Think Outside The Box

Transindex rovatok


Kategória: «Urban Legend»

“Medvebűnözés”: handabandák, féligazságok és tények

P1420854

Az utóbbi időszakban valóságos lejárató hadjárat indult e karizmatikus nagyragadozó ellen. A medvekérdés is lassan olyan, mint az oktatás vagy a foci, mindenki érteni vél hozzá, vagy legalábbis széles körben hangoztat különböző véleményeket – sajnos anélkül, hogy e kijelentések valóságtartalmát ellenőrizné. A terepkutatók, természetvédelmi szakemberek véleménye mindeddig – ebben a kérdésben is – háttérbe szorult, sokkal kevesebb teret kapott a sajtócikkekben, mint a politikusoké és más megmondóembereké.

Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a csúsztatásokat, félinformációkat vagy egyenesen hajmeresztő ostobaságokat, amit nyilatkozat címén lehozott a sajtó. Ezeket tételesen cáfoljuk, és elmagyarázzuk, miért alaptalanok. Reményeink szerint közérthetően és logikusan. Ha bármit kihagytunk volna, kommentben lehet további felvetéseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni.

„Senki nem kutatta, miért szaporodtak el a medvék”

Az állítás ahhoz az érvelési hibához hasonlít, amit az „Ön még mindig veri a feleségét?” példamondattal szokás illusztrálni a logikatankönyvekben. Magában rejti azt a megkérdőjelezetlenül maradt feltételezést, miszerint a medvék elszaporodtak. Voltaképpen ezt – megnövekedett vizibilitásukon túl – semmi nem igazolja. Olvasd el a teljes sztorit

Az ebolát a Vöröskereszt terjeszti: magyarul is kering a legvadabb összeesküvés-elmélet

ebola1

Magyarul is elkezdett keringeni a napokban az az állítólagos ghánai sztori, amelyben egy illető “leleplezi” a nagy Ebola-hoaxot, amely csak profitszerzésre és népességirtásra alkalmas. A történet természetesen az összeesküvés-elméletek teljes arzenálját beveti, miközben az ebola áldozatainak száma a WHO szerint az ötezerhez közelít.

Sebők Rácz Tímea

Teljesen várható volt, hogy egy ilyen méretű járvány esetében megjelennek az összeesküvés-elméletek. A félelem, mint mozgatórugó sok helyen kiüthet: itt volt például az ebola-zombi hoax, amely szerint az ebolás betegek feltámadtak. Ez nem futott nagyot, gondolom a teljesen képtelen volta miatt; azt azért túl sokan mégse hihetik el, hogy a halottak feltámadnak… Az egész mese pedig a népszerű zombisztorikra épült, mivel azok is egy járvány általános kitörési és terjedési mintáival (nulladik beteg, utazások) dolgoznak. Olvasd el a teljes sztorit

Hét dolog, amiről azt hitted, a skótok találták ki, pedig nem

Egy pillanatig sem kétséges, hogy a skótokat népszerűsítik az alábbi termékek, mindazonáltal a skótok nem felelősek sem a whisky létrejöttéért, sem bizonyos ételekért.

A golf

skot1

Széles körben elterjedt tévhit, hogy a Skócia keleti partján fekvő St. Andrews lenne a golf szülővárosa, hiszen itt jött létre 1745-ben a világ első golfklubja.

Egy 1297. február 26-ára keltezett feljegyzés azonban megemlíti, hogy a hollandiai Loenen aan de Vecht városában golfhoz hasonló játékot játszottak. A játékot bőrlabdával és ütőkkel játszották; az nyert, aki a labdát a több száz méter távolságban lévő lyukba a legkevesebb ütéssel juttatta el. De ez semmi, az ókori Kínából, vagy a Római Birodalomból is vannak hasonló játékokról feljegyzések.

A modern golfjátékot azonban a legtöbben skót találmánynak tartják, mivel a sportot a skót parlament rendeletei két alkalommal is említik a 15. században. Mindkét rendelet megtiltotta a gowf néven említett sport gyakorlását. Egyesek ezt a sportot inkább a mai gyeplabdához hasonló sportnak tartják, mint a modern golf elődjének, és véleményük szerint a 17. századi Hollandiában játszották először azt a játékot, amelyben egy kis labdát kellett eljuttatni egy lyukba – különféle ütők segítségével. A golf szót is a holland “kolf” (jelentése “bot, “buzogány”, “ütő”) skót változatának tartják. Ezen felül más források is feljegyeztek a golfhoz hasonló játékot a kontinentális Európa területén azelőtt, hogy a skótoknál megemlítették volna.

Mindenesetre a mai golfjáték az eddigi ismeretek szerint tényleg Skóciában fejlődött ki: itt alakították ki a ma is használt szabályokat, itt építették az első állandó golfpályát, és itt alakult meg az első golfklub. Az első írásos szabálygyűjtemény is Skóciából származik, valamint itt építettek először 18 lyukú pályát. Az első hivatalos versenyeket és bajnokságokat is skót városok klubjai között rendezték. Hamarosan a modern golfjáték előbb Angliában, majd a világ minden részében elterjedt. Írásos bizonyítékok igazolják, hogy itt már 1672-ben játszották a golfot, bár állítólag I. Mária skót királynő már 1567-ben játszott ezen a pályán.

Skót duda

skot2

Mi lehetne skótabb a dudánál? Hát fenét! Bár ez a világ leghíresebb duda-típusa, az is biztos, hogy különböző hadseregek már régen használtak különféle dudákat. A hatodik században Procpius, görög történész már beszámolt arról, hogy a skót duda ősét a római gyalogosok használták, mivel a trombitákat, vagyis a fúvósokat a lovasságnál már kisajátították. A duda mindig is szoros kapcsolatban állt a seregekkel, de ez később még kiderül (Sir Walter Scott írta egyszer: elég tizenkét felföldi harcos és egy dudás, kész is a forradalom). Mindezt alátámasztja egy bronzból készült dudaváz, amelyet a Kentben található Richborough kastélyban őriznek. Számos képi megjelenítésen is látható, ahogyan a római katonák dudások vezényletével menetelnek. A dudák többféle változatban és formában is léteznek a világ különböző pontjain, így Skóciában, Írországban, Oroszországban, Finnországban, Németországban, Franciaországban és spanyolhonban is. Alapjaikban nem nagyon különböznek, a különbség szakértő szemmel mégis könnyen felismerhető. Számos dudát szájjal kell fújni, míg egyes hangszereknél a levegőt külön szerkezet biztosítja.

A legendák szerint az eredeti dudákat a római légiók még a hódító hadjáratok idején vitték át a Brit-szigetekre, más feljegyzések szerint viszont sokkal inkább Írország volt a kiindulópont. Nem tudni, hogy melyik változat igaz, lehet akár mindkettő. Van olyan felvetés is, hogy a skótok maguk fejlesztették ki a bagpipe-okat, de ez természetesen a legvalószínűtlenebb. A legtöbb szakértő és kutató a római változatra szavaz.

Skótkocka

skot3

Bár nem tudni egészen pontosan, honnan ered a skótkocka, az biztos, hogy nem skót: az Észak-Karolina állambeli Franklinben található skótkocka múzeumban látható egy i.e. 3000 körülről származó anyagdarab. Skóciában pedig i.sz. 300-400 körüli az első bizonyíték erről a mintáról.

Haggis

skot4

Bár Robert Burns verse óta ez a skótok nemzeti étele, azért már Homérosz is említ az Odüsszeuszban valami hasonlót, majd a rómaiak is leírnak efféle recepteket.
A birkaszívet, májat és tüdőt, meg marhafaggyút jó sok hagymával töltik birkagyomorba, egész ínycsiklandó, de sajnos ez az angol konyha remeke: egy 1430-ban, Lankshire-ben írt szakácskönyvben jelenik meg az első olyan recept, ami alapján Burns ebédje készült.

Whisky

skot5

Bár kétségtelenül a világ legkedveltebbje a skót fajta, de valószínűleg az írek voltak azok, akik először whisky-t készítettek, a skótok csak átvették, és tökélyre fejlesztették.
A lepárlás tudományát valószínűleg ír misszionáriusok vitték a Földközi-tenger térségéből a Brit-szigetekre a 6. és 7. század között. A kontinensen először Spanyolországban jelent meg a mórok közvetítésével a középkorban. Itt eleinte nem italok, hanem illatszerek és aromák készítésekor alkalmazták.

Írországban először egy krónika, a Clonmacnoise-i annales említi a whiskyt az 1405-ös évnél, miszerint ekkor egy király belehalt abba, hogy túl sokat itta az élet vizét (aqua vitae). Írországban uisce beatha, a skót gael nyelvben uisge beatha néven említik, mindkettő „az élet vizét” jelenti, a latin terminus alapján.

Skóciában az első írásos bizonyíték 1494-ból való, amikor az adólisták szerint egy John Cor nevű szerzetesnek a király parancsára aqua vītae készítése céljából malátát utaltak ki.

Skót tojás

skot6

Világszerte nagyon elterjedt, egyszerűen elkészíthető étel: kell hozzá 2 kemény tojás, 225 gramm finomra darált, sóval, borssal fűszerezett sertéshús (sausage meat), némi liszt, egy tojás és kenyérmorzsa a panírozáshoz, jó sok napraforgó olaj a kisütéshez, 1-2 paradicsom és petrezselyem. A tojásokat keményre főzzük, majd hideg vízben állni hagyjuk pár percig, s lehúzzuk a héjukat. Belehempergetjük a lisztbe, majd lerázzuk róluk a felesleget. A simára kevert sertéshús felével kibéleljük az egyik megvizezett tenyerünket, ráültetjük az egyik tojást, s a másik nedves tenyerünket és ujjainkat is igénybe véve addig formázzuk a húst, míg teljesen befedi a tojást. Egyenletes gombócot formálunk belőle, a kissé felvert tojásba mártjuk, majd a kenyérmorzsába forgatjuk. Egy lábosban annyi olajat forrósítunk, hogy abban a gombóc félig elmerülhessen. Először az egyik felén, majd a másik felén szép pirosbarnára sütjük. Papírral leitatjuk róla az olajat, kettévágjuk, friss paradicsomszeletekre fektetjük, petrezselyem levelével díszítjük, és megesszük (a receptet egy skót családnál szolgált au pair blogjáról loptuk).

Jó étvágyat, de senki ne higgye, hogy skót kaját eszik, egy londoni étteremben, a Fortnum & Masonnél találták ki 1738-ban.

Willie Groundskeeper, a Simpsons című rajzfilmsorozatból

skot7

Nem szokásunk összekeverni a fikciót a realitással, de Willie néhány napja azt mondta, hogy támogatja Skócia függetlenségét. Ha viszont egy fikciós figura befolyásolhatja a reálpolitikát, akkor mi is azt mondjuk, ácsi, hiába vagy a leghíresebb skót, mert nem is vagy skót, hiszen a hangod is Dan Castellaneta adja. Színész vagy te, nem a sprringfieldi iskola gondnoka!

Megszakadhat-e a szív a bánattól?

szivszakado
phtoto by michaeljung via shutterstock.com

Mindenki hallott már történetet arról, hogy egy idős házaspár egyik tagja meghal, és társa hamarosan követi. Megszakadt, meghasadt a szíve – mondják ilyenkor, és ez a kifejezés annyira beivódott a köznyelvbe, hogy gyakran bele sem gondolunk, vajon tényleg meghasadhat-e. Shakespeare Lear királyának is meghasad a szíve, amikor megtudja, hogy a lányát, Cordéliát meggyilkolták. Tudtommal ez az első irodalmi példa arra, hogy a gyász közvetlenül ilyen hatást fejt ki. De vajon mennyiben tudható be a véletlennek, ha bekövetkezik, vagy van-e rá valamilyen tudományos magyarázat?

A JAMA Internal Medicine-ban közölt tanulmány kimutatta, hogy valóban létezik összefüggés a gyász és a megromló egészségügyi állapot között. A kutatók két csoportot vizsgáltak: egy 30 447 tagú gyászoló csoportot és egy 83 588 személyből állót, akik nem veszítették el férjüket/feleségüket. Az első csoport tagjai közül 50 embernek lett szívrohama a társa elveszítését követő első hónapban, a második csoport ugyanolyan korú tagjai közül 67-nek: a számok tehát 0,16 és 0,08 százalékot mutatnak.

Vannak, akik a „megszakadt szív-szindróma” kifejezést használják erre, a hivatalos megnevezés a stressz okozta kardiomiopátia, vagy takotsubo kardiomiopátia. A British Heart Foundation meghatározása szerint egy ez egy „ideiglenes állapot, amikor a szívizom elgyengül, a bal szívkamra megváltoztatja az alakját, vagy teljesen felszakad.”

szív és edény

szív és edény

Mindez sokk hatására következhet be: a takotsubo-szindrómával diagnosztizáltak több mint háromnegyede szenvedett el erős érzelmi vagy fizikai sokkot, mielőtt rosszul lett. A stresszt kiválthatja a gyász, de sok minden más is: dokumentált esetek vannak a bekövetkeztére például akkor is, ha csak viccből megijesztettek valakit a kollégái, vagy valaki a nyilvánosság előtt tartott beszéde miatt annyira stresszes lett, hogy szívrohamot kapott. Valószínűleg a hirtelen felszabaduló hormonok – főleg az adrenalin – okozza az izombénulást.

Ez más, mint egy átlagos szívroham, ahol az artériák  eltömődése a vérellátást blokkolja. Itt valóban megszakad a szív, azaz a kamra fala. Innen is ered a takotsubo megnevezés, ami egy hagyományos japán halászedény, amelynek egyik felén rés van.

Egy 2006-os, a New England Journal of Medicine-ben közölt tanulmány szerint ugyancsak megnövekszik az elhalálozás kockázata, ha egy szerelmespár egyik tagja kórházba kerül. 2011-ben pedig azt derítették ki, hogy a partner halála után fél évvel nagy a kockázata az elhalálozásnak.

Van ugyanakkor egy másik vetülete is a dolognak: a kölcsönös egymásra figyelésen alapuló házasság jelentősen csökkenti a stresszt, ideális esetben a felek ellenőrzik, hogy a másik hogyan él, nem iszik-e túl sok alkoholt, beveszi-e időben a gyógyszereit stb. Az egyik fél elhunyta gyakran megszünteti ezt a kontrollt, ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy a gyászérzet miatt amúgy is hajlamosak vagyunk destruktívabban élni, kész lehet a baj.

Persze a romantikusoknak akár szimpatikus is lehet az elképzelés: egyszerre menni el mindketten, kézen-fogva, annyi évnyi szerelem után. Feltéve, ha nem marad senki gyászolni minket is, akkor viszont neki jóval szomorúbb lehet a kettős veszteség. Persze az ilyen módon elhunyt szülők gyermekei gyakran mondogatják azt is: legalább a hosszas együttélés után nem kell egymás nélkül maradniuk.

A legdurvább hír azonban, hogy hasonló hatást válthat ki a szervezetünkből egy „egyszerű szakítás” is. Persze ez alkati dolog, és nyilván függ a kapcsolat mélységétől, de amennyiben úgy érezzük, hogy hatalmas veszteség ért minket amiatt, hogy a másik fél elhagyott, hasonló szimptómák léphetnek fel. A fizikai tünetek között légszomj, mellkasi fájdalom szerepelhet, de akár szívrohamhoz is vezethet a sok szomorkodás.

A férfiak szakítás után rendszerint több testi tünetet produkálnak, mint a nők. Az elhagyott férfiak 90 százaléka alvászavarban szenved, étvágytalanná válik. A nőknél ez az arány csak 70 százalék. Ennek valószínűleg az az oka, hogy amíg tíz nőből kilenc megbeszéli a barátokkal, családtagokkal a csalódását, a férfiak közül csak minden harmadik osztja meg valakivel a szerelmi bánatát.

A kutatók azt tanácsolják a szerelmi bánattól szenvedőknek, hogy a szakítást követően egy hétig maradjanak ágyban, aludjanak minél többet, és csak utána térjenek vissza a mindennapok világába. Szerintünk jó ötlet.

Szakadna a szíved, ha elhagyna a párod?

View Results

Loading ... Loading ...

felhasznált forrás: BBC

Mondj végleg búcsút a fültisztító pálcikának, ha jót akarsz!

A fültisztító pálcika a fül tisztítására való használata a lehető legrosszabb ötlet. Én sem hittem el, a kollégák még most sem hiszik, hogy egy szakértő is megerősítette ezt nekünk.

k.á.

Miért is? Hát mert a fülzsír, bár elég gusztustalan trutymó, de nem funkciótlan trutymó. Sőt, tulajdonképpen nem másra szolgál, mint a védelemre: funkciója, hogy a hallójáratot tisztán tartsa. És azért ragacsos, mert szervezetünk az evolúció során tette ilyenné, hogy felfogja a port és a koszt, megakadályozva, hogy az a dobhártyánkra kerüljön. Ugyanakkor antibakteriális hatása is van.

És ezért egyáltalán nem kell a fül tisztításával bíbelődni, mert a fül egy öntisztító rendszer: amint a fülzsír elhasználódik, az állkapocs mozgásának segítségével az újonnan termelődő kiszorítja a régit.

A fültisztító pálcika tisztít ugyan, csakhogy közben tulajdonképpen mélyebbre nyomjuk vele a a fülzsírt, olyan mélyre, hogy kikerül az automatikus öntisztítás hatásköréből. A mélyre gyömöszölt fülzsír aztán mindenféle gombát, vírust és baktériumot vihet oda be, amelyek fájdalmas gyulladásokat okozhatnak.

Benyomkodni a fülzsírt azért sem jó, mert a hallócsatornát egyre jobban elzárja, aminek a következménye halláskárosodás lehet. Vagy beszakadhat a dobhártya, ami ugye meglehetősen fájdalmas dolog.

Azt írja a Huffingtonpost, hogy az Egyesült Államok kb. 12 millió állampolgára fordult orvoshoz a túlzottan felgyűlt fülzsír miatt. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 8 millió állampolgárnak kellett fülzsír-eltávolítást végezni. Ez nem rutin eljárás, és furcsa, hogy gyakorlatilag a szervezet is megcsinálta volna, ha hagyjuk.

A fület csak akkor kellene tisztítani, ha probléma jelentkezik a hallásunkkal. Ezzel szemben mégis mindenki piszkálja. Az Egyesült Államokban több kampány is indult, hogy felvilágosítsák a visszaeső fülpiszkálókat. Sőt, van olyan pálcika gyártó is, amely külön megjegyzi, hogy csak a fül külső részeit szabad vele tisztítani.

Nehéz lesz lemondani? Te csináltad magadnak! Minél többet dörzsölöd a bőrt a pálcikával, annál nagyobb mennyiségű hisztamint szabadítasz fel, ami viszkető érzést okoz (ahogy a szúnyogcsípés is annál jobban viszket, minél jobban vakarod).

A biztonság kedvéért azért megkérdeztünk egy hazai szakembert is, és pedig Fodor István csíkszeredai fül-orr-gégész osztályvezető főorvost, ő ajánlaná-e a fültisztítás ilyen módját.

„Nem ajánlott, mégis úgy hívják, hogy fültisztító pálcika. Az egyetlen dolog amire a családorvosok szerint ajánlott, az a csecsemők köldökének tisztogatása, amíg begyógyul a köldökseb. A hallójárat átmérőjével nagyjából megegyezik, úgyhogy maximum csak be lehet vele toszogatni különböző dolgokat, például a fülzsírt, ami mindenkinél termelődik, és védekező-funkciót tölt be. Azért zsírozódik úgymond a hallójárat, hogy megvédjen például attól, hogyha egy kis bogár belemászik az ember fülébe, akkor annak a lábai beleragadnak, és nem jut el a dobhártyához, így ne tehessen kárt benne” – mondta el Fodor a TOTB-nek.

Azt is elmagyarázta, hogy a fülzsír nem azért van, hogy minden reggel és este kitöröljék egy pálcikával. Könnyen begyulladhat a bőr, mert a fülben ez nagyon érzékeny, alatta van egy porchártya illetve egy csonthártya is, könnyen fel lehet sérteni a bőrt a törölgetéssel, így oda bekerülhetnek különböző kórokozók, baktériumok, gombák.

De akkor ő mit ajánlana? Semmit. „Azon kívül, hogy öntisztító, nem kell semmilyen különleges tisztításban részesíteni. Persze fürdés-zuhanyzás-mosdás után ki kell mosni a fület, de semmiképpen nem mélyebben, mint amennyire az ujjak beérnek” – mondja a szakértő.

Aki mégsem képes leszokni a fülturkálásról, annak javallott, hogy a hagyományos módszerrel szakítva egy olyan oldatból csepegtessen bele néhány cseppet, amely egyharmad rész fehér ecetet, egyharmad rész alkoholt és egyharmadnyi csapvizet tartalmaz. De ne legyen se túl meleg, se túl hideg. Ez elfogadható. De bedugni bármit is, nem az!

Te használsz fültisztító-pálcikát?

View Results

Loading ... Loading ...

Méreg a fogkrémekben?

Méreg a fogkrémekben? A legnagyobb magyar összeesküvés-elméleteket propagáló oldalak (vilaghelyzete.blogspot.com, idokjelei.hu) is lehozták azt a cikket, amely a fluorid-tartalmú fogkrémek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az a baj, hogy az aggodalom megalapozott, de ha egy ilyen oldalon találkozunk vele, akkor vagy hajlamosak leszünk valami globális háttérjátszmát feltételezni, vagy pedig teljes mértékben bagatellizálni a problémát. Pedig hát a probléma létezik. Csak nem pont úgy.

k.á.

Az írás először egy Antal Valéria nevű volt kozmetikus, jelenleg binómus oldalán jelent meg, megtalálható ugyanitt Ilcsi néni levele is: ő a Kádár-korszak közismert kozmetikustanára volt, aki tanítványainak írt tájékozódásképpen a szájüregben történő megbetegedésről, és a fluorhasználat veszélyeiről.

A probléma ott van, hogy az ellenzők már a 0,5 ppm fluorid mennyiséget is mérgezőnek tartják, és úgy vélik, a szakemberek minden ok nélkül vezették be pl. a vizek fluoridizálását, holott a hivatalos indoklás szerint ez a közegészségügy érdekében történik, mivel a fluorid nyomelem, amire kis mennyiségben szüksége van a szervezetnek. Olvasd el a teljes sztorit

Egészséges a narancslé? Nem igazán

narancs

photo by monticello via shutterstock.com

Megdőlni látszik a narancslé=egészség mítosza az Egyesült Államokban, legalábbis a statisztikai adatok alapján erre következtethetünk, meg az alapján is, amit az The Atlantic cikke közöl.

Az 1920-as években kifejlesztett italt a kezdetek kezdetén még nagyon egyszerűen állították elő: fel kellett forralni a kifacsart narancslevet, kannában pihentetni néhány héten keresztül, és utána lehetett fogyasztani. Ez azonban nem hasonlítható a ma használt narancslevekhez, hiszen a forralás rengeteg aromát kinyert az anyagból.

A narancs sikere Elmer McCollum biokémikus nevéhez fűződik, aki a 20-as években kijelentette, hogy mennyire jó dolog vitamindús ételeket fogyasztani, és ezzel az élelmiszergyártók kezébe egy olyan marketingfegyvert adott, amelyet azóta is szívesen sütögetnek el. Divatba jött hát a reggeli-narancslével kombináció. Mert a narancslében sok só, sok ritka sav van, ezeket az egészség megteremtőinek tudták be. Előbb lett vitaminpótló, aztán harcolt a savasodás ellen, de mivel a tudományos eredmények nem igazolták, hogy a citrusoknak létezik acidózis-enyhítő hatása, így a marketing ismét a vitaminra helyezte a hangsúlyt.

Az új technika jóvoltából Florida már egy évvel később 10 millió gallon – közel 40 millió liter – narancslé-koncentrátumot állított elő. A fogyasztók pedig örültek az ízletes és elérhető árú italba palackozott C-vitaminnak; a palackba zárt egészség reggeliző asztalra tétele hosszú évtizedekre az amerikai anyák kötelességévé vált.

A forralt narancslé ideig-óráig őrzi szavatosságát, ez akkor sem változott meg, amikor Floridában rájöttek, hatalmas üzlet lesz ez a narancs-biznisz, s elkezdtek az ültetvények gyarapodni. A második világháború alatt aztán a tudósok megtalálták a megoldást, így Floridából az Államok területére évi 40 millió liter narancslé-koncentrátum áramlott. A fogyasztók örültek, hiszen elérhető áron kaptak, az anyák meg megtanulták, hogy amennyiben jó családanyák, az asztalra szükségeltetik narancslevet tenniük.

Aztán persze jöttek a kételkedők: mitől lesz valami friss, ha hónapokig a palackban van. Az adalékanyagok egyre csak szaporodtak, a cukor egyre több lett az italban, s ez már nem csak az ellenőrző szervek szemét szúrta, hanem a fogyasztók is kezdték hiteltelennek találni az egészség mítoszát. A kilencvenes évekre annyira nőtt a kétely, hogy a marketingesek kénytelenek voltak kitalálni valami újat, és ekkor jött be a „vitaminforrás” ígérete helyett a frissen facsart narancslé, amit már nem sűrítményből készítenek.

Az Atlantic azonban azt állítja, ennek ellenére sincs túl sok frissesség napjaink narancsleveiben. A kereskedelmi forgalomba került italok olyan erőteljesen feldolgozottak, hogy szinte ihatatlanok az ízesítőanyagok miatt. Az alaplét megszabadítják az ízanyagoktól, hogy tárolni tudják, néha egy éven keresztül is pihen a folyadék, mielőtt mesterségesen visszaadják neki az előzőleg kivont ízanyagokat, majd vízzel keverve palackozzák.

A cikk szerzője szerint ez az ital a táplálkozásban betöltött szerepét tekintve nem különbözik már cukros üdítőitaloktól. A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a narancslé 15 éves mélypontját érte el az értékesítés szempontjából, így a fogyasztók is ráérezhettek a dologra. Igaz, a visszaesés oka jórészt az energiaitalok népszerűsödése miatt történt. Ezek azonban még egészségtelenebbek.

Ez persze nem igaz a 100%-os narancslevekre. De olyat úgyis nagyon ritkán vásárolunk az árak miatt.

Forrás: Atlantic via urbanlegends.hu

Mesék és tévedések a kürtőskalács körül


Fotók: kurtos.eu

“Ki szenet árul, ki szerelmet” – ki pedig ilyen kürtőskalácsot, mondhatnánk József Attila után szabadon. A székely ünnepi sütemény mára már a mindennapok részévé vált: törvényszerű, hogy előállítóinak egy részét semmi egyéb nem motiválja, csak az anyagi haszonszerzés. Ennek szükséges feltétele a vevők manipulálása. Az alkalmazott trükköket, amelyek jobbik esetben csak pszichológiai fogások, durvább esetben átejtések, valahogy ideologizálni kell: egész kis gyűjteményt állíthatunk össze ezekből.

Hantz Péter

1. A titkos recept meséje

Már óvodás gyerekeknél is megfigyelhetjük, hogy egy vélt titoknak összetartó ereje van, és elismerést, irigykedést válthat ki a kívülállókból. Sok kürtőssütő is él ezzel az egyébként minden alapot nélkülöző, sőt a saját szakmájukat is lealacsonyító trükkel.

A kürtőskalács receptje nem titkos. A sütemény mai formája körülbelül 100 éve tisztult le, a ma használatos utóborítások pedig az utóbbi 20-30 évben alakultak ki. Ezek a receptek legalább tucatnyi szakácskönyvbe bekerültek, a világhálón is fellelhetőek, és bármelyik székelyföldi néni szívesen elmondja a falujában készített kalács receptjét a portájára betérőknek. Mert a süteménynek, akárcsak egy népdalnak, sok változata van, és receptje tág határok közt változik. Ezen belül minden kürtőskalács finom lesz. Az viszont ízlés kérdése, hogy melyiket tartjuk a legfinomabbnak. Olvasd el a teljes sztorit

Szertefoszlanak-e a viharfelhők a harangozástól?


photo by Volga via shutterstock.com

Ahonnan én származom, a Kis-Küküllő-mentén még mindig szokás nyáridőben megkongatni a harangokat, akkor, amikor a felhők színéből a falu népe azt olvassa ki, hogy jégveréssel állhat szemben. A jég márpedig akkor esedékes, ha a sötét esőfellegek alatt fehér fátyolfelhők is vannak. Gyerekkoromban persze rákérdeztem a harangozásra, és akkor azt a magyarázatot kaptam, hogy a hanghullámok eloszlatják a felhőket. Legutóbb nyáron jártam otthon, ismét harangoztak: esett az eső, a jég nem.

k.á.

Tényleg elég erősek-e a harangok hanghullámai, hogy felhőket oszlassanak?

Megkérdeztük Néda Zoltán fizikust, a BBTE tanárát, hogy ő erről hogyan vélekedik. „Fizikusi megérzésem azt sugallja, hogy ez csak babona, ugyanis az energia, ami a harangok zúgásából felszabadul és hanghullámok formájában szétterjed, nem elégséges ehhez.

A hanghullámok által szállított mechanikai energia a távolsággal négyzetesen csökken, ez azt jelenti, hogy még ha azt is feltételezzük, hogy a levegőben való terjedéskor nincs elnyelés, a felhők magasságában mar nagyon kis mechanikai rezgési energiák érnek, amelyek szerintem nem képesek felhőket szétoszlatni. Egy viharfelhőben berepülő repülő motorjai által keltett mechanikai hullámok energiája nagyságrendekkel nagyobb a harangok zúgásánál, és ez ráadásul meg a felhőkben közelében van kibocsátva. Ezért, ha a repülők sem képesek erre, kizártnak tartom, hogy a harangzúgás képes lenne.”

Akkor miért harangoznak?

Nyilván a megkérdezett harangozó a hagyományra és az esetenkénti beválásra apellál. Ha meg akarjuk fejteni a kérdést, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen más környezetben használják e módszert. A viharok, jégesők elleni védekezés leginkább a csőszök feladata volt, erre a célra nekik külön felállítottak egy harangot. A csősz kötelessége volt vihar előtt és alatt is kongatni, és közben imádkozni. Az általános hiedelem szerint, mivel a harang a katolikus egyház szentelményei közé tartozik, közvetlen ereje van. Ráadásul a népi babona úgy tartotta, a harang hangja felhallatszik a mennybe, ahol Isten figyelembe veszi ezt a fajta kérést, és eloszlatja a vihart. A csőszöknek nem lehetett könnyű élete: amennyiben a vihar elverte a határt, nem harangoztak eléggé, ha pedig aszály köszöntött a vidékre, a vád az lehetett, hogy túl erősen kongatták a harangot, elüldözve ezzel a felhőket.

A viharoszlatásnak azonban van egy, a hiedelmekben mélyebben gyökeret vert vonatkozása is, amely a vihardémonokkal kapcsolható össze, ezen belül is a sajátosan magyar vihardémonnal, a Garabonciással.


photo by Kostiantyn via shutterstock.com

Démonok és boszorkányok

Vihardémonok az ókortól kezdve szinte minden mitológiában megtalálhatók, a középkorban azonban, valószínűsíthetően a katolikus egyház nyomására, a pogány démonok a keresztény Sátánnal, a boszorkánysággal fonódtak egybe, a vihardémonok tulajdonságait más lényekre ruházódtak át. A kilencedik században egy püspök, Lyon-i Agobard arról ír, hogy a közösségében vannak olyanok, akik vihart tudnak támasztani és csitítani, ezért a közösség megbecsüli őket, sőt, fizet nekik, ám gyakran haragra is gerjed irántuk, megveri vagy megöli őket. Más mágikus tetteket azonban nem hajtottak végre. Ezzel szemben a 16. század végén a North Berrwick-i boszorkányperben, mikor John Fiant és társait azzal vádolták meg, hogy vihart támasztva eltérítették a Dániába tartó Anna királynő és VII. Jakab hajóját, azt már úgy gondolták, hogy boszorkány minőségükben tették.

A magyar vihardémon, a Garabonciás sem klasszikus vihardémon már, hanem több évszázadnyi hitváltozás eredménye. Rokonítható a táltossal (mindketten foggal születnek, mindkettő tudja az időjárást befolyásolni és arról is vannak történetek, ahogyan a falvak határában, bika képben küzdenek az esőért, ha az egyik veszít, meghal, és az eső csak az egyik településen fog esni. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint rongyos köpenyben, kezében könyvvel kopogtat be a házakba: tejet vagy tojást kér; sok nem kell neki, de nem szabad kimérni. Egész köcsög tejet kell eléje tenni: ha eltagadják, megmondja, hogy van a háznál tej, és fenyegetőzik: „majd adnál, de már késő lesz”. Büntetésül vihart, jégverést okoz, vagy könyvéből „kiolvassa” a sárkányt és azon lovagol a falu fölött. A sárkány hosszú farka lesöpri a házak tetejét, a fákat pedig tövestől kicsavarja. A garabonciás ellen harangozással lehet védekezni, szokta is mondogatni: „a falu kutyái (értsd harangjai) igen harapósak, különösen a kisebbik.” A garabonciás 13 iskolát végez, így bűvös könyvhöz jut. Bűvös könyve segítségével a levegőbe tud emelkedni. Sárkány húsából tesz a nyelve alá, akkor nem érzi a nap közelében a hőséget.

Garabonciás-képzetünk három rétegből áll:

egy egyetemes pogány európai, egy középkori keresztény és egy pogány magyar képzetből. Az első a germán vihardémonnal (Wilder Jäger), a másik a középkori vándordiákkal (vagana, goliard) hozható kapcsolatba. Az utóbbi ördöggel cimboráló bűvésznek, varázslónak tüntette fel magát. A két idegen eredetű képzetbe beleolvadt a magyar táltoshit némely vonása is. A garabonciás szó görög eredetű, amely a latinon át olasz közvetítéssel került nyelvünkbe, ahol az eredeti ’halottidéző, szellemidéző’ jelentést a középkor ’fekete iskola diákja’ jelentés váltotta fel.”

Könnyen meglehet, hogy mind a mai napig sokkal inkább a természetfeletti, mint a természeti jelenség megoldásáért harangoznak. Vagy Istent hívják, vagy a démont űzik.

Impotenciát okoz-e a mentolos cigi?


photo by Sim Kay Seng via shutterstock.com

A (férfi) kezdő dohányosokat általában figyelmeztetik társai, hogy a mentolos cigaretta impotenciát okoz. Számtalanszor hallhatja ezt az iskolai vécében dohányzó tinédzser, ezért is kezelhetjük az urban legendek kategóriájában.

Az teljesen világos, hogy rendszeresen dohányzók között jóval nagyobb valószínűséggel kialakulhat a merevedési zavar (is), mint a férfiaknál általában. 2002-ben a Hamu Csoport (Ash Group) és a Brit Orvostani Társaság (British Medical Association) végezett felmérése szerint az Amerikai Egyesült Államokban élő férfiak 88%-a nem volt tisztában ezzel a ténnyel. A kutatók akkor azt feltételezték, hogy amennyiben az információ eljut mindenkihez, drasztikusan csökkenni fog a dohányzó, 20–30 év közötti férfiak száma, hiszen nekik ez sokkal lényegesebb szempont a leszokásra nézve, mint a különböző betegségek általi fenyegetettség. Azonban tévedtek, azóta sem történt jelentős csökkenés, annak ellenére, hogy ma már a dohánytermékeket gyártó cégek kötelesek figyelmeztető-feliratokkal, illetve képekkel ellátni termékeiket, s egyik ilyen figyelmeztetés pontosan erre vonatkozik. Sőt, az is kiderült, hogy az ijesztő képek és figyelmeztetések minimális mértékben hatnak a fiatal dohányzókra, a leszokásban így a lehető legminimálisabb szerepet játszhatják (igaz, a nemdohányzókra jelentős elrettentő hatással van). Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »