítás előtt volt. Ebbe a zöld területbe beleszámolták a sárkánydombot is, ami kétségtelenül zöld színű lesz, mert a terv szerint majd fű nő rajta, valamint zöld felületnek számítanak a tervezett dézsás növények is. Aki faölelgető lelkületű, annak szava is eláll a felháborodástól. Nehéz elfelejteni a télen kivágott fákat, de arra is van magyarázat, betegek voltak, vagy rossz helyen nőttek. Ez utóbbi több mint mókás, végig nem gondolt mondat ugrott ki a fogak kerítése mögül. De nincs beszélgetés mély bölcsességek megosztása nélkül sem, a fák múlékonyak és semmi sem örökkévaló, vallja a látványterv készítője, aki saját bevallása szerint fák százait ültette, és ezzel alig marad le városunk másik hírességétől, aki szerint az erdő cseresznye, ami, ha megérik, vágni kell. Ez utóbbi nem parkkal kapcsolatos beszélgetésen hangzott el, de mély nyomott hagyott a hallgatóságban.

A városi kertészet kertésze, aki leginkább érintett az ügyben, eddig még nem szólalt meg, de állítólag készült felmérés a park fáinak állapotáról, szerencsések talán láthatják.

A sárkánydomb saját értelmezésemben egy 33 méter hosszú, 13 méter széles és 5 méter magas, építési hulladékból épült domb, amit termőfölddel borítanak és végül gyepszőnyeggel fednek. A domb dőlésszöge 22,38 fok. Ennyi a sárkány anatómiája, a sárkánydomb különféle olvasatait pedig a napilapok megjelent cikkeiben találja a jámbor olvasó. Pillanatnyilag a többi építendő elem jobban érdekel, ezek a sajtóban csak felsorolásként jelennek meg. Lesz még egy szökőkút, egy vizes körönd (más források szerint kút), egy kőszínpad, és egy különleges pihenő.

Nagyon jó lett volna, ha találok egy olyan építészt, aki meggyőz arról, hogy nem egészen 200 méternyi területen szükség van két szökőkútra és egy vizes köröndre, bármi legyen is az utóbbi. Volt valami perverz bája annak, ahogy megpróbáltam kérdésekkel körüljárni, hogy mégis micsoda a vizes körönd. Eddig annyi derült ki, hogy nem ivókút és nem szökőkút, de körbe lehet majd ülni és ott lehet majd nézni a vizet.

A meghívottak közül senki sem mondott egyetlen adatot sem arról, hogy a tervezett építményeket miként kellene elképzelni, hol kellene őket a térben elhelyezni. További információkért a tervek olvasgatását ajánlották. Ez elég bizarr ötlet egy parkfelújítás témájú beszélgetésen. Köszönjük, nekünk is eszünkbe jutott, de nem fértünk hozzá. Ha már a napilapokban is írtak róla, talán jobb lett volna, ha minden építendő elemről valami képet mutatnak. Sok nagyszerű program érhető el a XXI. században, két múzeumi gyűjteményből származó fénykép megmutatása visszavisz ugyan a múltba és talán választ ad a jelen pár kérdésére, de nem túl erős vizuális élmény, mikor ilyen szépségek érhetők el a neten. Profibban is lehetett volna.

Meghökkentő, hogy mennyire elszokott mindenki attól, hogy konkrét számokra kérdezzen rá. Mivel egyik meghívott sem tudta, hogy egy év alatt mennyibe került a városnak a Mihai Viteazul téren már üzemelő szökőkút, így közérdekű adatigényléssel éltem. Kiderült, hogy 7713,5 lejt fizettek tavaly. Még nem láthattam a terveket, de úgy gondolom, az új szökőkút sem marad el méretben a Mihai Viteazul téren találhatótól, így megelőlegezem neki is a 7713,5 lej fenntartási költséget.

Összességében a tájékoztatás meglepően felszínes volt. Bár a parkfelújítás térképének egynyelvűségét szóvá tettem, több hét elteltével sem javították. Ígérték, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ adnak, de az is elmaradt. A szökőkút fenntartási költségét, amire ugyancsak rákérdeztem, csak közérdekű adatigénylés után tudtam meg.

A park felújítása uniós pénzből történik, ez alól kivétel a sárkánydomb, ez helyi pénzből épül. Az EU ad pénzt az építésekre, de nem ad pénzt a fenntartásra, így nem mindegy, hogy mit építünk, mert a fenntartási költségeket a város fogja fizetni. Tudom, hogy ez pitiáner hozzáállás, mert van itt pénz bőven, idén csak ügy ömlik városkánkba, de jönnek még szűk esztendők. Bár még mindig indulatokat szül, jó lenne túllátni a sárkánydombon, nem csak sárkánydomb épül, jelenleg a park átalakításának csak egy kis szelete zajlik, hátra van többek közt egy új közvécé építése is. Több fórumra lenne igény, mert sok kérdés van, és mindenki szeretne kérdéseire választ kapni.

Június 25-én vitaestet rendezett a Saint George Debate Corner a sárkánydombról, ahol ugyancsak jelen volt a sárkánydomb tervezője, és egy újabb munkatársuk, a látványterv készítője is megjelent. A szervezők minden jóindulata ellenére, folyamatosan úgy éreztem, hogy a helyzet nagyon szánalmas. Nem tudtunk meg majdnem semmit, aki itt próbált képet kapni a tervről, az pórul járt. Amiről képet kaptunk, az a látványtervező arroganciája volt. A technikai felkészültség a nullához közelített, egy laptopon lehetett rálesni a tervekre. Valószínűleg félreértettük a vitasarok lényegét, ők egyféle nagyon hatásos retorikai gyakorlattal készültek és egy adott ponton teljesen mindegy volt, hogy a téma a sárkánydomb, vagy az ókori Róma feslett erkölcse.

A vita szervezőinek nem a lakosság tájékoztatása volt a célja.

Továbbra is ott vagyunk, ahol a part szakad, szánalmas, nagyon szánalmas.

Dísz-közmeghallgatás Rétyen: Bözsike beszámolója

rety2

Május 18-án közmeghallgatást tartott a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a rétyi Schweighofer-gyár erőművének környezetvédelmi engedélyeztetése kapcsán. Az ügynökség úgy döntött, megadja az engedélyt a S.C. Bioelectrica Transilvania S.R.L.-nek a gyár áramellátását biztosító erőmű működésére, annak ellenére, hogy azt megelőzően négy civil szervezet kérte az engedélyeztetés felfüggesztését a gyár tevékenységével kapcsolatos törvénytelenségek miatt. Alább egy aktivistabeszámoló következik a rétyi közmeghallgatásról “Rétyi mutyi, egy közmeghallgatás kulisszatitkai” címmel.

Olvasd el a teljes sztorit

Bözsike és a villanyóra-szerelés: “már az is forradalmi tettnek számít, ha valaki kérdéseket tesz fel”

P1470347

Az Electrica lecseréli a villanyórákat. Hogy erre miért most volt szükség, azt nem részletezik, de állítólag mindenkinek jobb lesz. Ezzel a témával eddig nem foglalkoztam, mert ezeregy más dolgom volt, de itt az ideje ezzel is foglalkozni.

Olvasd el a teljes sztorit

A fenyővásárlás kihívásai. Hogyan dönthetjük el, legálisan vágták-e ki a karácsonyfát?

Megbeszéltük, hogy nem veszünk semmilyen fenyőfát, és akkor úgy éreztem, hogy a karácsonyfa témát kipipálhatom. De hiába éreztem úgy, hogy félig kivonulhatok a karácsonyi őrületből, nagyon sok megválaszolatlan kérdés maradt.

Bözsike akcióban

A karácsonyfának értékesített fenyők ügye összetett probléma, most csak azzal foglalkoznék, hogy mit tehet vagy sem az a lelkiismeretes polgár, aki piacon venne fenyőt. Olvasd el a teljes sztorit

Ön szerint Jézus hol vásárolna be karácsonyra?

P1470305

A gyerekek egy közös játszásnak, az idősebbek egy figyelmes beszélgetésnek jobban örülnek, mint egy sokszor feleslegesen vásárolt ajándéknak. S az megfordult már a fejedben, hány ázsiai gyereknek kell halálra dolgoznia magát, hogy megvehessük az ajándékokat? Környezetvédők gondolatai, kérdései, tanácsai és kívánságai.

Bözsike akcióban Olvasd el a teljes sztorit

Felelős vagy a rókádért: Bözsike a prémiparról

peta
Itt van, ami a bundádból kimaradt (PETA-kampány)

Állítólag a tél slágere újra a szőrme lesz. Ennek én nagyon nem örülök. Egy pillanatig sem akarok elfogulatlannak tűnni, az állatvédőknek adok igazat. Nem a kedvenc témám, nem dobott fel az anyaggyűjtés, de kétségtelenül erről is írni kell.

Bözsike akcióban

Vannak gyermekkori emlékeim rókafarmról és nutriafarmról, nem emlékszem, mit láttam, de a szagot bármikor felismerem. A hetvenes-nyolcvanas években nem ért semmit az a nő, akinek nem volt nutriasapkája, vagy nutriabundája, de divatban volt az ezüstróka, a vörös róka és a nyúl is. A molyok imádták a szőrmét, ezért mindenki naftalingolyókat használt, és párás időben egyszerre volt intenzív állat- és naftalinszaguk a szőrméknek. A legbizarrabb élmény egy szűcs házának vécéje volt, fejmagasság felett, egy rúdra tömörítve, vállfákon lógtak az állítólag értékes bundák.

Gondolom, mindenki tisztában van vele, hogy egy szőrme megszerzése az állat legyilkolását jelenti.
Ugyancsak gyermekkori emlék, hogy időként iszonyú bűzt hozott a szél, akkor ölték az ezüstrókákat. Olvasd el a teljes sztorit

Szép hagyomány a befőzés, de pazarlás és vegyszerek nélkül!

csalan
Forrás: csalan.hu

Itt van az ősz és a befőzések ideje. Most még azok is elkapják a befőzés vírust, akik eddig ellenálltak. Most kell elrakni a zakuszkát, most kell savanyúságokat készíteni, most kell készülni a télre. Ez egy nagyon szép hagyomány.

Bözsike akcióban

Több év befőzési szokásait követve, két problémára hívnám fel a figyelmet. Olvasd el a teljes sztorit

Bözsike akcióban: a vadvirágok feketepiacát a vásárlók tartják fenn

szegfu500

Elméletileg mindenki egyetért azzal, hogy a védett növényeket védeni kell, de pár elszánt természetvédőn kívül senki sem ismeri a védett növényeket. Itt tartunk most.

Bözsike akcióban

A probléma

Csoportunk életében a mezei virágokat áruló néni problémája robbantotta ki a második legnagyobb vitát.

Egy bejegyzésem parázs vitát indított, aminek így utólag örülök, mert több nézőpontból is ráláthattunk a problémára. Rányomtunk egymás triggerpontjára és ez soha nem kellemes, de ha egy probléma ilyen heves érzelmeket hoz elő, azzal érdemes foglalkozni.

A történet elég egyszerű. Van egy néni, aki mezei virágokat árul Szentgyörgyön. Pár éve Budapesten is volt ilyen virágárus néni, aki a közösségi oldal sztárja lett. Nincs új a nap alatt. A budapesti néni történetét ismerőseim nyolcvan százaléka megosztotta, többet láttam a fényképét, mint rokonaim arcát. A Szentgyörgy környékén élő magyar nénit is felfedezte a média, cikket közölt róla a helyi román napilap, ez pedig szentgyörgyi viszonylatban felér egy kitüntetéssel.
A cikk alatt, kommentekben, sok szépet írtak a néniről és azt is megígérték, hogy továbbra is támogatni fogják.

Semmi bajom nincs azzal, hogy a nénit anyagilag támogatják és szeretik. Ezt fontos leírni, mert többször hallottam, hogy szívtelen némber vagyok.

Van egy apró különbség a két virágárus néni között. A budapesti néni kerti virágot árult, a szentgyörgyi néni viszont mezei virágokat. Nem elhanyagolható különbség. Ha nem tudjuk, hogy melyik növény védett, az sem tűnik fel, ha védett növényt szedünk le.

A nénivel a Tein előtt szaladtam össze, épp barátszegfű csokrokat árult, darabját öt lejért. Lényegében egy csokrot egy kávé áráért vesztegetett, de ennyi egy napszámos ajánlott órabére is. Nagyon nem tetszett, amit láttam. A néni letarolta a fél mezőt. Legalább negyven szál virág volt egy csokorban és hat csokor volt még a kosarában. Vették a széplelkű hívei, mert szegény néni mennyit dolgozott, míg leszedte azt a sok virágot. Szegény néni, biztosan kifáradt, míg letépte.

Nem vonom kétségbe a néni sanyarú sorsát, bizonyára szüksége van a pénzre, de azzal, hogy a barátszegfű?( népi neve fecskeszegfű, külön művészet a népi nevektől elvergődni a tudományos névig) letarolását pénzzel jutalmazzuk, mi is fenntartjuk a vadvirágok feketepiacát (a barátszegfű nem védett).

Minden tavasszal elborul a zöldek pillantása, mert védett növényeket árulnak a városban. Ilyenkor rendszerint többen felháborodnak, mert a rendőrök nem büntetnek eleget. Úgy gondolom, hogy ez a probléma nemcsak a rendőrség problémája, hanem mindannyiunké. Ezt kellemetlen hallani, újra ott tartunk, hogy védjük a természetet, de csak addig, míg nem lépnek a lábujjunkra. Ha valaki az egyéni felelősségünkre kérdez rá, akkor megsértődünk.

Elméletileg mindenki egyetért azzal, hogy a védett növényeket védeni kell, de pár elszánt természetvédőn kívül senki sem ismeri a védett növényeket.

Hogy a bánatba várjuk el a mindenféle éhező virágárustól, hogy szezonban ne áruljanak védett növényeket, mikor önként és dalolva pénzzel támogatunk egy falusi nénit vadvirágcsokraiért? Miért árulhat vadvirágot a néni és miért nem árulhat vadvirágot a többi árus? Ezt tessék elmagyarázni az árusoknak. A feketepiac virágárusainak minden virág egyformán burjány, csak van mit jobban fizetnek. Ezt kellene végre megérteni. Az árusok nem érdekeltek a természetvédelemben. Tarthatunk kiselőadást a védett növényekről, de meddig tart a hatása? Miért leszek én boldogabb, ha őket megbüntetik? Egyáltalán miből fizeti ki? Meggyőződésem, hogy csak büntetésekkel nem oldható meg a probléma.

Az árusok szemszögéből a vadvirág jó biznisz, ezt a feketepiacot csak úgy lehet megszüntetni, ha nem veszünk vadvirágot senkitől. Senkitől, a sanyarú sorsú nénitől sem.

Nem hiszek a csodákban, elég sokszor láttam, hogy elmagyaráztam valamit, akkor úgy tűnt, hogy megértették, de amint eltűntem a színről, minden maradt a régiben, mert a régi anyagilag jobban megérte.

A rendőrség munkáját nem tudjuk befolyásolni és azt sem látom életszerűnek, hogy az árusok rádöbbennek a természetvédelem fontosságára. Amivel hatni tudunk, az a pénzünk. Az árusok a pénzünket akarják.

Érjük el, hogy ne legyen jó biznisz vadvirágot árulni és ne legyen trendi vadvirágot vásárolni. Nem kell azért megvenni a virágokat, mert már úgyis leszedték és legalább nem hervad el. Az árus ebből csak annyit lát, hogy jól fogy a portéka és másnapra újabb csokrokat szed. A virágok letépését pénzzel jutalmaztuk.

Elvárjuk, hogy a rendőrség keményen büntesse a védett növények letarolóit, de ha a nénit büntetik engedély nélküli árusításért, akkor mindenki felháborodik. Remélem feltűnt az ellentmondás, a nénire is vonatkoznak a törvények.
A cikk említette, hogy néni fél a rendőröktől, mert figyelmeztették, hogy legközelebb 1500 lejre büntetik. Csinos összeg.

Másik érdekesség, hogy a néni gyerekkora óta árulja a vadvirágot. Ez csak első olvasásra romantikus, második olvasásra tragikus. Sok víz lefolyt az Olton az elmúlt hatvan évben, nemcsak az idők, de a természetvédelmi törvények is változtak.

A nénit a virágok vásárlása nélkül is lehet támogatni, senkit sem beszélek le arról, hogy minden hónapban pár virtuális csokor árával támogassa. Aki adakozni szeretne, küldje el a pénzt néninek. Lesz egy kis bevétele és nem kell fogócskáznia a rendőrökkel. Hajrá.

A néni falun lakik, talán az sem elvetemült ötlet, ha kerti virágokat ültet és azokat árulja. A néninek is el lehet mondani, hogy lényegében nem a vadvirágok miatt vásárolnak tőle, hanem, mert segíteni szeretnének. Változtassa meg a portékát. A saláta és a spenót gyorsan nő felénk, és kis helyen termelhető. Ez is egy lehetséges ötlet, ahogy a kerti gyümölcsök árulása is.

A vadvirágok feketepiacát, tetszik-nem tetszik, a vásárlók tartják fenn.

Ha tenni akarunk valamit, akkor nincs idő az álmodozásra. A dolgok lassan változnak. Talán azokat a legkönnyebb meggyőzni, akiknek nincs szükségük a virágcsokorra, hanem szociális juttatásnak látják a virágvásárlás. Azért írtam feltételesen, mert nagy divat hárítani.
Több embert megkérdeztem virágvásárlási/virágszedési szokásairól, az alábbi válaszokat kaptam. Ezekkel a válaszokkal lehet majd dolgozni.

Nem a virágra van szükségük
Azért támogatja, mert addig nem lopnak.
Nem veszi el a virágot csak pénzt ad, mert az árus szerencsétlen vagy jutalmazza, hogy az árus nem lop.
Azért támogatja, mert szerencsétlen, mert sajnálja.

Az alábbi csoport problémásabb, de itt sem lehetetlen eredményeket elérni.

A virágra van szükségük
A virágokat úgyis lekaszálják, miért nem mindegy, hogy leszedi vagy sem?
Az Isten adta, ingyen van, azt szed, ami jólesik.
Nem tudja elképzelni, hogy ne vegyen hóvirágot, pünkösdi rózsát(zergeboglár), egyebet, mert ez már hagyomány.
Gyermekkora óta szedi az adott védett virágot és nem látja miért kellene változtatnia.
Pontosan tudja, hogy védett, de neki le szabad szedni, mert ő a törvény felett áll.

Megoldás?

Míg ezt a problémát boncolgattuk kaptam hideget-meleget. Nem voltam túl boldog, fogalmam sincs mire vártam, talán több támogatás jólesett volna. Még mindig nem tanultam meg, hogy minden projektért rohadt sokat kell harcolni. Ahogy telik az idő, egyre inkább szeretnék eredményeket látni, jó lenne végre valami kézzelfogható eredmény.

Vannak pedagógusok, akik nagyszerű munkát végeznek, de egyre inkább úgy látom, hogy a természetvédelemmel kapcsolatos projektek nem lépnek túl az iskolák falain.
Csoportunk aktív tagjai elég harciasak, az iskolán kívül tudnánk akcióba lépni, nagyon sok olyan közösség van, akikkel együtt dolgozhatunk. Nem, nem agymosást tervezek és hittérítés sem lesz.

A csoport leginkább az információk összegyűjtésében és megosztásában jeleskedik, ezért a tájékoztatásban tudunk eredményeket elérni. Most ott tartunk, hogy egy játékot tervezünk a védett fajokról, egy olyan játékot, ami különféle korosztályok számára érdekes lehet, amit különféle korosztályok játszhatnának. Nem bedobozolható játékról van szó, hanem egyfajta játékgyűjteményről, amiből a játékvezető a csoport igényei szerint szabadon válogat. Azért tervezünk játékot, mert így, reményeink szerint, szórakoztatva taníthatunk. Újra előtört a pedagógiai optimizmus, de adjunk egy esélyt a felvilágosító munkának. Elsősorban azokat szeretnénk megnyerni, akik eddig csak azért szedtek le védett növényeket/vásároltak védett növényeket, mert nem tudták, hogy védett. A játék tervezésének még az elején tartunk, most alakulnak a kisebb csoportok, de mivel több csoporttagot érdekel a téma, van esélyünk arra, hogy egy jó játékot állítsunk össze.

A mosás nem gyerekjáték: a mosógélkapszulák veszélyeiről

mosogel
Fotó: Rakka via flickr

Csodás városkánkban egyre népszerűbbek a különféle mosógélkapszulák. Ezek a termékek kis párnácskák, puhák, színesek, illatosak, és könnyen játékszernek nézhetik a gyerekek.

Bözsike akcióban

Soha nem óhajtottam ilyen mosószert vásárolni, de egy rokonom jóvoltából pár darab “halacskás” kapszula (rózsaszín folyadékkal teli párna, rajta lila és fehér “halacska”) tulajdonosa lettem. Az internet segítségével derül csak ki, hogy melyik cég termékéhez van szerencsém. Aki vette, sem tudta, hogy mit vett. Látta a reklámot, és neki ennyi elég volt a boldogsághoz. Olvasd el a teljes sztorit

Bözsikétől szeretettel: tojáskódok mindenkinek

tyuk

A “székely Tudatos Vásárló” Sepsiszentgyörgyről közérdekűen és közérthetően elmagyarázza, mit jelentenek a tojásokon szereplő számok és betűk. A bejegyzés eredetije itt: Bözsike akcióban: Tojáskódok mindenkinek.

Bözsike akcióban

Milyen tojást vásárolhatunk, ha ribizlihabra vágyunk, és leugrunk a kisboltba? Kisboltban csak 3-as tojást vehetünk. Rajtunk múlik, hogy ezt megváltoztassuk.

Mit mesél a tojáson látható pecsét? Olvasd el a teljes sztorit

előző »