Think Outside The Box

Transindex rovatok


Kategória: «Pró és kontra»

Zöldebb az élet e-könyvekkel?


Fotó: Johann Larsson/flickr

Mentsük meg a fákat, olvassunk e-könyveket! – mondják sokan manapság. Valóban ennyire egyszerű lenne? Az e-könyv önmagában nem szennyez, az e-könyv-olvasó készülékek viszont igen. Sokan pedig nem tudják, az elektromos készülékek mára nagyobb veszélyt jelentenek a környezetre, mint a könyvnyomtatás.

Moldovai Rita

A digitális tartalmak egyre nagyobb teret nyernek mindennapi életünkben. Interneten olvasunk újságot, vásárolunk, tartjuk a kapcsolatot barátainkkal, sőt e-könyv formájában az olvasmányainkhoz is hozzájuthatunk. A digitális könyvek – úgy tűnik- idővel megreformálják a könyvipart és olvasási szokásainkat. Olvasd el a teljes sztorit

Iskolai egyenruha: közösségi arculatépítő vagy szellemi kényszerzubbony?

Tompítja a társadalmi különbségeket, közösségi identitást erősíthet, vagy a rosszemlékű kommunista iskolarendszer vaskalapos nevelési elveit idézi?

Fél éve a szenátusban elutasították azt a tervezetet, ami kötelezővé tenné mindenhol az egyenruhát. Jelenleg az iskolák kvázi saját hatáskörben, a szülőkkel egyeztetve dönthetnek a bevezetéséről. Néhány erdélyi gimnáziumban létezik valamilyen fajta egyenruha, pl. logóval ellátott póló, iskolacímeres kitűző, de általában véve a társadalmi közvélekedés nem támogatja az uniformist az iskolákban, nem mellékesen a szülők az így is magas iskoláztatási költségek emelkedésétől tartanak.

A téma időről időre akár helyi, akár országos szinten napirendre kerül, augusztusban például Magyarországon is felmerült a bevezetése. Túl a politikai nyilatkozatokon és a szociológiai elemzéseken, a személyes tapasztalatokon alapuló pró és kontra érvek következnek. Olvasd el a teljes sztorit

Korlátozni kellene-e a külföldiek földvásárlási jogát?


Fotók: B.D.T.

2014-től liberalizálnia kellene Romániának a termőföld-piacot, ami azt jelentené, hogy külföldiek is szabadon vásárolhatnának romániai földterületeket. Az utóbbi hetekben azonban olyan értelmű nyilatkozatok jelentek meg a médiában, miszerint valamilyen módon továbbra is korlátoznák a külföldi befektetők földvásárlását.

Egyre csábítóbbak a romániai termőföldárak nemcsak a nyugat-európai befektetők, hanem az arabok számára is. A jelenlegi törvények értelmében csak romániai állandó lakhellyel, illetve székhellyel rendelkező magán- és jogi személyek vásárolhatnak területeket. Ez is elég megengedő szabályozásnak bizonyult, rengeteg külföldi birtokol máris romániai földterületet, jelenleg a romániai termőföldek 8%-a van külföldi tulajdonban. Olvasd el a teljes sztorit

Kell-e nekünk szakmai érettségi?

Második éve nem lehet június végén kézenfekvőbb beszédtémát találni az érettséginél: az eredmények lehangolóak, a szülők a tanárokat, a tanárok a rendszert, a rendszer a diákokat hibáztatja – vagy éppen fordítva, attól függően, hogy éppen ki kire haragszik.

Egyben azért megegyeznek: megoldást kell találni, méghozzá sürgősen. Erre érkezett válaszként a tanügyminiszter azon bejelentése, hogy kétszintű érettségit vezetnének be, és ezt a szenátus már el is fogadta.

Magyarországon 2005 óta működik a kétszintű érettségi, amely azonban más típusú, mint amilyent Romániában terveznek bevezetni. Ezt a vizsgaformát sokan bírálták, egyelőre mégis működik, és nincs szó arról, hogy változtatnának rajta a közeljövőben.

A kétszintes érettségi első látásra megoldásnak tűnik. A differenciált felmérés lehetőséget adna arra, hogy mindenki a saját képességeihez mérten vizsgázzon, felmerült azonban az a vád is, hogy az eredmények csak a statisztikákban mutatnának jobban, valódi fejlődést nem takarnának.
Olvasd el a teljes sztorit

Új autót vásároljunk vagy használtat?


Fotó: sarflondondunc/flickr.com

Vadiúj legyen, garanciás, amit “te nevelsz fel”? Vagy inkább egy nem túl régi, nyugati utakon szocializálódott, frissen behozott használt verda? Az ár nyilván a legfontosabb szempont egy ilyen döntésnél, de emellett még más érvek is szólnak az új autó vásárlása mellett vagy ellen.

Néhány tény: 2011-ben már több mint 4,32 millió gépkocsi volt bejegyezve Romániában. A vadiújan beiratott autók száma 81.709 volt. A használtautó-piac növekvőben, a legnagyobb kereslet a 2000-2007 között gyártott gépkocsik, ezek közül is a Volkswagenek és Opelek iránt mutatkozik. Ugyanakkor nőtt a 2008-2011 között gyártott, újabbacska használt autók iránti kereslet is, míg a lepetézett, 1999 előtti, általában sokat fogyasztó és környezetszennyezőbb tragacsokat egyre kevésbé vásárolják.

A környezet kímélése szempontjából nézve tehát igazából most már sem az új autó-pártiak, sem a használt (de nem túl régi) autó-pártiak nem vághatják egymás fejéhez, hogy “te környezetszennyezőbb vagy”. Az újabbak általában valóban kevesebbet fogyasztanak, kisebb a károsanyag-kibocsátásuk, takarékosabb a használatuk, ám a nem túl régiek is annak idején már hasonló paraméterekkel gurultak ki a gyárból, éppen csak gazdát cseréltek közben, és aki ilyet vesz, az voltaképpen újrahasznosít.

Persze, új autóból is van benzinzabáló. És minden autónál eljön előbb vagy utóbb az a pont, amikor már kevesebb terhelést ró a környezetre, ha bezúzzák, mintha tovább pöfög az utakon. Most viszont autótulajdonosok érvelnek, saját vásárlási döntéseiknél melyek voltak a legfontosabb szempontok. Olvasd el a teljes sztorit

Meddig legyünk gyesen?


Képviselő egyhónapos gyerekével az EP-ben (European Parliament/flickr.com); anya modern gyerekhordozóval (dview.us/flickr.com), anya tradicionális gyerekhordozóval (Erwin Bolwidt/flickr.com)

A romániai törvények lehetővé teszik, hogy a szülő két vagy egy évre (vagy ennél akár rövidebb időre), illetve házastársával megosztva az időszakokat, vagy egyedül menjen gyermeknevelési szabadságra gyereke megszületésekor. Melyek az objektív, illetve szubjektív érvek a hosszabb, kétéves, illetve a rövidebb gyes mellett?

Hogyan lehet összeegyeztetni a gyermeknevelést és a karriert minél hatékonyabban és személyre szabottabb módon? Hogyan lehetne javítani a kismamák hátrányos helyzetén a munkaerőpiacon? Jó megoldás-e a részmunkaidős munka az anyák munkaerőpiaci integrációjára? Két, szakmájában sikeres nő gondolatai következnek, egyikük hosszabb időszakra, másikuk egy évre ment gyermeknevelési szabadságra. Olvasd el a teljes sztorit

Megérdemli-e egy nép a vezetőit?


Fotó: Combined Media/flickr.com

Szidjuk a rendszert a kocsmaasztalnál? Jobb, élhetőbb, demokratikusabb országról álmodozunk, miközben a napi mocskot nyeljük? Mégsem megyünk el szavazni, mert úgy érezzük, nincs kire, nincs amiért, ez egy értelmetlen és kiüresedett politikai gesztus, és mert úgyis mindegy, ki kerül fel a polcra? Megérdemeljük, ami következik?

“Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba…” Ez a gyakran Széchenyi Istvánnak tulajdonított idézet voltaképpen egy róla szóló szépirodalmi műben jelenik meg 1936-ból, de ő ezt így soha nem írhatta volna le vagy mondhatta volna – derítette ki az urbanlegends.hu.

Függetlenül attól, hogy Joseph de Maistre konzervatív katolikus filozófus vagy más vetette fel az elsők közt a címben szereplő kérdést, az releváns marad. A június 10-i helyhatósági választások közeledtével különösen. Olvasd el a teljes sztorit

Mosható vagy egyszerhasználatos pelenkát válasszunk?

Pelenkatorta. Fotó: Vajda Kinga

A huszonöt-harminc éves szülők még bőven emlékezhetnek saját anyukájuk-apukájuk kínlódására egy kistestvérrel, akinek a száradó pelenkái megtöltötték a lakást, a család belefáradt a folytonos mosásba és szagba, és azt kívánta, bárcsak bármi mast csinálhatna ehelyett.

30 évvel ezelőtt nálunk még nagyjából egyetlen lehetőség volt a mosható pelenka, és nem csoda, ha az egyszerhasználatosak megjelenése után mindenki rögtön kapott a könnyebb lehetőségen. A tévék megteltek mosolygóbabás reklámokkal, a szeméttelepek meg használt pelenkákkal. A pelenkabiznisz pedig egyre újabb, korszerűbb, százalékokkal nedvszívóbb termékekkel rukkolt elő.

A mostani környezettudatos életforma és a természetes anyagok iránti érdeklődés viszont ismét előtérbe hozta a mosható pelenkát, egyre többen választják a papír helyett, különféle okokból. A kényelmi faktor viszont még mindig nem tűnt el teljesen, így a papírpelenka “alkonyáról” még nem beszélhetünk, különösen, hogy egyéb érvek is szólhatnak mellette. Ezeket foglalják össze mostani pró és kontránk érvelői.

Olvasd el a teljes sztorit

Telenovella: a lélek tequilája vagy kognitív képességeink sorvasztója?

Az Isaura meghatározó volt a Romániában a kilencvenes évek elején tévét néző generációk számára: kezdve a “bármi, csak ne propaganda” alapon a filmekre kiéhezett középkorú értelmiségitől a szórakozásra éhes fiatalokon és bimbózó, romantikus lelkületű kamaszokon át a kisgyerekekig. Állítólag még pénzt is gyűjtöttek valamelyik faluban a rabszolgalány felszabadítására: ebből is kitűnik a telenovellák instant mozgósító ereje, amely főleg azokra hatott, akik a televízió képernyője előtt ülve nem rendelkeztek még azzal a képességgel, hogy elkülönítsék a fikciót a valóságtól.

Valóság? Egy megszépített új világot, ünnepeket, termelési rekordokat, tudományos vívmányokat tematizáló propagandacsatorna volt nem sokkal azelőtt a tévé. Annak sem volt sok köze az átlagember által személyesen megélt mindennapokhoz a kommunizmusban. Borzasztó távoli, szinte hogy egy másik világban zajló, de valódiként beállított események, egyetlen főszereplővel: hát nem ugyanerre a sémára működik a telenovella is? Nem mintha az átlagember műfaji attribútumokon filózott volna. Egyszerűen úgy érezhette: ez a történet még igazabb lehet, mint amit korábban neki valódiként mutattak be a képernyőn. Olvasd el a teljes sztorit

Házasság előtti szex: pró és kontra

Fotó: gépnarancs.hu

Amióta házasság intézménye létezik, a szexuális életet össztársadalmi szabályozásnak próbálják alávetni, törvényt vagy morált segítségül hívva. A szexualitás viszont az emberi létnek olyan erős összetevője, hogy kérdéses: van-e értelme bármilyen konvencionális keretek közé szorítani, miközben az erkölcs és a helyesség értelmezése koronként változik.

A Magyarországon frissen alakult Magyar Családtudományi Társaság első küldetésnyilatkozat-tervezetében károsnak nevezte többek között a házasság előtti szexet is azzal az indoklással, hogy “itt nem értékpluralizmusról van szó, hanem a jó és a rossz, az érték és a károkozás, az erkölcsös és erkölcstelen, az emberséges és az embertelen, a szabadság és a hazugság összekeveréséről”. Később a Társaság elnöke egy interjúban azt mondta, “borzasztó, hogy a házasság előtti szexről szóló mondat kikerült”. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »