Think Outside The Box

Transindex rovatok


Kategória: «Urban Legend»

Hét mítosz a HIV-ről és az AIDS-ről

forrás: profiles.nlm.nih.gov

forrás: profiles.nlm.nih.gov

Mióta Charlie Sheen bejelentette, hogy HIV-pozitív, trollok hada indított stigmatizációs offenzívát a színész és általában a HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek ellen. A Mashable válaszul összegyűjtötte azt a hét mítoszt, ami a vírusfertőzés és a betegség áldozatai kapcsán közszájon terjed.

Az Egyesült Államokban amúgy 1,2 millió HIV-fertőzött él. A fertőzöttekben kifejlődhet az AIDS betegsége, de ez nem szükségszerű, sokan tünetmentesek maradnak.

Forrás: healthline.com

Forrás: healthline.com

Első mítosz
A promiszkuitás és a drogfüggőség a fő oka a HIV/AIDS terjedésének.

Ha valakinek több szexuális partnere van, vagy drogfüggőként többen használnak egy fecskendőt, az valóban megnöveli a kockázatát annak, hogy az illető megfertőződjön, de a stigmatizáció, azaz a kockázatos viselkedés feltételezése a betegekről nem javít a helyzeten, csak ront. A védekezés, a fertőzésekről való tájékozódás a megoldás, így az, aki több partnerrel, de biztonságos szexuális életet él, és megelőzésképpen gyógyszereket szed (PrEP gyógyszereket, mint pl. a Truvada), jobban védve van, mint egy monogám párkapcsolatban élő ember, akinek a tudta nélkül a partnere félrejár.
A HIV terjedésének a fő oka egy vírus.

Második mítosz: a HIV/AIDS kizárólag a melegek és színesbőrűek problémája.

Amerikában az új fertőzések kétharmada valóban olyan férfiakat érint, akik férfi szexuális partnerrel voltak együtt, de ez egyáltalán nem érvényes globálisan. A HIV-fertőzöttek többsége nem illik ebbe a képbe. Nem kizárólag csak bizonyos közösségekben terjed a vírus, viszont azok, akik a társadalom peremén élnek, akik nem jutnak hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz, kitettebbek a fertőzési kockázatnak. A HIV és az AIDS tehát a teljes társadalom problémája.

www.aids.gov

www.aids.gov

Harmadik mítosz: ha védekezés nélkül szexelsz egy HIV-pozitív személlyel, nagy eséllyel elkaptad.

Egy olyan HIV-fertőzött, mint Charlie Sheen, aki négy év kezelés után gyakorlatilag nemcsak tünetmentes, de a vírus immár kimutathatatlan a vérében, nemcsak hogy ugyanúgy tud élni, mint egy egészséges ember, de nagyon pici eséllyel fertőz meg más embereket. Több kutatás igazolta, hogy egyetlen bizonyított eset sem volt, amikor egy kimutathatatlan HIV-fertőzött átadta volna a vírust szexuális partnerének. Persze a nagyon kis esély még mindig nem jelent nullát, ezért az orvosok ezeknek a betegeknek is a további védekezést ajánlják.

Negyedik mítosz: ha csak monogám kapcsolataid vannak, nem kell tesztre járnod.

Ha csak halvány esélye is van annak, hogy a monogám párkapcsolatban valamelyik félnek volt más szexuális partnere, vagy gyanítható, hogy az illető droghasználó, mindkét félnek érdemes elvégeztetnie a HIV-tesztet.

Ötödik mítosz: a HIV/AIDS kriminalizálása csökkenti a fertőzéseket.

Pont az ellenkezője igaz. Ha eltitkolod partnered előtt, hogy HIV-fertőzött vagy, az bűncselekménynek számít Amerika legtöbb szövetségi államában. Viszont a státus kriminalizálása nemhogy a fertőzések csökkenését hozta magával, hanem a növekvő ignoranciát. Sokan nem mennek el tesztre, így védekezhetnek azzal, hogy nem tudják, hogy fertőzöttek. A legtöbb továbbfertőzés amúgy pont akkor történik, amikor az emberek nem tudják magukról, hogy fertőzöttek. A megoldás tehát az lenne, hogy ne bátortalanítsák el azokat, akik amúgy hajlandóak lennének tesztre menni.

Hatodik mítosz: ránézésre megállapítható, hogy valaki HIV-pozitív.

Felejtsd el a sápadt arcú, meggörnyedt AIDS-es fantomképét, mert hamis. Sőt, a fertőzés első heteiben, pont amikor a legtöbb van belőle a szervezetedben, voltaképpen remekül nézel ki.

Hetedik mítosz: ha HIV/AIDS-fertőzött vagy, abba fogsz belehalni.

A HIV-fertőzés nem halálos ítélet. Az új kezelések és gyógyszerek segítségével a fertőzöttek életesélyei magasak. Ha egy húszéves amerikai megfertőződik, és azonnal elkezdi a kezelést, még további 55 év a várható élettartama, vagyis csupán öt évvel kevesebb, mint egy nem fertőzött embernek. Ugyanakkor a gyógyszerek mellékhatásai egyes betegeknél megnövelik a szív- és vesebetegségek kockázatát.

A Mashable hat tippet is ajánl arra, hogyan viselkedjünk a környezetünkben élő HIV-fertőzöttekkel. Kérdezd meg, hogyan segíthetnél nekik vagy támogathatnád őket; jelentsd ki tisztán és világosan, nem félsz tőlük; ne hibáztasd az áldozatokat, ne szégyenítsd meg őket korábbi szexuális életük vagy droghasználatuk miatt; értesd meg velük, a fertőzés nem halálos ítélet, és az új kezelések révén félelem és kényelmetlenségérzet nélkül élhetik tovább az életüket; bátorítsd őket a kezelés elkezdésére. És a legfontosabb: hallgasd meg őket.

Forrás: Mashable

Na így ne! Népszerű tévhitek a fogyókúráról

tevhit
photo by matka_Wariatka via shutterstock.com

Ha fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen csak egy egészségesebb étrendre áttérni, könnyen úgy érezhetjük, hogy túlterhel bennünket az a rengeteg információ, ami a témában a rendelkezésünkre áll. Az az érzésünk, hogy pár havonta újabb és újabb „csodadiéta” bukkan fel. Van megoldás?

Joe Wicks 30 éves testépítő, akinek 479 ezer Instagram követője van, elhatározta, hogy rendet tesz az információk rengetegében. Wicks a The Telegraph-nak beszélt a programjáról, a 90-Day SSS Plan-ről (90 napos SSS terv), és azokról a fitnesz- és egészséges étrendhez köthető mítoszokról, amelyekre szeretne rácáfolni. Ezeket hét pontban foglalta össze.

1. Nem a zsír az ellenség

Az emberek gyakran megrémülnek a zsírtól és teljesen kitiltják az étrendjükből, pedig csak mérsékelten kellene fogyasztaniuk. Kezdd a napot kókuszolajban sült tojással, egy kis lazaccal és avokádóval, így biztosíthatod, hogy a szervezeted elegendő kalóriát kap.

Nyugalmi állapotban a zsírt „üzemanyaggá” égetjük, szóval add meg a szervezetednek, amire szüksége van – csak ne told a cukrot és a szénhidrátot egész nap.

2.A lékúra nem megoldás

Azért van ennyi ilyenféle diéta, mert nem működnek. Azért kell újra és újra végigcsinálniuk az embereknek, mert nem fenntarthatóak. Hogy lehet azt állítani, hogy egy üveg gyümölcslé egészségesebb, mint egy tál karfiol, spenót, vagy brokkoli? Ez felháborító.

Az emberek azért vásárolják ezeket, mert le akarják rövidíteni a folyamatot, és az utolsó pénzüket is ezekre a diétákra költik, mert azt hiszik, így sovánnyá válnak. De valójában egyáltalán nem.

Nem dolgoznak, mert éheznek és nincs elég energiájuk. És amint újra elkezdenek normálisan étkezni, visszaszedik azokat a kilókat, amit előtte leadtak.

grete
photo by Grethe Casson via shutterstock.com

3.Simán fogyaszthatsz szénhidrátot este 6 után, ha edzel

Ha este 9-kor jársz az edzőterembe, és szeretnél enni este egy tál rizst, akkor egyél egy tál rizst – ennyire egyszerű.

Egy nagy intenzitású edzés után a szervezetből kiürül a glikogén, és így több cukorra van szüksége.
Az időpont nem faktor, nincs hatása: a tested nem tudja, hogy este 5 vagy este 7 óra van.

4. Nem kell drasztikusan csökkenteni a kalóriabevitelt ahhoz, hogy fogyhass.

Az emberek azt gondolják, hogy ahhoz, hogy zsírt égessenek el, egy nagy kalóriacsökkenést kell előidézniük, így mindössze 1200 kalóriát fogyasztanak naponta, és így egy hét alatt 3-4 kg-t veszítenek.

De aztán,  amikor legközelebb étkeznek, valami ilyesmit gondol a testük: „oh, adtál nekem enni, akkor inkább teljesen elraktározom, mert lehet, hogy nem fogok kapni megint egy hétig”.

Mindössze egy kis kalóriacsökkentésre van szükség az étkezésen és a testmozgáson keresztül. Minél többet mozogsz, annál többet ehetsz. Mozogj egy kicsit reggelente, így többet ehetsz napközben, és nem romlik el a kedved az éhezéstől.

5. Akkor is fogyhatsz , ha policisztás petefészek szindrómád van, vagy akár akkor is, ha pajzsmirigyproblémád. Ezekben a helyzetekben sem kell megrémülni.

6.A testmozgás mellett nem ehetsz bármit, amit csak megkívánsz

Ha mozogsz, akkor is figyelmesnek kell maradnod azzal kapcsolatban, hogy mit eszel, figyelni kell a zsír-, protein- és szénhidrátbevitelt. Az energiaszükségletedhez kell igazítani az étrendedet.

Kicsit többet kell enni az edzések napján, és valamivel kevesebbet a pihenőnapokon. Képzeld azt, hogy egy motor vagy: nem indulnál hosszú útra féltankkal, és nem töltenéd fel teljesen, ha csak a sarki boltig mész.

7. Ne foglalkozz olyasmivel, ami a „diétás” szót tartalmazza

Hagyj a fenébe mindent, ami azzal kezdődik, hogy „diétás”. Ha nem tudod elképzelni magadról, hogy egy vagy két évnél tovább csináld ezt, akkor csak az idődet pazarlod. Ne diétázz és ne foglalkozz a hóbortokkal. Edd a megfelelő dolgot a megfelelő időben, és a tested sokkal boldogabb lesz.

tevhit2
photo by design36 via shutterstock.com

További tévhitek, hibák:

Rengeteg fogyókúra-recept egy darab összetevőnek az étrendből való kiszorítására fókuszál: ne fogyassz gluténtartalmú eledelt, ne fogyassz tejterméket, ne fogyassz cukrot, ne fogyassz húst! Megeshet, hogy ez kezdetben segíthet leadni néhány kilót, de gyakori eset lesz, hogy a szervezetet ezáltal megfosztjuk valamilyen fontos tápanyagtól. Ráadásul a glutén- vagy laktózmentes ételek gyakran olyan adalékanyagokkal vannak tele, amelyek egészségtelenebbé teszik az ételt, mint az eredeti változat, úgyhogy ilyesmit megvonni magunktól csak orvosi tanácsra szabad.

Sokan úgy képzelik, a rendszeres testmozgás miatt néha kiérdemelnek egy-egy pihenőnapot, amikor jutalmat érdemel: ergo ehetnek, amennyit csak akarnak, az nem számít. Csakhogy ez olyan felelőtlen hozzáállás, amely hetek, hónapok kemény és következetes munkáját teszi tönkre. A „pihenésnek” is okosnak kell lenni: hetente egy nap lehet könnyű desszerteket fogyasztani stb., de nem szabad túlzásba vinni.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a napi szintű (intenzív) sportolás sem elég a fogyáshoz, ha a nap többi részében lusták vagyunk. Azaz a fogyás azokon az apróságokon is múlik, hogy ki mennyit hajlandó gyalogolnia napközben, vagy lift helyett hajlandó-e lépcsőzni.

the telegraph/femcaffe/mindbodygreen

Macskadorombolás: gyógyító erő?

IMGP3735

Újabb érv lehet arra, miért szeresd a macskákat, ha elhiszed, a dorombolásuk gyógyít. Tehát nemcsak cukik, öntörvényűek, néha gonoszak, ragaszkodóak, képmutatóak, viccesek, sőt még a medvét is elkergetik a háztól. Hanem társaságukban nagy eséllyel hosszú életet élhetsz. (Vagy ha nem is, de mindenképp szórakoztatóbbat, mint nélkülük.)

Olvasd el a teljes sztorit

Villámolvasás tanfolyamot szervez a KMDSZ Kolozsváron. Elmondjuk, miért ne menj el rá!

photoreading

Villámolvasás tanfolyamot szervez a KMDSZ Karrierirodája Kolozsváron március 22-23-án. A kétnapos tanfolyamnak meglehetősen borsos az ára, de azt ígérik, megtanítanak egy módszert, amellyel a „a már-már követhetetlen mennyiségű tananyagból, szakirodalomból, napi hírözönből pillanatok alatt hozzájuthaszt a számodra éppen legfontosabbhoz.” Az előadást tartó úriember többek közt azt kéri, hogy vigyél magaddal 4-5 még nem olvasott könyvet (lehetőleg ne szépirodalmat, hanem életmóddal, ezotériával foglalkozó könyveket), valamint, ha két napra mész, akkor a Villámolvasás című könyvet is. Ha nincs, akkor megvásárolhatod a helyszínen, naná! Nektek nem tűnik sarlatánságnak? Nekünk igen, ezért utánajártunk, mit is takar a villámolvasás módszere.

k. á.

A villámolvasás technikájának oktatása húsz évvel ezelőtt indult világ körüli útra, a módszert Paul R. Scheele dolgozta ki, aki Photoreadingnek nevezte el az általa felfedezett módszert. A névben benne van a lényeg: bizonyos fotófókuszhelyzetbe állított szemmel kell lefotózni a szöveget, s a feldolgozást a tudatalattira, „a nem tudatos irányítású elmére” bízni. Scheele azt állította, így mérhetetlenül gyorsabban tudunk elolvasni és felfogni szövegeket, mivel a hagyományos olvasás során nem használjuk az elmét teljes „sávszélességgel”. A villámolvasás Silva agykutatási módszerein alapul, amely az agy kihasználatlan területeinek teljes aktivitását célozza meg.

Az oktatók azt ígérik, hogy segítenek nekünk, hogy akár 25 000 szót olvassunk el percenként. Ez nem hangzik rosszul, lássuk, hogyan elehet elérni!

Az első és legfontosabb lépés a felkészülés. Az olvasónak fel kell hagynia a kételkedéssel, át kell alkotnia magában mindent, amit az olvasásról tudni vélt. Különböző meditációs gyakorlatokkal el kell jutni az úgynevezett théta tudatszintre. Az olvasónak tisztáznia kell az olvasási célt, s ez alapján néhány perc alatt felmérni az írott anyagot: ismerkedni a szöveg vagy könyv felépítésével, áttekinteni a legfontosabbnak tűnő részeket, és közben összeírni az olvasási célnak megfelelő kulcsszavakat, amelyekkel majd később dolgozik.

Ezután következhet maga a fotóolvasás, amely a látott szöveg beépítése az agyba. El kell lazulni, a szemeket fotófókuszhelyzetbe kell helyezni, nem az egyes szavakat kell elolvasni, hanem a teljes lapot kell az „elmébe engedni” a perifériás látás segítségével. Ez adja a módszer előnyét, ugyanis így csupán végig kell lapozni a könyvet, és hagyni kell magunkba áramlani. Ezután azt tanácsolják, hogy hagyjuk a megszerzett tudást leülepedni, ne olvassunk többet, ne is gondolkozzunk túl sokat, a legjobb, ha legalább fél órán keresztül alszunk.

agykontrol

photo by stokkete via shutterstock.com

Az utolsó fázis az aktiválás, ami alatt a megszerzett, és a tudatalattiba küldött tudást előhozzuk. Ehhez az oktatók a szuperolvasást ajánlják, aminek a lényege, hogy a pihenés után fentről lefelé, a lap közepén található szavakon átfuttatjuk a szemünket, és közben megfigyeljük a kulcsszavakat, amelyek az olvasás szempontjából relevánsak számunkra. Ezután elkészítjük az elmetérképet, amely során az olvasó struktúrába helyezi a felfogottakat. Ezt nem-lineárisan, egy kétdimenziós rajz elkészítésével kell megcsinálni. Ezután már csak a sebesolvasás van hátra, ami azt jelenti, hogy nagyon-nagyon gyorsan átfuttatjuk a szemünket a szöveg első szavától az utolsóig, lineáris olvasással.

A módszer működésére azonban semmilyen tudományos megerősítés nincs. Arra, hogy nem működik, viszont akad néhány. Itt van például a NASA. A szervezet, amint a villámolvasás kezdett elterjedni, kért egy jelentést róla, ezt Danielle S. McNamara, az Old Dominion University pszichológia tanszékének kutatója végezte el 2000-ben.

McNamara beiratkozott egy tanfolyamra, amelynek oktatója magától Scheeletől tanulta a metodikát. A tesztek több fázisból álltak, az elsőben két szövegcsoportot kellett elolvasni, az egyiket hagyományos, a másikat villámolvasással. Megmérték az olvasással eltöltött időt, és utána kitöltettek egy tesztet mind az oktatóval, mind a tanonccal. A tesztből az derült ki, hogy a villámolvasás-oktató elhanyagolható százalékban jobban válaszolt ugyan a kérdésekre mind a normális olvasás, mind a villámolvasás után, csakhogy sokkal több időt töltött el az olvasással, mint a tanítvány.

A tesztek második felében azt vizsgálták, hogy a tréner átmenne-e egy vizsgán, amelynek egy pszichológia tankönyv képezi az alapját. 73 percet tartott, míg „elvillámolvasta” a vizsgához szükséges három fejezetet, még 9 percet villámolvasott a vizsganap előtti éjszaka, reggel különböző sebesolvasási és aktiválási technikák segítségével újraolvasta még egyszer, ezután végezte el a tesztet, ahol 6 igaz/hamis típusú kérdésre, és 30 több válaszlehetőséget tartalmazó kérdésre kellett válaszolni, valamint volt egy rész, ahol szövegben kellett egy-két mondatos válaszokat adni. A vizsgázó az utóbbit meg sem próbálta, ezért itt 0%-os eredményt ért el, a másik kettőn 29%-ot és 67%-ot, ez az eredmény azonban nagyon gyenge a belefektetett időhöz képest.

McNamara megjegyzi a tanulmány végén, hogy sem a villámolvasás gyorsasága, sem az ennek segítségével elért jobb eredmények nem váltak bizonyossá. Minél gyorsabb az olvasás, annál kisebb a megértés szintje. Ugyanakkor szerinte jegyezhető egyfajta placebo hatás a villámolvasók körében, aminek két oka is lehet: az egyik, hogy a villámolvasás közben az olvasó többször végigolvassa a címeket, függeléket, tartalomjegyzéket, így úgy érezheti, biztos tudása van. A másik, a hit, hogy a tudás megszerezhető meditációs technikákkal, így a számonkérés időpontjára az elme nyugodt és kipihent, ez megdobhatja a teljesítőképességet.

Egy köztes megoldásra hajló feltételezés szerint lehetséges, hogy egyes embereknél valóban működik a villámolvasás, azaz a fotóolvasott szöveg tudattalan feldolgozása magas szintű és tartósan tárolódik a hosszú távú memóriában. Azonban legfeljebb egyfajta sajátos képességként fogható fel, ami ritka, és ami inkább az egyedi genetikai adottságokkal lenne magyarázható, mintsem a módszer elsajátításának sikerességével. Tehát a „genetikai hipotézis” (is) kizárja, hogy a villámolvasás az átlagos emberek problémáját megoldhatja. Legfeljebb arra alkalmas, hogy az amúgy is kivételes adottságokkal rendelkező egyénnek segít felfedezni és fejleszteni ezt a kivételes tanulási lehetőséget. A kivételes fotóolvasási képességgel nem rendelkező emberek pedig csinálhatják bárhogy, nem fog működni a módszer. De itt is tudományos bizonyítékok híján vagyunk: a fotóolvasó gének azonosításától (vagy a választól, hogy valóban genetikai sajátosságról van-e szó), még nagyon messze vagyunk.

De akinek van fölösleges 200-250 leje, az elmehet, és kipróbálhatja, nem tartozik-e a szerencsés kivételek táborába. A tanárok meg, ha van annyi idejük, szintén tesztelhetik, nekik ugyanis ingyenes. Csak aztán nehogy a tantermekben lássuk viszont a technikát… És gratulálunk a KMDSZ-nek, hogy hátteret biztosít az egészhez!

Más baj is van az egészségügyi kártyával, mint a sátáni anagramma?

fotó: radiotimisoara.ro

fotó: radiotimisoara.ro

Az egészségügyi kártyák rendszerének bevezetése nem megy simán Romániában, és nem csak az adminisztratív okok miatt. A tulajdonos összes orvosi ellátásáról, valamint az őt megillető egészségügyi támogatásról szóló adatait tartalmazó kártya célja, hogy így könnyebben lehessen ellenőrizni, hogy milyen gyógyszeres kezelésben részesült egy beteg, mikor és ki írt fel neki ingyenes gyógyszereket stb.

k.á.

A kártyáról az is kiderül majd, hogy egy beteget mikor engedtek ki a kórházból. Megakadályozhatóak lesznek ezáltal az olyan esetek, mint például egy másik kórházba való beutalás közvetlenül az előzőből való kiengedés után. Ennek köszönhetően az egészségügyi  minisztérium azt reméli, hogy 10-15%-ot is spórolhat a CNAS. Az ország összes egészségügyi bázisát kártyaleolvasó készülékekkel látják majd el, a hatékony munka érdekében. De ez nem mindenkinek tetszik.

Nem tudni, végül is mikortól lesz kötelező Romániában az egészségügyi kártya használata (a legutóbbi hírek szerint április 1-től, de az időpontot többször odébb tolták már), azonban még mindig sok körülötte az ellentmondás: a legmeredekebb elméletek, amelyek bejárták a sajtót, éppen arról szóltak, hogy az egészségügyi kártya az ördögtől való, mivel a card szóból anagrammikusan kirakható a drac (ördög) szó. És ezt nem holmi megőrült pópa találta ki, hanem a Román Ortodox Egyház Szent Zsinata tavaly decemberben.

A kártyát ugyanakkor nem kötelező átvenni, nyugodtan vissza lehet utasítani, ennek csupán annyi lesz a hátránya, hogy minden orvosi ellátást fizetnie kell a páciensnek. Ugyanez van az orvosokkal is: senkinek nem kötelező beszerezni a kártyaolvasót, ez azonban azt fogja jelenteni, hogy a családorvosnak megszűnik a szerződése az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat pedig teljes mértékben a páciensnek kell fedeznie, ami súlyosan csökkentheti a klienskört. Visszautasítani azonban nem úgy kell a kártyát, hogy nem vesszük át postán, hanem hivatalos visszautasítási kérelmet kell eljuttatni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (CNAS). Eddig kb. háromezren már meg is tették ezt, ezzel jelezve, hogy nem kérnek a mikrochipes kártyából.

Sokan vannak, akik nem akarják beszerezni a kártyaleolvasót, mások meg nem akarják átvenni a kártyát. Mik lehetnek ennek az okai, amennyiben elfogadjuk, hogy a sátáni anagramma nem szolgáltat elégséges indokot?

A Facebookon az át nem vétel érdekében még tavaly szerveződött egy mozgalom. Az ezzel a céllal indított Facebook-eseménynek azóta vége lett, most már csak egy csoport őrzi az emlékét, de akkor több ezren voltak, akik jelezték, postafordultával visszaküldik a kártyát az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Erre számos okot soroltak fel.

card

1. A tiltakozók félnek: az egészségügyi kártya, és a mögé épített informatikai struktúra nagyon labilis: adatainkat egy valamirevaló hacker ellophatja, azokat különböző bűn- és terrorcselekményekre használhatja fel. Kártyaolvasót szinte bárki vásárolhat, a PIN-kód feltörése pedig egy profinak nem valami nehéz feladat – mondják.

A történet nem ilyen egyszerű, a négy számjegyű pinkód  10 000 kombinációjú, a rendszer pedig három próbálkozás után letiltja a kártyát. Amennyiben mégis sikerülne valakinek kitalálni a kódot, akkor sem szerezhetne más információt, minthogy a tulajdonos biztosítva van-e, és hogy egy bizonyos szolgáltatásban részesülhet-e ezáltal ingyenesen. Csak az elektronikus kórlapot kezelő orvosnak lesz hozzáférése a páciens kórtörténetéhez, ehhez pedig nekik is be kell lépniük egy rendszerbe, amely ugyanilyen szigorú intézkedésekkel védett. Minden, a dossziét érintő bejelentkezés utólag is visszakövethető, az adatok bizalmasságának megőrzése pedig a bejelentkezők felelőssége, ők pedig baj esetén felelősségre is vonhatóak. Azonban mindenképpen tudni kell, hogy jelenleg technikailag a chipes kártyák a legbiztonságosabbak adattárolás céljára, a bankok sem véletlenül váltották le a mágneses szalagokkal rendelkező kártyákat ilyenekre. A tiltakozók másik nagy félelme, hogy ha valaki illegálisan belép, ezzel vonzó adatokat kap a szervkereskedésre nézve. Azonkívül, hogy egy átlag szervkereskedőnek iszonyú nehéz lenne megszerezni az adatokat, teljes képtelenség az állítás: jó esetben az utcán sétáló, egészségesnek látszó emberek közül bárki potenciális alkalmas donor lehetne.

2. Az állampolgár kiszolgáltatottá válik a biztosítócégekkel szemben, így azok nem fognak biztosítást kötni azokkal, akikről az elektronikus rendszerből megtudják, hogy súlyos betegségben szenvednek. A munkaadók ugyanakkor diszkriminálhatják a betegeket.

Az állami biztosítást nyújtó CNAS adatbázisa nem lesz elérhető sem magánbiztosítók, sem munkaadók számára, az adatok megszerzése részükről csak illegálisan történhetne meg. A magán életbiztosításokhoz azonban valóban kell egy igazolás az egészségügyi állapotról, ez azonban idáig is szükséges volt. Másrészt pedig immorális, és csalásnak minősülő cselekedet mind úgy kötni biztosítást, hogy közben eltitkoljuk súlyos betegségeinket, mind úgy jelentkezni egy meghirdetett munkahelyre.

3. A rendszerbe feltöltött adatokhoz hozzáférése lesz a titkosszolgálatoknak, ez súlyos visszaélésekre ad okot, főleg ha antidemokratikus erők jutnak hatalomra.

A titkosszolgálat nem férhet hozzá az adatokhoz. Romániában egyetlen integrált elektronikus biztosítórendszer működik, ez a SIUI, az azonban valóban igaz, hogy ennek védelméért a SRI és a STS felel, a SRI működését pedig sokak szerint nem szabályozza megfelelően a parlament. Ők azonban az internetet és az adatforgalmat figyelik, és elvileg külső támadásoktól védik meg az adatokat, amelyekhez konkrétan csak Mihai Bejatnak, a CAS rendszer-információs igazgatójának és beosztottjainak van hozzáférése, őket a Számvevőszék bármikor ellenőrizheti, ha pedig személyes adatokkal való visszaélésről lenne szó, akkor a SRI.

Más kérdés, hogy a CNAS-nak maximum ötven embere van az informatikai rendszer üzemeltetésére, az egészségügyi minisztériumnak pedig tíz. Ez nem biztos, hogy elégséges, összevetve például az Egyesült Államokban három különböző szervezet biztosítja egy ugyanilyen rendszer biztonságát, beleértve az FBI egyik alosztályát is. Németországban csak a legnagyobb biztosítótársaság 30 000 embert foglalkoztat azért, hogy az adatkontroll megfelelő legyen. Romániában erre maximum 150 ember van.

Mégis a hidegtől fázunk meg? Úgy tűnik, igen!

influenza
photo by Photographee.eu via shutterstock.com

A hidegtől fázunk meg, vagy nem a hidegtől fázunk meg? Korábban egy cikkünkben amellett foglaltunk állást, hogy önmagában nem a hidegtől fázunk meg, hanem mindazoknak a körülményeknek az eredményeként, amit a hőmérséklet lehűlése teremt. Most azonban más mellett foglalunk állást.

A korábbi állításnak az volt az alapja, hogy a vírusokról annyit tudtak, hideg időben gyorsan képesek terjedni. A Német Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatásai szerint alacsonyabb hőmérsékleten a vírusok körül speciális gél képződik, amely védelmet nyújt számukra. Magasabb hőmérsékleten, így például a légutakban, ez a bevonat feloldódik, és a kórokozók akadálytalanul terjedhetnek tovább a szervezetben.

A hűlés további okainak pedig azt tulajdonították, hogy télen kevesebb fényt kap a testünk, ezért lecsökken a D-vitamin szint, az immunrendszer pedig ennek következtében legyengül, kevésbé lesz hatékony a védekezés.

Most azonban hajlandóak vagyunk megváltoztatni a véleményünket a Yale kutatóinak köszönhetően. Ők ugyanis bebizonyították, hogy a náthát okozó vírus nemcsak azért támad könnyebben télen, mert ilyenkor a nyálkahártyák összehúzódnak, hanem mert a vírus jobban érzi magát alacsony hőmérsékleten: könnyebben szaporodik. A rhinovírusra ilyenkor kisebb immunválasz érkezik a szervezet részéről, ami azért nem jó, mert ez felel a legtöbb légúti megbetegedésért. A kutatók laboratóriumi kísérletet végeztek, és ilyen körülmények között a baktériumok sokkal hatékonyabbak voltak 33 ℃-on, mint a normális, 37 fokos testhőmérsékletben, a szervezet reakciója pedig sokkal gyengébb.

A legtöbb ember orra a hideg időben még akkor is elkezd folyni, ha épp nem gyűrte le a rhinovírus. A víztiszta, bő váladék megjelenése a hidegre allergiás embereknél elterjedtebb, de kialakulásának leggyakoribb oka a hidegre adott reflexes idegi válasz, ami az orrnyálkahártya mirigyeit váladéktermelésre ingerli. Ez az orrfolyás azonban azon túl, hogy kellemetlen, nagyon hasznos: a szervezet ennek segítségével könnyebben eltávolíthatja a beszippantott kórokozókat. Ha változik a váladék színe, akkor valószínűleg megjelentek a baktériumok, ha pedig nem áll el az orrfolyás, akkor nagy valószínűséggel már náthásak is vagyunk, de a szervezetünk nagyon igyekszik szabadulni a baktériumoktól, vírusoktól.

Szervezetünknek nemcsak a benti meleg, száraz és a kinti hideg levegő váltakozása megterhelő, de maga a hideg is. A 37 Celsius-foknál nyolc-tíz fokkal alacsonyabb hőmérséklet még nem ad okot didergésre, mivel a testünket körbevevő hőköpeny, azaz magasabb hőmérsékletű levegőréteg védelmet nyújt. Ennél nagyobb hidegben viszont a hőköpeny már nem elég hatékony, ezt főleg az arcunkon érezzük, mivel ezt nem védi ruha. A testről felszálló melegből orrunkra jut a legkevesebb, tehát ez kezd fázni először. Testrészeink hideg elleni védekezésében az ott található zsírmennyiség és vérellátás is szerepet játszik: a fül, orr, térd, az ujjak nemcsak zsírszövetben szegényebbek, de vérellátásuk is csökkenhet amiatt, hogy a szervezet elsősorban a létfontosságú szerveket tartja melegen.

national geographic/webbeteg

Összeesküvés-elméletek a Charlie Hebdo merénylet kapcsán

hebdo1

Nem múlhat el egy olyan esemény, amelyre az egész világ figyel úgy, hogy összeesküvés-elméletek sora ne gyártódna hozzá. Nincs ez másképp a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni merénylettel sem. Az interneten (de nem csak, hanem vezető orosz lapokban stb.) felkapott történetekben különböző országok titkosszolgálatairól, de alakváltókról is szó van. Természetesen vallási szélsőségesekről nincs.

Lássuk először, mi gyanús a hívők ezreinek:.

1. Az egyik rendőr, aki a merényletet vizsgálta szolgálati fegyverével vetett véget az életének még szerda este, nem sokkal azután, hogy találkozott a Charlie Hebdo szerkesztőség meggyilkolt tagjainak hozzátartozóival. Helric Fredou negyvenöt éves volt, nem hagyott búcsúlevelet, és 1997-től látott el szolgálatot. Életét jelentéskészítés közben oltotta ki.

2. Gyanúsnak tartják azt is, hogy a merényletet követen mennyire gyorsan adott körözést a rendőrség a Kouachi-testvérek ellen. Állítólag azért ilyen gyorsan, mert a helyszínen megtalálták egyikük jogosítványát. Miután a merényletet követő rövid időn belül az elemzők arról beszéltek, mennyire profi volt a terroristák mozgása, kivégzési módszere, sokan furcsának találtak egy ilyen amatőr hibát. Ha valaki ölni megy, egyáltalán minek visz magával személyazonosságit? A szerkesztőség tagjai különben is többnyire otthonról dolgoztak, honnan tudhatták a terroristák a szerkesztőségi ülés időpontját?

3. Mindkét Kouachi a a francia titkosszolgálat látószögében volt: Saïdról tudták, hogy a Jemenben kiképezte őt az Al-Kaida, Chérif pedig börtönben is ült másfél évet terrorizmus vétke miatt. Ráadásul azt is tudták róluk, hogy a 2008-ban terrorista szervezettel való kapcsolattartás miatt bebörtönzött Farid Benyettou imám előadásait hallgatták rendszeresen. Hogy nem tudtak akkor a készülődő merényletről?

4. A legnagyobb kérdés azonban Ahmed Berabet rendőrhöz kapcsolódik. Ő volt a helyszínre egyik először kiérkező rendőr, akit az egyik terrorista fejbe lőtt „Ha valakit közvetlen közelről egy 7,62 × 39 mm-es karabély lőszerrel fejbe lőnek, akkor amellett a föld nemcsak porzani kezd, hanem gyakorlatilag az történik, mintha egy dinnyét ejtenénk le egy háztetőről” -mondják. A videón azonban nem látszik, hogy vérfolt lenne Berabet teste körül. Még egy gyanúra ad okot a terrorista és a rendőr között lezajlott párbeszéd

– Te meg akartál bennünket ölni?!

– Nem, főnök!

A Kouachi-testvérek

A kouachi-testvérek

Ki tehette tehát, ha nem a fivérek? Az összeesküvés-elmélet hívők első válasza: A zsidók voltak! Szerintük a titkosszolgálatisok szépen bementek, lelőtték a szerkesztőket, és hamis igazolványokat hagytak hátra, így, a Kouachi-fivérek, amint a híradóban meglátták, hogy ők tették, kénytelenek voltak menekülni. Persze arra nincs magyarázat, hogy a Kouachi-fívérek miért nem próbálták tisztázni magukat a vádak alól. A Daily Beast párizsi szélsőséges muzulmán riportalanyai még ezt is meg tudják magyarázni: az alakváltók öltek, s mivel mesterien manipulálnak, így tulajdonképpen meg sem haltak, hanem átvették az muzulmán fivérek szerepét, és dolguk végeztével ott hagyták a hullájukat. Így persze könnyű.

Az izraeli titkosszolgálatot, a Moszadot sejti a múlt heti párizsi merénylet mögött Melih Gökçek, a török főváros, Ankara kormánypárti főpolgármestere. Gökçek szerint a palesztin függetlenség elismerése felé tett nyugati lépések miatt Izrael iszlámellenességet akar szítani a világban. A főpolgármester emlékeztetett arra is, hogy a merénylet óta közel ötven alkalommal támadtak muszlimokra, vagy muszlim imahelyekre.

Orosz források, és a népszerű francia összeesküvés-elmélet gyártó Thierry Meysan szerint azonban Washington áll az események mögött. Egy vezető orosz lap arról írt cikket, hogy ez azért logikus nekik, mivel Franciaország hezitál az oroszok elleni szankciók megszavazásánál.

A másik népszerű elmélet szerint a nyugati titkosszolgálatok együttműködtek az ügyben, a cél pedig az volt, hogy zsidók és keresztények közös háborút indíthassanak a muzulmánok ellen, ezzel (fél)világméretű konfliktus alakuljon ki. Ezt még Jean-Marie le Pen is magáévá tette.

De lássuk, meg lehet-e cáfolni a cikk elején felsorolt tényeket? Az összeesküvés-elmélet hívők azt hiszik, az öngyilkosságot elkövezett rendőr valami olyasmit talált a nyomozás során, ami azt igazolná, hogy a merénylőket felfogadta valamelyik titkosszolgálat (CIA, Moszad stb.). A rendőr így nem öngyilkos lett, hanem természetesen meggyilkolták, és eltussolták az ügyet. Erre különösebben semmit sem lehet mondani. Hogy egy ember mikor és miért lesz öngyilkos, annak számtalan oka lehet.

A személyazonossági kérdése: az elkövetők valószínűleg nem feketébe öltözve érkeztek, egyik felvételen például látszik, hogy kiesik az autóból egy tornacipő. A rendőrség sejtései szerint az eset után visszaöltöztek volna, és úgy hagyták volna el a helyszínt, csakhogy közben kiérkezett a rendőrség, így menekülni kellett. Ilyen körülmények között simán elképzelhető, hogy valamelyiküknek kiesett a ruhájából az igazolványa. Ráadásul egyáltalán nem voltak annyira profi elkövetők, az épületet például eltévesztették, később sikerült őket más emeletre irányítani.

A Kouachi-fívéreknek valóban akadt már dolguk a titkosszolgálattal, csakhogy most nem folyt ellenük semmilyen nyomozás, ügyészségi vizsgálat, amely a megfigyelésüket indokolta volna. Nincs arra vonatkozó jogszabály, hogy ha valakit terrorizmusért elítélnének, azt utána folyamatos megfigyelésnek kellene alávetni.

Leginkább ellentmondásos az Ahmed Berabet rendőr halálát rögzítő videó. Hogyhogy nem folyik a vér? A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Berabet már több lövést is kapott azelőtt, jelentős volt a vérvesztesége. Így nem meglepő, ha az utolsó lövedék már csak befúródik a testbe. A „főnök” megszólításban pedig semmi meglepő nincs: a rendőrrel a félelem és a remény mondathatta, tekintve, hogy nagyon kiszolgáltatott helyzetben volt, egy magát alárendelő hangnemet üthetett meg. Sajnos sikertelenül.

A Charlie Hebdo merénylet után megjelent számában maga is közölt egy kis összefoglalót a keringő elméletekről. Az összeesküvés keselyűi című írásban Jean-Yves Camus felsorolja, hogy a zsidók, a Moszád, a CIA és az Egyesült Államok is „hibásak” voltak már, és azt mondja, ezek „mindenki mindenki ellen”-hangulatot keltenek az országban. Camus a cikk végén kihangsúlyozza, hogy az összeesküvés-elméletek gyártói kollektíven felmentik az iszlámot, miközben mások meg kollektíven elítélik.

Föltétlenül kell levest enni? Tényleg annyira egészséges?

leves
photo by Sea Wawe via shutterstock.com

Vannak ismerőseim, akik sosem esznek levest, mikor kérdeztem, hogy miért nem, akkor visszakérdeztek, hogy hát miért is ennének? Akkor én is elkezdtem gondolkodni ennek fontosságáról, tekintve, hogy belém meg egész gyerekkoromba azt sulykolták, mennyire fontos lehetőleg napi szinten fogyasztani.

k.á.

Bővebben utánajárva azonban nekik kell igazat adnom. Aki nem szereti, annak semmi szükség arra, hogy levest kanalazzon magába: értsd, nem leszel kevésbé egészséges attól, ha mellőzöd. Azt azonban nem tagadhatjuk, hogy igen szép számban vannak jótékony hatásai is.

Miben jó a leves?

A bélrendszeri működést például remekül elősegíti: a bablevesekkel és lencselevesekkel elsősorban a rost- és a fehérjebevitelünket támogathatjuk meg. A hagymával, brokkolival, karfiollal, répával, zellerrel, spenóttal, káposztával, krumplival, kukoricával készült levesekkel bevitt vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok pedig segítik az immunrendszer működését.

Ahhoz azonban, hogy a leves minél több tápanyagot megőrizzen, fontos, hogy lassú tűzön készüljön. „Alapjáraton változatos folyadékbevitelt biztosít és bár a vitaminok többnyire kifőződnek a zöldségekből, a rostok megmaradnak ami szükséges a szervezet számára, kiegyensúlyozottá teszi a bélflórát és normális állagú lesz a széklet” – mondja egy általunk megszólaltatott orvostanhallgató.

A levesek emellett hidratálttá is tesznek (beleszámítanak a napi szükséges 2 liter folyadékba, amelyet a tévhittel ellentétben nem külön két liter víz megivását jelenti), és ily módon segítenek a vérnyomás egyenletes szinten való tartásában is. De amennyiben eleve rostos folyadékot fogyasztasz, mondjuk napi szinten narancslevet, akkor ebből a szempontból tárgytalanná válik a leves-evés.

A népi gyógymódok évszázadok ajánlják az erőleveseket, húsleveseket különböző betegségek ellen. Ezeket a tudomány rendszerint nem vette figyelembe, vagy csak a placebo-hatás erejéig, mondván, a levesevéshez társított család-emlékek kiegyensúlyozottabb mentális állapotot generálnak, ez pedig hasznos a gyógyulási folyamatban.

A magyar néphagyomány még semmi ahhoz képest, hogy például távol-keleten bizonyos leveseknek milyen tulajdonságokat társítanak: a kínai gyógyászat a csontlevest ajánlja immunrendszeri problémákra, krónikus betegségekre, Japánban meg a nők szülés után négy napon keresztül egy bizonyos (nyolc órán keresztül főzött) hallevest esznek, amelybe nem csak a csontokat, de a belsőségeket is belefőzik. A csontlevesek titka, hogy a csontoknak legalább 4, de akár 40 óráig is főniük kell, szigorúan alacsony hőfokon. A leves gyógyhatását az adja – a belefőzött zöldségek mellett -, hogy a csontokból, csontvelőből is számos tápanyag (zselatin, kollagén, hyaluronsav, ízület- és porcvédő gluküzamin-szulfát és kondroitin-szulfát), valamint ásványi anyag (kalcium, magnézium, foszfor, kálium) kioldódik. Elsősorban a zselatinnak köszönhető, hogy a csontleves különösen jótékony hatású a gyomorra, bélrendszerre.

A megfázás ellen azért kifejezetten jó

A nyugati orvostudomány az 1970-es évektől kutatja a húslevesek, csontlevesek hatását. Ilyen például az amerikai Stephen Rennard kutatása a Nebraskai Egyetem Orvosi Központjából, aki kezdetben arra kereste a választ, hogy tudományosan igazolható-e a felesége családjában generációról generációra szálló, a húsleves gyógyhatásáról szóló teória. Eredményei szerint a húsleves ugyan nem gyógyítja a megfázást vagy az influenzát, a tüneteket (orrdugulást, torokfájást) viszont enyhíti, valamint a fehérvérsejtek mozgását is megváltoztatja.

A kutató próbálkozott azzal is, hogy megállapítsa, hogy a gyógyhatás pontosan a leves mely összetevőjének (a családi receptben csirke, hagyma, édesburgonya, petrezselyemgyökér, sárgarépa, tarlórépa, zeller, só és bors volt) tulajdonítható. Arra jutott, hogy valószínűleg nem egy alkotóelemnek, hanem a kölcsönös együtthatásuknak köszönhető. De mindezeket a hatásokat egy-egy jól összerakott salátával is el lehet érni. Ehhez pedig jó fűszerek kellenek: a bors és a kurkuma bizonyítottan keringésserkentő, a petrezselyem gyulladáscsökkentő, a fokhagyma koleszterincsökkentő, az édesköménynek puffadásgátló, a kakukkfűnek gyomorerősítő, a bazsalikomnak étvágyfokozó, az oreganónak baktériumölő, a gyömbérnek emésztést segítő hatása van.

A távol-keleten amúgy úgy gondolják, hogy bizonyos levesfélék megelőzhetik a daganatos betegségeket. Néhány esetben erre bizonyítékot is találtak: például a garnélaleves és a fermentált szójából készült ételek esetében. Akit érdekel, az itt még utánanézhet, de mivel az itteni kulináris hagyományokban a garnéla többnyire nem szerepel, aki meg bevállalja, az sem rendszeresen, így most a rákmegelőző jótékony hatással bővebben nem foglalkozunk.

Egy kis pénisznövelés ezzel-azzal? Ne dőljön be!

kicsipuca
photo by Andrey Popov via shutterstock.com

“Ha lenne a pénisznagyobbításra megfelelő módszer, akkor valaki már milliomos lenne belőle” – olvasom egy vezető urológussal készült interjúban. Közben meg azt mondja egy kollégám, hogy bezzeg a tanulmányokat nem küldik állandóan spamben nekünk a tudósok, így nem csoda, ha egyesek némi pénzt mégis kereshetnek abból, hogy átvernek másokat különböző csodaszerekkel.

k.á.

A dolognak természetesen pszichológiai okai vannak: a tanulmányok szerint ugyanis nem a valamilyen rendellenesség következtében kis méretű pénisszel rendelkező férfiak dőlnek be leginkább a reklámoknak, hanem az átlagos mérettel rendelkezők (az átlagos méret erekció közben kb 14cm). Persze van néhány ritka eset, amikor valaki ennél kisebbel rendelkezik, de ennek genetikai, vagy hormonális okai vannak, illetve néhány betegség is előidézheti ezt, például a Peyronie-betegség és a prosztatarák. A pszichés okok szélsőségesebb formája pedig a diszmorfofóbia lehet, amely során testünket deformáltnak látjuk, és kényszeresen változtatni szeretnénk rajta (az anorexiások is ettől szenvednek). Elvileg lehetséges, hogy egy fiatalkorban a péniszméretre tett megjegyzés miatt ilyen rögeszme alakuljon ki valakiben, és ahogyan az anorexiások sem elégszenek meg semmilyen eredménnyel, legyenek már bármennyire soványak, úgy azok, akik pénisznagyobbító műtétre fizetnek be, rendszerint maguk is folyton elégedetlenek az eredménnyel. Olvasd el a teljes sztorit

“Medvebűnözés”: handabandák, féligazságok és tények 2.

10733491_10152905697988081_902261919_n
Árván maradt testvérpár (hím és nőstény). Anyjukat vonat ütötte el

Az utóbbi időszakban valóságos lejárató hadjárat indult a medve, e karizmatikus nagyragadozó ellen. A természetvédelmi szakemberek véleménye mindeddig – ebben a kérdésben is – háttérbe szorult, sokkal kevesebb teret kapott a sajtócikkekben, mint a politikusoké és más megmondóembereké. A „Medvebűnözés”: handabandák, féligazságok és tények című előző cikkünk folytatásában további csúsztatások, félinformációk és hajmeresztő ostobaságok tételes cáfolata következik. Elmagyarázzuk, miért alaptalanok ezek a sajtóban megjelent állítások; ha mégsem teljesen kielégítőek a válaszok, kommentben lehet további felvetéseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni.

Bakk-Dávid Tímea, Domokos Csaba

„Sokkal több medve van, mint amennyit a megmaradt élőhelyek el tudnak tartani, tehát túlszaporodtak a medvék.”

Ahhoz, hogy az élőhelyek eltartóképességéről egyáltalán el tudjunk (érdemben) töprengeni, több, megbízható adatra is szükségünk volna:

1. Ezen adatok közül az első és magától értetődő: kellene tudnunk azt, hogy Romániában melyek a medve számára megfelelő (természetes) élőhelyek. Hogy ezt jelenleg nem tudjuk, annak bizonyítására elég az is, ha egy pillantást vetünk a faj hivatalos elterjedési térképére (Kárpátok és a hegyeket övező dombvidék nagyon kis hányada). A Milvus Csoport medvekutatási és -védelmi projektének a dombvidéki célterülete (Nyárád és Kis-Küküllő felső vízgyűjtő medencéi) 85,7 %-ban (!) a hivatalos elterjedési területen kívül található. Ezen a területen a projekt keretén belül mozgásérzékelős kamerás felvételek, nyakörvezett felnőtt barnamedvék, több éve monitorozott medvebarlangok, genetikai minták, parazitológiai minták, többéves transzektes felmérések stb. bizonyítják a faj állandó jelenlétét (és jólétét). De ettől jóval nyugatabbra (tehát a hivatalos elterjedéstől – vagyis az optimális élőhelytől messzebbről) is rendelkezik a Milvus adatokkal. A csúcs az, hogy itt (ahol hivatalosan nincs is medve) évek óta kapitális medvéket is lelőnek (hivatalosan), kapitális medvéket is mentettek ki a Milvus-os projekt keretében vadorzó hurkokból stb. Egyszóval minden jel arra vall, hogy a medvék még nem értesültek arról, hogy hol van a határa az ember által számukra jónak ítélt élőhelynek. Illetve arra, hogy a medvéknek reálisan megfelelő élőhely sokkal nagyobb, mint ahogy hittük volna – ergo, az eltartóképesség csakis nagyobb lehet (még ha nem is ismerjük, pontosan mekkora). Olvasd el a teljes sztorit

előző »